A 2022-es év rekordárakat hozott úgy, hogy a tűzifa és a pellet iránt is soha nem látott kereslet mutatkozott, ezért is látta jónak a szerb kormány, hogy a hazai piac ellátása érdekében hatósági árat határozzon meg.
A hatósági árat a szerb kormány pár hete egészen január végéig meghosszabbította, így a fűtésre használt, fűrészpor alapú pellet legmagasabb tonnánkénti ára továbbra is 38 ezer dinár (128 ezer forint),
Branko Glavonjić (Bránkó Glávonyity), a belgrádi Erdőtudományi Kar professzora az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) Dnevnik című műsorában elmondta, hogy több oka is van annak, miért nem csökkentették a pellet árát. Egyrészt szavai szerint Szerbiában várhatóan csökkeni fog a pelletgyártás. Hogy ez a csökkenés mekkora lesz, majd csak január közepén derül ki, ekkora gyűjtik össze ugyanis a gyártóktól a szükséges adatokat. Elmondta, a lényegesen alacsonyabb pellettermelés miatt kisebbek a készletek is, mivel pedig nagy a kereslet, ezért a termelők jelenleg nem is gondolkodnak az esetleges árcsökkentésen.
Miután a kormány jóváhagyta a részleges exportot, a kvótákat pedig a termelők szerint osztották el, a kiszállítók megpróbálják újraéleszteni az értékesítési csatornákat azokra a piacokra, ahová korábban exportáltak. Ám ez nem könnyű, hiszen az adott országokban a szükséges mennyiségek beszerzését már más beszállítókkal pótolták.
Mindemellett pedig még mindig nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogyan alakul a 2023-as esztendő az energiapiacon.
Glavonjić professzor szerint objektíven márciustól számíthatunk a pellet árcsökkentésére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a pellet árak nem térnek vissza a korábbi, 205 eurós szintre, hiszen az áram sem kerül többé 35 euróba megawattóránként, sőt a pellet nyersanyagának költségei is növekedtek.
A rekordárak és pellethiány nem csak Szerbiát érintette az elmúlt hónapokban, hanem az egész régióban és Európa-szerte is gondot okozott. A jelenlegi helyzet kapcsán Glavonjić rámutatott, Szerbia sem egy sziget, akit nem érintenek a környezetében zajló trendek.
Az egész EU gondokkal küzd a pelletellátás terén, hiszen havonta mintegy 20 millió tonnát tudnak előállítani, holott a fogyasztás havi 24,5 millió tonna.
Ez a helyzet tartja magas szinten a szerbiai pelletárakat is. Példaként Németországot emelte ki, ahol a professzor szavai szerint a pellet ára október elején még 850 euró körül mozgott tonnánként.
Kiemelte, a szerb kormány intézkedései segítették a fogyasztókat, hiszen Ausztriában, Németországban és a környező országokban az árak jelenleg jóval magasabbak, mint Szerbiában, ahol a pellet tonnája 320 euróba kerül, plusz a szállítás.
Glavonjić a tűzifa kapcsán kiemeli, hogy az utolsó favágás december közepén volt, s bár az árak némileg csökkentek e téren, de a legtöbb raktárban a tűzifa ára tartja a november végi szintet. Egy-két raktárt találni, ahol 500 dináros (mintegy 1700 forintos) árcsökkentés tapasztalható tonnánként, de nem ez jellemző, hiszen a fát magasabb áron szerezték be, és értékesíteni is azon az áron kívánják, amilyen magas áron hozzájutottak.
A pellet- és fafűtés sem tartozik ma már az olcsó megoldások közé. Annak ismeretében, hogy az energiaválság várhatóan eltart még egy ideig, felmerül a kérdés, hogy Európában kitart-e az érdeklődés az ilyen típusú tüzelés iránt. Glavonjićnak ugyanakkor nincsenek kételyei, hiszen mint elmondta, Európában éppen arról tárgyalnak, hogy a fát is a megújuló energiaforrások közé emelik. Példaként a lengyel kormányt emelte ki, aki a tisztább levegőért program részeként támogatást különít el a fapelletet használó háztartások számára. Lengyelországban ez az oka annak, hogy a fogyasztás az előző évhez képest a kétszeresére nőtt.
A fa keresett nyersanyag az építőiparban és a bútoriparban is, de sok iparágat lefékezett a válság, így a korábbi árugrások után jelenleg konszolidálódik a piac.
Branko Glavonjić rámutatott, hogy
a fa elsődleges feldolgozásával foglalkozó iparban a fenyő ára csökkent, ahogy a bükk ára is, ám a famegmunkálásban már október óta bonyolult a helyzet. Európában tehát zuhanni kezdett a fa végtermékek iránti kereslet.
Ezért számos szerbiai vállalatnál törölték vagy drasztikusan lecsökkentették a rendeléseket. Éppen ezért az egyetemi professzor arra mutatott rá, hogy a kormánynak tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a bútorgyártókkal, ugyanis azok jelenleg segítségre szorulnak.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Nyugat-Európában az energiaárak valóban az egekbe szöktek.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
„A tét az életünk, a tét a béke” – szögezte le az országgyűlési képviselő.
Ami számos alkalommal teljesült is.
