Vissza a céhrendszerbe!

2011. június 08. 10:51

A kamarai tagság lényege nem különbözik számottevően a céhek működésétől, ahol egy privát szervezet közhatalmi jogköröket kap.

2011. június 08. 10:51
Tallián Miklós
Komment.hu

„A kötelező kamarai tagság szó szerint középkori helyzetet teremtene, ráadásul újabb korporatív elemet hozna be a magyar közjogi rendszerbe. A kamarai tagság lényege ugyanis nem különbözik számottevően a céhek működésétől, ahol egy privát szervezet közhatalmi jogköröket kap arra, hogy eldöntse: ki és milyen feltételek mellett vállalkozhat, miközben (papíron) a tagok érdekeit is képviseli. Nehezen feloldható ellentmondás: egy szervezet egyszerre legyen pártatlan, megfelelően szigorú szakhatóság, és képviseljen hatékony lobbierőt.

Az elképzelés több szempontból is hibás. Először is modern, nyugati típusú képviseleti demokráciákban nem illik közhatalmat adni olyan szervezetnek, amelyik nem a választott parlamentnek, kormánynak, esetleg a törvényhozó vagy végrehajtó hatalom más szerveinek tartozik elszámolással. Ez a megoldás felborítja a képviseleti demokrácia egyik alapját jelentő arányos reprezentációt: bizonyos csoportok érdekérvényesítő képessége megnő, anélkül, hogy erre a hagyományos képviseleti rendszerben felhatalmazást kaptak volna, vagy esetleg kiemelkedően eredményesek volnának, és így kiemelkedően járulnának hozzá a közterhek viseléséhez.

Tudom, ennek Magyarországon és Európában - a civil szervezetek kultuszával kezdődően - nagy hagyománya van, de ettől még helytelen, és csökkenti a jogbiztonságot. Már épp elég rossz példát láttunk arra, milyen az, amikor a politika menetét nem választott, hanem korporatív elven kijelölt szervezetek irányítják. Gondoljunk csak a közmédiumok kuratóriumaira, az elnökválasztási hercehurcákra: annál alacsonyabb színvonalat azóta is csak ritkán sikerült elérni a magyar közéletben, pedig sok próbálkozás volt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
soelmo
2011. június 08. 18:29
A céhes példa mindenképpen rossz! Az önigazgatási rendszer korszakában (legkésőbb a 14. századtól a 19. századig), mindent a maga önkormányzata irányított. Az állam csak a szervezeti, jogi kereteket adta meg. A céhek mind a szervezeti életük, mind az iparirányítás feladatát is megfelelő felhatalmazással (privilégiumlevelük birtokában) igazgatták és irányították. A szakmai kamarák leginkább tagságuk etikai tisztaságára ügyeltek. Az összehasonlítás tehát elhibázott, még akkor is, ha a szerencsétlen szerző netán a céhrendszer elavultságára igyekezett célozni(?) Ugyanis a hazai céhrendszer legalább 400 éven keresztül megoldotta az iparigazgatást, a kézművesipar működését, a szakmai képzést, a piacfelügyeletet, valamint az állammal és az önkormányzatokkal való kapcsolatot. Ez a felvetés kb. olyan színvonalú, mint Lendvai Ildikónak az ellenreformáció-hasonlata. Egy rosszul ismert, vagy sehogysem ismert történelmi korszak rosszul, rossz helyen idézett szerepéről.
várúr
2011. június 08. 13:45
Ezek szerint Németországban tombol a feudalizmus. A céhes terrorvilág. Inasok, vándorlegények, vérig zsigerelt tanoncok, stb. Ott ugyanis kötelező a kamarai tagság. Ami a számonkérhető minőség és a tisztességes árképzés garanciája. A sváboknál semmiféle munkát nem vállalhat az, aki kamarai tagsággal nem rendelkezik. Ha kizárják, megbízásainak örökre vége.
bolá
2011. június 08. 11:09
"modern, nyugati típusú képviseleti demokráciákban nem illik közhatalmat adni olyan szervezetnek, amelyik nem a választott parlamentnek, kormánynak, esetleg a törvényhozó vagy végrehajtó hatalom más szerveinek tartozik elszámolással" – Ez a faszi a magánnyugdíjpénztárakkal és a magánegészségpénztárakkal szemben is ilyen lelkesen érvelt?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!