Hatalmas szélerőműpark építésébe kezd Egyiptom 2024-től, 11 milliárd dolláros (4300 milliárd forintos) beruházás keretében.
A beruházást az egyiptomi klímakonferenciát követően jelentették be, habár a helyszín egyelőre kérdés. A 2024-ben induló projekt a világ egyik legnagyobb szárazföldi szélerőműparkját hozná létre.
Igaz, hogy az egyiptomi kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy némi kibocsátást fog exportálni. A tervezett szélerőműparkból Európa és benne Magyarország is tudna profitálni, hiszen a tervek szerint az Európát és Szaúd-Arábiát is ellátná villamos energiával.
A projektért az Abu Dhabi tulajdonában lévő Masdar és Infinity Power konzorcium felel. Az említett konzorciumhoz tartozik egy harmadik cég is: a kairói partner a Hassam Allam Utilities. Az Infinity Power elnöke szerint a konzorcium
Ez a 10 GW jelenleg a brit megújuló energia 1/5-ének felel meg.
Az egyiptomi kormány azzal együtt szeretné megvalósítani a projektet, hogy áramot vásárol, amelyet a kiépíteni kívánt, illetve a meglévő vezetékeken keresztül exportálnak majd Európába, Szaúd-Arábiába, Szudánba, valamint Líbiába.
A megvalósításért felelős cégek azzal számolnak, hogy még az idei évben ki tudják jelölni a helyszínt. Jelenleg a projekt számára két helyszín reális: az egyik a Nílus nyugati partján található Minja melletti sivatag, a másik a dél-egyiptomi Asszuán melletti sivatag. Ez a két helyszín azért ideális, mert a szél sebessége másodpercenként elérheti a 10 métert (A 10m/s 36km/h-s szélerősséget jelent.)
Nem Egyiptom az egyedüli, amely igyekszik felpörgetni a beruházásait megújuló energia terén. A kormányok és a befektetők világszerte rengeteg pénzt költenek szél- és naperőművekbe, hogy elősegítsék a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, valamint a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 C°-ra korlátozzák.
Ez a konzorcium egyébként párhuzamosan dolgozik egy egyiptomi zöld hidrogén üzemen is.
Az Infinity Power, a Masdar és a Hassan Allam Utilities keretmegállapodást írtak alá a vezető egyiptomi állami szervezetekkel egy
Az első üzem a tervek szerint már 2026-ra üzemelni fog, 2030-ra pedig 4 GW-os elektrolizátor-kapacitást céloznak meg, előállítva évente 480 ezer tonna zöld hidrogént.
A megállapodást megelőzte, hogy a konzorcium áprilisban írt alá két együttműködési megállapodást egyiptomi szervezetekkel két zöld hidrogén gyártó üzem fejlesztéséről a SCZONE-ban és a Földközi-tengeren.
A két projekt (a szélerőműpark és a zöld hidrogén üzem) összességében 80 százaléka hitel, a maradék összeget pedig saját tőkéből finanszírozzák. Igaz, hogy képesek finanszírozást biztosítani a projektekhez, de az emelkedő kamatlábak csökkentik a cégek nyereségét. Ezt a visszaesését igyekeznek más területen pótolni, viszont ez összességében költségesebbé teszi a projekteket az előzetes kalkulációkhoz képest.
Az Infinity Power elnöke kifejezett célként jelölte meg az afrikai terjeszkedést, amely stratégiának ez a projekt is részét képezi.
emellett tervezett projektek vannak az asztalon Zimbabwéban, Guineában és Tunéziában, Dél-Afrikában pedig terjeszkedni szeretnének. Afrikában van szükség a leginkább az energiatermelésre. Azért ez a kontinens a prioritás a cég számára, mert itt a legalacsonyabb a világon az egy főre jutó energiatermelési ráta és több országban rendszeres áramszünetek hátráltatják a gazdasági növekedést.
Egyiptom ideális terep: bőséges nap- és szélerőforrásokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a megújuló energia előállítását versenyképes költségek mellett, ami a zöldhidrogén-termelés kulcstényezője, emellett pedig olyan (főképp európai) piacok közelében helyezkedi el maga az ország, ahol a zöld hidrogén iránti kereslet várhatóan a legnagyobb arányban fog növekedni, ami nagy lehetőség az exportra. A szélerőmű park elkészültével évi 23,8 millió tonnával csökkenne az egyiptomi szén-dioxid-kibocsátás, ami Egyiptom jelenlegi kibocsátásnak 9 százaléka.
Egyiptom mindezekkel azt tűzte ki célul maga elé, hogy 2035-re a megújuló energiaforrások 42 százalékot tegyenek ki az energiamixében. Ezzel párhuzamosan pedig az egyiptomi hatóságok a hírek szerint azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják az ország megújuló energiastratégiáját, hogy az tartalmazza kellő mértékben a zöld-hidrogént
Borítókép: MTI/EPA
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Vörös Győző ókorkutató-építész 2009 óta dolgozik Nagy Heródes palotájának feltárásán, és vallja: magyar mesterei nélkül ma nem tartana itt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
