Dél-koreai közgazdász: A jó gazdaságpolitikához nem jó közgazdászok, hanem általános intelligencia kell

2018. október 17. 22:41

A nemzetközi gazdasági szervezetek sokáig elhitették a fejlődő országokkal, hogy nincsenek igazán jó közgazdászaik, de szerencsére van megoldás, hiszen a szabad piac nem csak a legjobb, hanem a legegyszerűbb vezérlő elve is a gazdaságpolitikának. A dél-koreai közgazdász, Ha-Joon Chang szerint azonban a hazai gazdaságot támogató iparpolitika nem túl bonyolult és még kiváló közgazdászok sem kellenek hozzá. A legnagyobb gazdasági csodákat mérnökök és jogászok valósították meg.

2018. október 17. 22:41
null
Oláh Dániel

Nem kellenek jó közgazdászok

A valóságban a jó közgazdászok nem kellenek – és olykor nem is lennének képesek – a jó gazdaságpolitika megvalósításához. A legsikeresebb gazdaságpolitikai vezetők sok esetben nem is közgazdászok – érvel a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az Európai Befektetési Bank és az Oxfam volt tanácsadója. 

A japán és a koreai gazdasági csodát nem közgazdászok, hanem jogászok hozták létre. A páratlan tajvani és a koreai gazdasági fellendülést pedig mérnökök vezényelték le. A múlt század igazán nagy gazdasági sikereihez nem volt szükség arra, hogy azok megvalósítói magasan képzett közgazdászok legyenek.

Épp ellenkezőleg: az elmúlt három évtizedben egyre nagyobb befolyásra tett szert a szabadpiaci szélsőség a közgazdaságtanban, ami inkább gyengébb gazdaságpolitikai teljesítményhez vezetett világszerte a professzor szerint. Nem véletlen, hogy a gazdasági növekedés üteme csökkent, a gazdasági instabilitás nőtt, az egyenlőtlenségek emelkedtek és végül e folyamatok a 2008-as pénzügyi válságban tetőztek.

Az ötvenes és kilencvenes évek között a kelet-ázsiai országokban az egy főre jutó jövedelmek átlagosan évi 6-7 százalékkal nőttek. Ez az, amit gazdasági csodának szokás nevezni, így jogos a feltevés, hogy ezen országokban számos kivételesen jó közgazdász irányította a gazdaságpolitikát. Németország kimagaslik a mérnöki tudományokban, mert sok jó mérnöke van, Franciaország a jó stílussal tervezett termékek fellegvára a számos kiváló, kreatív tervezője miatt, így logikus, hogy Kelet-Ázsiának nagyon sok jó közgazdásza volt, akikkel a fejlett nyugathoz való villámgyors felzárkózás megvalósulhatott. Chang úgy véli, hogy ez óriási tévedés.

Kifejezetten káros is lehet

A valóság ezzel teljesen ellentétes, az ázsiai kistigrisek gazdaságait ugyanis jogászok és mérnökök irányították, a világelső közgazdászok a kormányzástól távol maradtak.

Ez nem azt jelenti, hogy a közgazdaságtan haszontalan, de azt igen, hogy a jó gazdaságpolitikához általános intelligenciára van szükség a közgazdaságtan specialistái helyett. Főleg azért, mert

az egyetemen tanított közgazdaságtan túlzottan elrugaszkodott a való világtól ahhoz, hogy a gyakorlatban is általánosan hasznosítható legyen

– véli Chang.

Szerinte ehelyett Ázsiában inkább általában véve a legokosabb szakembereket, nem pedig a legjobb közgazdászokat keresik a kormányok. Minden országban más tárgy számít a legelismertebbnek – valahol a jog, máshol a mérnöki tudományok – ezért logikus, hogy a legjobb diákok is e szakokra jelentkeznek. 

Ráadásul ellenpéldákat is látunk: a latin-amerikai gazdaságpolitikát, például

Augusto Pinochet diktatúráját a legnevesebb amerikai, chicagói közgazdászok segítették tanácsadóként.

A neoliberális, szabadpiaci közgazdaságtan képviselői jó lehetőséget láttak a gazdaságpolitikai kísérletezésre a tervezett, diktatórikus rendszerben. Ezen országok teljesítménye végül messze alulmaradt azoktól a kelet-ázsiai országoktól, amelyeket elkerültek a kor világelső sztárközgazdászai és az ő szakpolitikai kísérleteik.

Talán ezért vélte úgy John Kenneth Galbraith, hogy a közgazdaságtan elsődleges haszna abban rejlik, hogy munkát ad a közgazdászoknak. Chang egyetért ezzel és úgy véli, hogy a közgazdaságtan olykor kifejezetten káros lehet a gazdaságra.

Közös képzelgés

II. Erzsébet brit királynő 2008 novemberében meglátogatta a világ egyik legjobb közgazdasági egyetemét, a London School of Economics-ot, ahol megkérdezte a közgazdászokat, hogy miért nem látta senki előre a válságot (épp ez az intézmény volt, ahol 2017 végén közgazdászok szegezték ki tételeiket, új közgazdasági reformációt követelve).

A Brit Akadémia az egyetemen konferenciát hívott össze 2009-ben a legjobb közgazdászokkal és szakértőkkel, hogy megválaszolják a kérdést. Eredményeiket Tim Besley és Peter Henessey londoni kutatók foglalták össze egy levélben.

Levelükben leírták, hogy a közgazdászok önmagukban kompetensek voltak és jól végezték munkájukat, de együtt valahogy mégsem látták a fától az erdőt. Számos okos ember közös fantáziája olyan utakra kalandozott, amelyeken a pénzügyi rendszer valós, rendszerszintű kockázatairól teljesen megfeledkeztek. Elhitték, hogy a történelmi fejlődés egyenes vonalú és töretlen, nem pedig ciklikus, a pénzügyi piacon a 21. században már nem lehetnek válságok, ráadásul a pénzügyi innovációk minden eddiginél jobban kezelik a kockázatokat.

Korábban a közgazdászok arról beszéltek, hogy a szabad piacok azért működnek hatékonyan, mert az emberek racionálisan és individualisztikusan viselkednek, azaz minden ember jól tudja, hogy mi az érdeke. Korábban nem sok konferencián esett szó képzeletről, legfőképp közös képzelgésről – véli Chang.

Érdekes, hogy a képzelet hirtelen megjelent a közgazdászok szótárában, amikor saját magukat kellett megvédeniük.

Károkozás

Chang szerint nem arról van szó, hogy ártatlan, jószándékú szakemberek valahol utat tévesztettek. Valójában nagyon fontos szerepet játszottak abban, hogy a nagy pénzügyi válságok előfeltételeit megteremtsék. A pénzügyi szektor deregulációját és a rövid távú profitérdek érvényesítését támogató elméleteket is nekik köszönhetjük. Olyan elméleteket adtak nekünk, amelyek miatt a pénzügyi válságok egyre gyakoribbá váltak a világban az elmúlt évtizedekben.

A közgazdaságtan sajnos nem irreleváns volt az elmúlt három évtizedben, hanem káros – véli Chang. A közgazdászok győztek meg minket arról, hogy a globalizáció megvalósításának módja és az azzal járó hátrányok olyanok, mint a természet törvényei, elkerülhetetlenek és nem alakíthatók.

A közgazdaságtant eltérítették

Mégis érdemes közgazdaságtannal foglalkozni, mert sokkal több irányzata és iskolája van, mint a domináns szabadpiaci változat. A közgazdaságtannak nem kell haszontalannak vagy károsnak lennie a koreai közgazdász szerint. Elég, ha jó közgazdaságtannal foglalkozunk. Az ázsiai országok gazdaságpolitikusai, bár jogászok vagy éppen mérnökök voltak, például egyértelmű gazdaságpolitikai irányt képviseltek. Olyat, amit Friedrich List, Joseph Schumpeter, a magyar Káldor Miklós vagy épp Albert Hirschman gondolatai alakítottak. E gondolkodók egyetértettek abban, hogy a kapitalizmus tudatos, hosszú távú befektetések és innovációk hatására fejlődik, amelyek rendre teljesen átalakítják a gazdaság termelési szerkezetét. 

A felemelkedő iparágak védelme, az erőforrások tudatos átcsoportosítása a stagnáló mezőgazdaságból az iparba, vagy a különböző szektorok közötti kapcsolódási pontokra való szándékos építés e gondolkodóktól, nem pedig a szabadpiaci elméletekből származik. Chang szerint ráadásul épp ez a recept az, amit a fejlett nyugati országok is követtek – mielőtt kellően megerősödtek ahhoz, hogy szabadpiaci irányt kezdjenek a világ többi részére kényszeríteni.

Könyvében részletesen kifejti azt a 23 dolgot, amit nem mondtak el nekünk a kapitalizmusról.
 

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zolizolizoltan
2018. november 05. 19:16
A mai akkumulátorokat rendkívül környezetszennyező módon lehet előállítani. Ha a teljes életciklusát nézzük a robbanómotoros vagy elektromos autóknak, akkor azonos a környezeti kár. Ezzel sokan nincsenek tisztában és azt hiszik, hogy az e-autó környezetbarát. Sajnos nem megoldás a globális károkra az e-autó sem. Bár kétségtelen, hogy a környezeti kár a városon kívül, a gyártásnál keletkezik
duzur
2018. november 05. 19:16
Egy valóban jó közgazdász -de akárcsak egy értelmes ember is- arra bíztatja a környezetét, hogy minél kevesebbet vásároljon és dobjon el. Nem minden ujdonság jelent jobb életminöséget és nem minden munkahely hasznos. Azok a szakemberek akik vastagon meg lettek fizetve azért, hogy csaljanak az autók káros hatása érdekében, biztos kevésbé hasznos munkát végeztek mint a vacakul megfizetett ápolónök... És azok a szakemberek akik gondoskodnak a "planned obsolescence"-röl az iparcikkeknél, károsabbak minden munkakerülönél... És még sok ilyen van minden területen. Nem vagyok a technikai fejlesztés ellensége, de nem mindegy, hogy mit és hogyan. Jelenleg valóban perverz a helyzet. Ugyanott ahol értelmes közgazdászok próbálnak a káros folyamatokkal szembe menni, hirdetik a cégek az olcsóbbnál olcsóbb repülö utakat az olvasóknak...
duzur
2018. november 05. 19:16
Sajnos ez igy van. Ahhoz persze, hogy az állam döntö szerepet töltsön be egy ország életében, megbízható politikusokra van szükség. Sajnos, a sok kisértés közepett kevesen képesek a nép érdekét tartósan figyelembe venni. Lehet, hogy a politikusok régebben is korruptak voltak, csak akkor még nem volt divat annyiukat leleplezni... Valszeg a kisebb egységek, régiók inkább alkalmasak emberközeli politizálásra.
zolizolizoltan
2018. november 05. 19:15
A makrogazdaságtan nem kísérletező tudományág, nem lehetséges a feltételezéseinket kísérletekkel bebizonyítani, úgy ahogy ezt a természettudományokban megszoktuk. Röviden úgy mondják, hogy a közgazdász nem szeret jósolni. Utólagosan pedig sokféle "képzelgést" bele lehet erőltetni az adatok mögé. Egészen elképesztő "képzelgést" csináltak pl. a magyar liberális közgazdászok a rendszerváltást követő évtizedben. Azt állították, hogy nem a neoliberális modellben van a hiba (Hayek-modell), hanem abban van a baj, hogy a gazdaság még nem eléggé liberális. Utólag aztán kiderült, hogy éppen a túlzottan gyors liberalizálás tette az országot hátrébb a sorban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!