Miután a világban elhatalmasodott a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési őrület, a cégek is igyekeznek zöldebbek lenni, és egyre több pénzt ölnek különböző szén-dioxid-megkötő projektekbe. A hínár ilyen célra való termesztése is előtérbe került. A tudósok már figyelmeztetnek, hatalmas mennyiségű óceáni területet kell használnunk ahhoz, hogy legalább a közelébe kerüljünk a kitűzött célok eléréséhez.
A legújabb trendek szerint már nemcsak kevesebb kibocsátásra kell törekedni, hanem valamilyen módon jó volna eltávolítani a szén-dioxid a légkörből, méghozzá a méregzöldek szerint jelentős mennyiségben. A kialakult klímahisztéria bevonzotta az ezt segítő ötleteket, a döntéshozók és a nagyvállalatok figyelmét, amelyek immár jelentős összegeket is áldoznak a különböző projektekre. Van már gépi technológia is, amely ki tudja nyerni a szén-dioxidot a levegőből, igaz, hogy ez így amennyi szén-dioxidot lekötne, a hozzá elhasznált energia hasonló mennyiségben bocsátana ki szén-dioxidot. Sokkal egyszerűbbek és hatékonyabbak a biológiai módszerek, növényzet telepítése, fásítás stb. Mivel a növényzet a tengerben is megél, a tengeri moszatok, hínárok tenyésztése is előtérbe került.
A Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány becslése szerint körülbelül egymillió négyzetkilométernyi óceánt kellene megművelni ahhoz, hogy egy év leforgása alatt egy gigatonna szén-dioxidot eltávolítsanak a légkörből. Nem könnyű találni ekkora területet olyan helyeken, ahol könnyen növekszik a hínár, hiszen a partvonalak kihasználásáért mások is versengenek, például a hajózás és a halászat.
A tanulmány szerzői szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drámai csökkentése mellett évente 2,5 és 13 milliárd tonna légköri szén-dioxidot kellene megkötni az éghajlati célok eléréséhez.
Több tudományos modell azt sugallja, hogy évi 1,3 milliárd tonna szén-dioxidról 2050-re 29 milliárdra kellene növelni a szén-dioxid levegőből történő eltávolítását, hogy a globális felmelegedés mértéke ne emelkedjen 1,5 °C fölé.
Egy 2017-es ENSZ-jelentés becslése szerint évente 10 milliárd tonnát kellene eltávolítanunk, hogy megállítsuk a bolygó 2 °C-kal való felmelegedését ugyanerre az időpontra.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló egyes stratégiák közé tartozik a makroalgák (tengeri moszatok) tenyésztése, annak beépítése az emberi és állati étrendbe vagy kihasználása bioüzemanyagok előállítására. A tengeri moszat fotoszintézis útján kivonja a szén-dioxidot a légkörből, jelentős mennyiséget lekötve. A fel nem használt biomassza pedig egyszerűen lesüllyeszthető az óceán mélyére, ahol elég hosszú ideig elzárja a szenet ahhoz, hogy csökkentse az éghajlatra nehezedő nyomást.
A hínártermesztéshez nincs szükség szántóföldre vagy édesvízre. Az éves hínártermelés 2015 és 2020 között átlagosan 13 százalékkal nőtt, 2020-ban globálisan 3,5 Mt száraz tömeget takarítottak be. Bár manapság a legtöbb termesztés Kína és Indonézia tengerparti vizein folyik, a tengeri gazdálkodás technológiája még fejlesztés alatt áll.
A kutatáson dolgozó Isabella Arzeno-Soltero, a Stanford Egyetem munkatársa elmondta: „A közvetlen célunk az volt, hogy
megvizsgáljuk, optimális feltételek mellett valóban el tudjuk-e érni azt a mértéket a szén-dioxid-lekötésben, amelyről az emberek beszélnek. A válasz pedig az, hogy nem, nem igazán.”
Arzeno-Soltero és munkatársai a kaliforniai egyetemen (Irvine) egy szoftvermodell segítségével becsülték meg, hogy négy különböző típusú hínár miképp termeszthető a világ óceánjaiban, változó biofizikai paraméterek mellett.
A modell olyan dolgokat is számításba vett, mint a hínár nitrátfelvétele (ami elengedhetetlen a növekedéshez), a víz hőmérséklete, a nap intenzitása, a tenger hullámainak magassága, az elmúlt évekből összegyűjtött globális óceáni adatok, miközben figyelembe vette a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatokat.
A kutatók több mint 1000 hínárnövekedési és -betakarítási szimulációt végeztek minden egyes hínártípusra.
A nitrogén az egyik korlátozó tényező a termesztésben, mivel a hínárok más tápanyagokhoz, például a foszforhoz viszonyított igénye gyakran nagyobb, mint az óceán kínálata. Az átlagos N:P-arány a makroalgákban 38:1, míg az óceánban a medián N:P-arány 22:1. Persze lehet pótolni a nitrogént, de ezzel a szárazföldön sem járunk nagy sikerrel. Feltételezhetően más tápanyagok, például a vas hozzáférhetősége is korlátokat jelent.
Szerintük a legtermékenyebb helyek közé tartozik a Csendes-óceán egyenlítői térsége és a hullámzó régiók (például a partok mentén vagy a nyugati határáramlatok közelében). Kevésbé produktív helyeken az éghajlati célok eléréséhez elegendő hínár termesztése még nagyobb kihívást jelent: háromszor annyi helyet kellene a tenyésztésre fordítani, hogy ugyanannyi szén megköthető legyen.
Az eredményeik azt sugallják, hogy a célok eléréséhez elegendő hínár termesztése meghaladja az iparág jelenlegi kapacitását, és az éghajlati célok eléréséhez nem lesz elegendő pusztán erre a növényre támaszkodni.
Több biológus figyelmeztet, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a tengeri algatermesztési projektjeik kiterjesztésében reménykednek, azt is mérlegelniük kell, hogy ez hogyan érintheti az óceánok ökoszisztémáját.
Ehhez igazán szilárd, kutatásokon alapuló módszereket kell kidolgozni, mielőtt arról álmodoznánk, hogy a bolygót a hínárral mentjük meg.
Vigyáznunk kell, hogy ne aknázzuk ki túlzottan az óceánt, mint ahogyan tettük a szárazföldünkkel.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Az OpenAI vállalat már eddig is nagy népszerűségnek örvendett a sikeres ChatGPT megjelenése óta. Azonban az új, Sora névre keresztelt programja képes valami olyat alkotni, amit a népszerű testvére nem.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
A frankfurti repülőtéren tizenöt mentőautó várta a gépet.
