Nem is olyan „kicsik" a hazai kkv-k

A magyar gazdaság legnagyobb foglalkoztatói a nagyvállalatok mellett a mikro-, illetve kis- és középvállalatok, azaz a kkv-k. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, 2020-ban valamivel több mint egymillió honfitársunk dolgozott legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozásnál, míg kicsivel kilencszázezer felett volt a nagyvállalatok munkavállalóinak száma. A 50-249 főt alkalmazó középvállalatok pedig további négyszázhúszezer főnek adnak munkát. 

A GDP előállítása tekintetében azonban már kicsit más sorrendet kapunk. A gazdasági teljesítmény jelentős részét a legnagyobb vállalatok termelik meg. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, a legalább 250 főt alkalmazó cégek a magyar GDP 45 százalékáért felelnek. A legnagyobb foglalkoztatónak tekinthető mikrovállalatok azonban ennél lényegesen kevesebbet, a teljes gazdasági hozzáadott érték mindössze 21 százalékát teremtik elő. 

Az 50-249 fős vállalkozások a magyar GDP 17 százalékát, a 20-49 fős cégek 10 százalékát, míg a 10-19 fős vállalatok 7 százalékát termelték meg a 2020-as adatok alapján. 

Ha a vállalati szektor hatékonyságára vagyunk kíváncsiak, akkor az egyik legfontosabb mérőszám a fenti értékek hányadosaként adódik. Ez a mutató az egy főre eső hozzáadott érték. 

A 3. ábrán pontosan ezen mutató egy évtizedes alakulását olvashatjuk le. A grafikon összhangban van azzal az általános közgazdasági alapelvvel, hogy a növekedés a mérethatékonyság emelkedésén keresztül segíti a hatékonysági mérőszámok alakulását. 

Ahogyan a grafikonról is leolvashatjuk, a magyar gazdaságban is teljesül a közgazdasági tankönyvek által megjósolt összefüggés. A mikrovállalkozások hatékonysága a legalacsonyabb, míg a legnagyobb vállalatok dolgozói állítják elő a legnagyobb hozzáadott értéket egy főre lebontva. A cégméret és a hatékonyság közötti pozitív kapcsolat egyértelmű. 

A fenti ábráról azonban egy másik érdekes folyamat is leolvasható. Az előző évtizedben ugyanis jelentősen csökkent a nagyvállalatok előnye a magyar gazdaság többi szereplőjéhez képest. 

Ahogyan azt a 4. ábra mutatja, az egyes méretkategóriák nagyvállalatokhoz képest relatív hatékonysági mutatója sokat emelkedett 2010 és 2020 között. Az 50-249 fős vállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke például 70 százaléka volt a nagyvállalatok hasonló értékének 2010-ben, ám 2020-ra ez az arány 82 százalékra növekedett, azaz mintegy 12 százalékpontot emelkedett. 

A 20-49 fős vállalkozások esetében emelkedett a legnagyobb mértékben a relatív mutató. A 2010-es 55 százalékos érték 2020-ra már 73 százalékot mutatott, ami 18 százalékpontos emelkedést jelent. 

A 10-19 fős cégeknél 2010-ben 50 százalékot, 2020-ban pedig már 61 százalékot mutatott a relatív indikátor. Mindez 11 százalékpontos javulást jelent egy évtized alatt. 

Végül a 0-9 fős vállalkozások esetében 33-ról 40-re növekedett a vizsgált ráta. Itt a legfrissebb adatok sem tekinthetőek kedvezőnek, ám a pozitív trend ez esetben is egyértelmű, bár a javulás mértéke csak 8 százalékpont volt. 

Összefoglalva a hatékonysági mutatókat 

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok hatékonysága jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben. A 0-9 fős vállalkozások esetében kifejezetten nagyot, 40 százalékot emelkedett az egy főre eső hozzáadott érték, 10-19 fős cégek esetében is hasonló növekedéssel, 36 százalékkal lett magasabb. Mi több, ez a mutató a 20-49 embert alkalmazó vállalatoknál 49 százalékot javult, a 50-249 főt alkalmazó cégeknél pedig szintén jelentős mértékben, 31 százalékkal emelkedett. Eközben a legalább 250 fős nagyvállalatok esetében az összes közül a legalacsonyabb, mindössze 13 százalékkal lett magasabb a fenti hatékonysági mutató. 

A legnagyobb növekedést a 20-49 fős vállalkozások esetében mérhetjük. 

Mindezek folyományaként minden méretkategóriában közeledett a cégek hatékonysági mutatója a legnagyobb vállalatok számértékéhez. Azaz az elmúlt 10 évben a hazai kkv-szektor hatékonyság tekintetében egyértelműen nagyobbat tudott előre lépni, mint a magyar nagyvállalatok.

(Fotó: 123rf.com)