A szakértők többsége szerint az inflációs hullám még eltarthat egy ideig, mégis jó hír, hogy néhány élelmiszer ára már csökkenni kezdett decemberben. Az egészen komoly áresés sem volt példátlan, a narancs mindössze egy hónap alatt 27 százalékkal, a fehérrépa 23 százalékkal lett olcsóbb. Utánajártunk, miért éppen ezek a termékek vesztettek árukból.
„Decemberben nem volt nagyobb az éves élelmiszer-infláció, mint novemberben. A drágulás az előző év azonos időszakához képest mindkét hónapban kerekítve 49 százalék volt, vagyis az októberi 55 százalékos csúcs után a 6 százalékponttal alacsonyabb, de még így is irdatlanul magas szinten stabilizálódott” – írta a napokban saját, 42 élelmiszerből álló szubjektív fogyasztói kosarának adatai alapján a G7.
A portál az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlagát vette górcső alá, és úgy találták, hogy kevés termék ára stagnált, vagyis úgy jöhetett ki a változatlanul 49 százalékos infláció, hogy egyes élelmiszerek továbbra is drágultak, mások viszont csökkentek.
Utóbbi az igazán meglepő, hiszen régen hallottuk már, hogy egy élelmiszer ára csökkent. Most viszont a G7 több olyan terméket is megnevezett, aminek az ára mérséklődött.
Mivel az élelmiszerár-inflációnak – sajnos – még nem értünk a végére, utánajártunk, hogyan fordulhatott elő mégis árcsökkenés, és miért éppen ezeknél a termékeknél?
„A zöldség és gyümölcs jellege miatt választékunk árazása hetente történik, és még az is elképzelhető, hogy egy héten belül történik árváltozás. Természetesen mindig törekszünk a legjobb ár kialakítására. A narancs tekintetében november elejéhez képest egyértelmű árcsökkenést tapasztalhatunk, és egyéb említett termékköröknél a lehetőségekhez mérten tudtunk hosszabb-rövidebb időszakra kedvezőbb árat biztosítani, mint például novemberben. Az árcsökkenés mértéke azonban eltérő volt” – nyilatkozta a Makronómnak a Spar kommunikációért felelős csapata. A kiskereskedelmi üzletlánctól azt is megtudtuk, az említett termékeknek van egy szezonalitásból adódó „ár-életciklusa”, ami miatt egyik hónapról a másikra tapasztalható, hogy alacsonyabb árakkal találkozhat a vásárló.
„A legfontosabb számunkra, hogy ezeket a csökkenő trendeket minden esetben a vásárlók számára is érezhetővé tegyük, és a jelenlegi erős inflációs nyomás mellett is minél kedvezőbb árat tudjunk biztosítani” – tették hozzá.
Ám azt sem rejtették véka alá, hogy a zöldség-gyümölcs termékek sem immunisak az inflációra, mivel az ellátási lánc teljes spektrumán a termékre rakódó egyéb költségek esetében is erősen emelkedő tendenciákat láthatunk (energiaköltségek növekedése, logisztikai költségek növekedése, egyéb terhek).
„Egész Európában tapasztalható jelenség, hogy a termelők nem akarnak hatalmas raktárkészleteket felhalmozni a szabadföldi termesztésű zöldségekből. Ennek az energiakrízis az oka, jelentősen drágább lett a raktározás” – mondja a Makronómnak Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, akit arról kérdeztünk, hogyan lehetséges, hogy egyes termékek olcsóbbak lettek, mások drágulnak.
„A sárgarépa, fehérrépa is szabadföldi zöldség, ezeket most akár szerényebb áron is elpasszolják, még így is jobban járnak, mintha ki kellene fizetniük a tárolással járó költségeket”
– húzza alá Gubacsi Zoltán, aki hasonló folyamatokra számít az alma esetében is, mivel Lengyelországban nagyon jól sikerült a tavalyi termés, a gazdák ott sem szeretnék a költségeiket szaporítani a tárolással, ezért folyamatosan kínálati piac van.
A terméktanács alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy már erősen érződik az infláció hatása, az emberek kevesebbet költenek, és ezt még a karácsonyi nagybevásárlások sem tudták kompenzálni. Az is jól látható, hogy
egyre kevésbé jellemző már a háztartási készletezés, egyes termékek ára emiatt is indulhatott el visszafelé.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Már az Egyesült Államok is elismeri, ha nem jönne az EU-ba ukrán csirke, akkor is nőne a gyártók profitja.
A 20K22 önkénteseit az előző választáson zavarkeltéssel is megbízhatták a szavazatszámlálás mellett.
