Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, ahol beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
Nagy Márton a műsorban kifejtette, hogy nem kell hatalmi vagy politikai kérdéseket belelátni abba, hogy átvette a Gazdasági Kabinet vezetését Varga Mihály pénzügyminisztertől.
„Ez csak egy technikai munkaszervezési kérdés, így hatékonyabban tudjuk a kormány munkáját segíteni. Munka van, dolgozni kell, ennyi”
– összegezte.
A kormány több vállalását is teljesítette
Mint fogalmazott, a korábbi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön, ahol a Gazdasági Kabinet élén elsősorban koordinációs feladata van, minden miniszterre hárul szerep, ezeket csak össze kell hangolnia, és hozzátette, a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, de a költségvetés felett továbbra is a pénzügyminiszter őrködik. Kiemelte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt, és ebben aktív kormányzati szerepvállalás volt. A másik teljesült vállalás Nagy Márton értékelése szerint a reálbérek növekedése: szeptembertől újra nő, előtte egy évig csökkent, de most már az emelkedés elérheti a hat százalékot, mert a bruttó béremelés elérheti a 12 százalékot is.
A kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez Nagy Márton szerint a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert „ez nem megy magától”. Első helyen a fogyasztást említette, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.
„A fogyasztás a kulcsa mindennek”
– hangsúlyozta Nagy Márton, de kiemelte, hogy közben fenn kell tartani a költségvetési egyensúlyt. A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett szerinte ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna.
Vége a vészkormányzásnak
A felvetésre, hogy a gazdaság meghatározó szereplői is a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, Nagy Márton azt mondta: „A gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell,
vége a vészkormányzásnak.”
Példaként hozta fel, hogy a vállalkozások kamatstopja áprilistól megszűnik, vagy az extraprofitadókat csökkentették, de hozzátette: a kormánynak még van dolga.
A magas nyomású gazdaságpolitika
Nagy Márton megismételte, hogy a magas nyomású gazdaságpolitika híve, amely arról szól, hogy a potenciális növekedést hogyan lehet még emelni. Úgy látja, hogy állami támogatásokkal, olcsó, de célzott hitelekkel lehet segíteni, de ez nem hevíti még túl a gazdaságot. Ez magas béremelkedés is hoz, de szerinte ebből nem lesz infláció, mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a vállalat, hogy ezt kitermelje, és nem az árakkal fogja kitermelni, hanem hatékonysággal.
Az egyik mérethatékonyság, nagyobbak lesznek a cégek, konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek, lesznek új nemzeti bajnokainak”
– közölte a miniszter, de jelezte, lesznek vertikális integrációk is a szektorokban, így a magas nyomású gazdaság alulról és felülről is kap támogatást.
Nyitókép: Mónus Márton