A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogyan lehetne megelőzni a greenwashingot, és tisztítani, transzparenssé tenni a zöld kötvények piacát.
A zöld kötvényeket kifejezetten olyan projektek finanszírozására bocsátják ki – jellemzően kormányok és vállalatok –, amelyek pozitív környezeti vagy éghajlati hatásokkal járnak. A hagyományos kötvényekhez hasonlóan épülnek fel: a kibocsátó a befektetőktől vesz fel kölcsönt, és vállalja, hogy meghatározott ideig kamatot fizet az adósság után. A világ legelső zöld kötvényét a Világbank bocsátotta ki 2008-ban az Egyesült Államokban. Összesen 8,4 millió dollárt gyűjtött bizonyos megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek támogatására.
A zöld kötvények népszerűsége azóta is folyamatosan nő, egyre több befektető törekszik fenntartható és társadalmilag felelős befektetéseket indítani. A piac fejlődése hozzájárult a fenntartható finanszírozás fellendüléséhez is. Változó mértékben, de egyre közelebb kerülünk a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok erősebb beépítéséhez a befektetési döntéshozatali folyamatokba.
Azonban a terület egyik komoly problémája a burjánzó greenwashing. Számos zöld kötvény bevételeit ugyanis végül nem az előre megígért módon költik el a kibocsátók. Mivel a piac eddig saját magát szabályozta, sok olyan projekt is átment a rostán, amelynek nem lett volna szabad. Sokan nem a felvázolt célra használták fel a pénzt, vagy épp nem számoltak be az elért eredményekről a megfelelő módon. Ez a probléma áthidalható lenne, ha a támogatott projektek pozitív hatását (például kibocsátáscsökkenés, nagyobb energiahatékonyság) évente igazolni kell egy hatásvizsgálaton keresztül. A zöld kötvények hitelessége növelhető lenne a különböző független szervezetek tanúsítványainak megszerzésével is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a probléma széles körű, és egyelőre nem oldódott meg a különböző szabályok bevetésével sem.
A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy az EU milyen szabályozással készül a zöld kötvények piacának tisztítására, és hogy mi lenne a megoldás a greenwashing megakadályozására.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Az OpenAI vállalat már eddig is nagy népszerűségnek örvendett a sikeres ChatGPT megjelenése óta. Azonban az új, Sora névre keresztelt programja képes valami olyat alkotni, amit a népszerű testvére nem.
A bécsi futárok az alacsony díjazás, az éttermek a magas jutalék miatt gyűlölik a Foodorát és a Lieferandót.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
