Kijev szerint ez erkölcsi kötelessége az energiamultinak, hiszen nyeresége „véres pénz”.
Április elején German Galuscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere egy sajtóbeszélgetésen kifejtette: a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total, Shell) az energiaválságból mintegy 200 milliárd dolláros hasznot húznak, ám mivel az energiaválság berobbanása éppen a háborúnak köszönhető, Ukrajna joggal várja el az extraprofit egy részét, hogy azt a saját infrastruktúrájában keletkezett károk enyhítésére fordítsa.
Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko (aki szerint a magyarok fizetik a kést, amellyel levágják az ukrán katona fejét) kézbe is vette a dolgot, és levelet írt a Shellnek, amelyben arra szólítja fel a vállalatot, hogy ossza meg Ukrajnával a Szahalin-projektben való részesedésének esetleges orosz felvásárlásából származó nyereségét.
Ez az a még nem is létező nyereség, amelyre Kijev máris lecsapott, mondván: a Shellnek erkölcsi kötelessége Ukrajnának adni a pénzt, hiszen eddigi befektetése a Szahalin-projektbe Putyin háborúját finanszírozta. Ahogyan Ustenko fogalmazott: ha a vállalat bezsebelné a részesedését, az olyan lenne,
A Shell nem kommentálta a felszólítást, mindössze annyit jegyzett meg: nem vesz részt a Szahalin-2 részesedésének eladásáról folyó tárgyalásokban, így azt sem tudhatja még, mi lesz a sorsa az esetleges bevételnek.
A vállalatnak egyébként nem először főhet a feje az ukrán nyomásgyakorlás miatt: 2022 márciusában 60 millió dollárt adományozott Kijevnek, amikor az botrányt kiáltott egy rakomány orosz kőolaj miatt, amit a Shell vásárolt Moszkvától. Bár akkor még nyoma sem volt semmiféle olajjal kapcsolatos szankciónak, az energiavállalat villámgyorsan utalta a pénzt, majd nyilvánosan bocsánatot kért.
Fotó: 123RF
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Gombamód szaporodnak az ukrán fegyvergyárak, ám a kívülről aranybányának tűnő vállalkozások napi gondokkal küszködnek. A legfőbb ellenség a bürokrácia és az alulfinanszírozás.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
Európai vezetők üdvözölték a washingtoni döntést, de most újra rajtuk a nyomás, hogy a nyárra várt orosz támadás réme miatt ismét kisöpörjék a hadiipari padlást.
Az ISW elemzőközpont szerint minden azon múlik most, hogy az amerikai (és európai) katonai szállítmányok mikor érnek ki az ukrajnai frontra.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
