Szankciós diadal: naponta több millió dollárt bukik a lengyel olajtársaság

A lengyel energiavállalat, az állami PKN Orlen naponta dollármilliókat enged ki az ablakon az orosz, tengeren szállított kőolajra kivetett tilalom miatt. Az alternatív szállítások és készletek hordónként 30 dolláros különbözetet jelentenek, amely érthetően érzékenyen érinti a céget.

Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója erőltetettnek tűnő optimizmussal sietett leszögezni, hogy ők ezt egyáltalán nem veszteségként fogják fel, hiszen minden olyan vállalat, amely támogatja az Oroszország elleni szankciókat, előre bekalkulálja a veszteséget, amely erkölcsi alapon mindenképpen kifizetődő.

A lengyel vállalat ugyanakkor továbbra is lelkesen vásárolta az orosz kőolajat a Barátság-vezetéken keresztül, amelyre nem vonatkoznak a szankciós tiltások, miután azt még Brüsszel is elismerte, hogy egyes országok (például Magyarország) esetében még megoldhatatlan az orosz energiahordozók helyettesítése. Az Orlen is ezt az olajat használja csehországi finomítójának ellátására, Obajtek állítása szerint azonban erősen dolgoznak a cseh partnerekkel az orosz energiától való teljes és végleges elszakadáson.

Szankciós kioktatás

Bár Lengyelország tavaly év végéig le akarta állítani a teljes orosz–lengyel olajkereskedelmet, hamar szembesült az alternatív lehetőségek hiányával és a hosszú távú szerződések egyoldalú felmondásának lehetséges anyagi következményeivel. Az Orlennek még csak a múlt hónapban sikerült szerződést bontania egyik utolsó nagy orosz partnerével, a Tatnyefty energiaóriással, miután kötötte kezét a kilátásba helyezett pereskedés lehetősége.

Obajtek szerint egyébként a szankciók jelenleg nem sokat érnek, Oroszország ugyanis számos kiskaput talált és használ is azok kijátszására, ennek köszönhetően pedig Európa továbbra is pancsol az orosz olajszármazékokban, csak éppen nem közvetlenül Moszkvától vásárolja azokat, hanem a párhuzamos kereskedelem révén jut hozzá – egyébként sokkal drágábban. A most készülő tizenegyedik szankciós csomag elemei között szerepelhet az a javaslat, amely súlyosan büntetné azokat az országokat, amely lehetővé teszik ezeknek a kiskapuknak a nyitvatartását. 

A lengyel vállalat óriásveszteségei ellenére Obajtek szerint a szankciókon még jobban kell szigorítani, hogy azok ne csak az EU médiaimázsának fényezésére szolgáljanak, hanem valóban legyen gyakorlati eredményük is. A Financial Timesnak adott rövid interjújában nem hagyta ki, hogy oda ne szúrjon Németországnak, amely a közelmúltban Kazahsztánnal kötött megállapodást. Ez papíron jól néz ki, valójában azonban Berlin a szerződéssel ugyanazt az orosz kőolajat fogja vásárolni, amit eddig, csak a közvetítő miatt magasabb áron. „A német félnek át kellene gondolnia az üzleti erkölcsre vonatkozó elképzeléseit” – mondta a lengyel energiacég elnöke.

Fotó: 123rf