Brüsszel kimondatlanul is beismerte az eddigi szankciók egyes elemeinek hatástalanságát. Most új területen indítana offenzívát.
A napokban Landsbergis litván külügyminiszter felháborodásának adott hangot a szankciók kijátszása miatt, amelyhez Moszkvának a párhuzamos kereskedelem nyújt lehetőséget. Valójában kijátszásról nincs szó, mindössze annyi történik, hogy egyes harmadik országok (alapvetően volt szovjet köztársaságokról, Örményországról, Kazahsztánról, Kirgizisztánról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról van szó), amelyek nem vesznek részt a Nyugat által diktált szankciós politikában, virágzó kereskedelmet folytatnak Oroszországgal az általuk vásárolt, tiltólistán lévő áruk továbbexportálásával. Így történhet meg, hogy a kettős felhasználású termékek és a párhuzamos kereskedelem révén Moszkva – immár 14 hónapja – tulajdonképpen változatlanul be tud szerezni olyan árukat, amelyeket elméletileg nem szerezhetne be.
A litván külügyminiszter a paralel kereskedelem mihamarabbi megbüntetését követelte, mondván: ezek az új ellátási láncok aláássák Európa erőfeszítéseit Moszkva megbüntetése ügyében – ahogyan a szankciós politika tekintélyét is. Mint mondta, innentől a közvetítő államokat is szankcionálni kell, bármennyire fájdalmas is lesz az új csapás az EU-s országok egyébként is több sebből vérző kereskedelmére.
Mint kiderült, a litván külügy egy már beindított folyamatról beszélt, az EU-s diplomaták ugyanis már a másodlagos szankciók tervezésén dolgoznak azon országok ellen, amelyeknek tiltólistás kereskedelmi forgalomnövekedése feltűnően megugrott az elmúlt egy évben. Elméletileg ez az intézkedés részét képezné a tizenegyedik szankciós csomagnak – kínos frusztráltsággal ismerve be az előző tíz egyes elemeinek teljes hiábavalóságát.
A tizedik szankciós csomag megszavazása után az EU különmegbízottat nevezett ki David O'Sullivan személyében a tiltórendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére, ám neki jelenlegi pozíciójában nincs sem túlzott befolyása, sem jogköre arra, hogy harmadik országokat kezdjen el meggyőzni vagy éppen fenyegetni, és rájuk kényszeríteni az EU-s szankciós irányelveket. A litván külügyminiszter éppen ezért javasolta egy külön uniós biztosi pozíció kialakítását az Európai Bizottságnak, amely már rendelkezne a hathatós meggyőzés hátulról erősen támogatott eszközeivel.
Az információk szerint a másodlagos szankciók ügyében zárt körű egyeztetéseken már vad ötletelés zajlik Brüsszelben, de ez még messze van attól, hogy hivatalos tervezetnek lehessen nevezni. (Ha lesz is, azt még a tagállamoknak is egyöntetűen el kell majd fogadni, márpedig ha az eddigi tíz csomagot vesszük alapul, egy ekkora, számtalan harmadik országot érintő kereskedelmi stop esetében borítékolható a végtelen hosszúra nyúló vita.)
A források a kezdetleges tervezet kapcsán is csak az egyet nem értést tudták kiemelni. Nem tiszta egyelőre, hogy Brüsszel egész országokat vagy csak egyes személyeket, illetve vállalatokat szankcionálna, de még az sem, hogy egységes álláspontot képviselne-e a harmadik országok esetében. A helyzet bonyolultságát ráadásul óriási méretűvé duzzasztja Kína, amely egyfelől kiváló és egyre növekvő kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, másfelől habozás nélkül erősítené meg saját eszközeivel a szankcionált országok ellátási láncain tátongó nyugati hiányosságokat. Vagyis: a másodlagos szankciók hatása éppen az lehet, hogy a tiltólistára került országokat Brüsszel gyakorlatilag Kína vagy India karjaiba kergeti, tovább erősítve az egyébként is félelmetes ütemben izmosodó ázsiai blokk gazdasági hatalmát.
Bár az EU először május 10-re tűzte ki az új javaslat előzetes vitáját, a bennfentesek szerint az egész terv még túlságosan képlékeny ahhoz, hogy komolyan lehessen foglalkozni vele felsőbb szinten, így még az is elképzelhető, hogy végleges formájában majd csak egy tizenkettedik szankciós csomag részét fogja képezni. Ha lesz olyan.
Fotó: 123RF
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Mintha az eunuchok szakszervezete elhatározta volna, hogy megszervezik a kontinens legvadabb orgiáját.
Amit az Egyesült Államokban látunk, arra nem volt példa a modern kori történelemben.
