Gazdasági világháború: akár 28 millió munkahely is megszűnhet Kínában (2. rész)

2022. november 05. 22:48

Kínai munkahelyek a baráti országokba költöznek. Magyarországra akár 30 ezer high-tech munkahely érkezhet.

2022. november 05. 22:48
null
Matus Tibor
Matus Tibor

A Rabobank elemzése rávilágít, miképp lehet a friend-shoringot (a gyártás baráti, de olcsóbb országba telepítését) fegyverként bevetni a kibontakozó gazdasági háborúban. Ki profitál ebből? Sokat beszélnek a gyártókapacitás Kínából történő áthelyezéséről a baráti országokba. Egyesek úgy vélik: Kína költség- és hálózati előnyei miatt ez nem valószínű, mások szerint viszont csak bizonyos késéssel lehet ebből realitás. (Elemzésünk második része.)

. Ki profitál ebből? Sokat beszélnek a gyártókapacitás Kínából történő áthelyezéséről a baráti országokba. Egyesek úgy vélik: Kína költség- és hálózati előnyei miatt ez nem valószínű, mások szerint viszont csak bizonyos késéssel lehet ebből realitás. (Elemzésünk második része.)

Az elemzés első részében bemutattuk, hogy mennyi munkahely szűnhet meg Kínában. A második részben bemutatjuk, hogy ezeket a munkahelyeket mely országokba telepíthetik át.

A 28 millió „kínai” állás szétosztása

Néhány ország több szálon is függ Kínától, így ezek az országok valószínúleg a következményektől tartva a kínai gyártási munkahelyek elorozása terén óvatosabb politikát folytatnak majd. Mások – főként kapacitáskorlátok miatt – csak kismértékű munkahelyáthelyezést tudnak majd bevállalni. Ráadásul

a cégek sem akarnak majd ismét minden tojást egy kosárba rakni.

Ha minden munkahely Indiába vagy Vietnamba költözne, akkor új klaszteresedést tapasztalhatnánk, növelve a Covid óta velünk lévő gyártási, beszállítói fennakadásokat, illetve azok kockázatát.

Több tényezőt figyelembe véve ésszerű, hogy a legvonzóbb országok kapják meg először a munkahelyeket. Minden ország rövid távú befogadóképessége változó, így a kínai munkahelyek tovább áramlanak majd a második, majd a harmadik legvonzóbb országba és így tovább.

Alacsony technológiai színvonalú gyártási munkahelyek

14. ábra: Low-tech gyártási munkahelyek

 Arra számítanak, hogy

a szóban forgó munkahelyek jelentős része Indiába kerül.

A hatalmas potenciális munkaerő, az alacsony bérek, a jogállamiság, a javuló infrastruktúra és az ország geopolitikai státusza (az Oroszországgal való régi barátsága ellenére) mind-mind nagyon  jó beruházói célponttá teszik az országot.

A Rabobank korábban is hivatkozott tanulmánya szerint India összességében 4,5 millió munkahelyet vehet át Kínától ezekben az ágazatokban. Banglades (1,2 millió munkahely), Indonézia (0,9 millió) és néhány más délkelet-ázsiai ország (Vietnam 0,3 millió, Fülöp-szigetek 0,5 millió) esetében a helyzet nagyjából hasonló – legalábbis, ha lakosságarányosan nézzük a fenti számokat. 

Ellentmondásos módon számos afrikai ország is vonzónak tűnik alacsony béreik miatt. Szenegál és Ghána például, de Algéria, Marokkó és Egyiptom is. India és Banglades puszta népességnagysága azonban valószínűleg meg fogja határozni az alacsony technológiai színvonalú feldolgozóipari munkahelyek elszívását Kína felől. 

 

Közép-technológiájú feldolgozóipari munkahelyek

15. ábra: Közép-technológiai friend-shoring munkahelyáramlása Kínából

India (6,1 millió munkahely), Törökország (1,5 millió) és Brazília (1,4 millió) a középtechnológiájú feldolgozóipari, eredetileg kínai munkahelyek első számú várományosai, mivel mindegyikük még mindig jelentős kiaknázatlan gyártási potenciállal rendelkezik.

Itt a bérköltségek viszonylag alacsonyak, különösen a nyugatiakhoz képest.

Ugyanakkor egyes  afrikai országok is profitálhatnak a kínai munkahelyek elvándorlásából, például Egyiptom, Marokkó, Algéria, Tunézia és Dél-Afrika.

Bár ezek az országok nem vezetik a vonzerő tekintetében a rangsort (viszonylag kicsi a középtechnológiai feldolgozóiparuk, miközben politikai rendszereik nem mindig a legstabilabbak), mégis, rengeteg munkahelyet kínálnak.

Természetesen Mexikóban is növekszik a munkahelyek száma, ahogyan Chilében, Kolumbiában és Argentínában is. Érdekes, hogy még Olaszország is belép ebbe az arénába.

A csúcstechnológiai feldolgozóipari munkahelyek

16. ábra: A csúcstechnológiai friend-shoringgal kapcsolatos munkahelyek áramlása Kínából

Az alacsony és közepes technológiai színvonalú munkahelyek friend-shoringjának előre jelzett eloszlásával ellentétben arra számítanak, hogy 

a magas jövedelmű országok viszonylag vonzóak lesznek a csúcstechnológiai munkahelyek számára. 

Ezt azzal magyarázzák a Rabobank szakértői, hogy a munkaerőköltségek kisebb szerepet játszanak ebben az ágazatban, amely tőkeintenzívebb,a magasabb jövedelmű országok pedig már jelentős csúcstechnológiai feldolgozóipari ágazatokkal rendelkeznek.

Aki Kínától függ, nem játszik Kína ellen

Van azonban néhány anomália az előrejelzéseikben. Bár Dél-Korea nagyon versenyképes csúcstechnológiai ágazattal rendelkezik, de rendkívül pozitív a kereskedelmi mérlege Kínával szemben, ami visszatarthatja a túlságosan magabiztos fellépéstől a munkaerő-elszívás terén. Ugyanez mondható el Malajziáról is.

Szingapúr fejlett feldolgozóiparral rendelkezik, de a potenciális munkaerő szerény elérhetősége fontos korlátozó tényező.

Az Egyesült Államok szintén nem szerepel a listán, de a valóságban néhány amerikai állam, például Texas és Arizona biztosan profitálni fog belőle – vélik a tanulmány szerzői.

Jó hír az is, hogy az elemzés szerint Magyarországra akár 30 ezer új csúcstechnológiát képviselő munkahely is érkezhet.

Várhatóan az alacsony és közepes technológiai színvonalú friend-shoringgal ellentétben ezek közül a feltételezett munkahelyek közül sok valószínűleg – legalább részben – automatizált lesz.

A munkahelyek elvesztésének hatása Kínában?

Kína óriási, összesen 784 millió fős teljes munkaerő-állományának mégis csak egy nagyon kis szelete a feltételezett 28 millió munkahely.

Ez a teljes foglalkoztatottságnak mindössze 3,6 százaléka,

amivel növekedne a munkanélküliségi ráta  ugyanakkor ezek a munkahelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a gazdaság egészére.

A pontos hatást a kutatók szerint egyelőre nem igazán lehet felmérni, viták folynak róla. Úgy vélik, a baráti áthelyezéssel elveszített export dollárban kifejezett értéke egyenértékű azzal, hogy

Kína kereskedelmi egyenlege  a GDP 3 százalékos többletről 0,6 százalékos hiányra változik.

Ez alacsonyabb GDP-növekedést jelent, mivel Kína strukturális problémái miatt az erőltetett mértékű beruházáson és exporton alapuló növekedési modell a belső fogyasztói kiadások növelésére tevődik át. Ez viszont potenciális fizetési mérleghiányt jelentene, amit tovább súlyosbítana, ha a kormány a növekedés lassulására újabb, nem produktív hitelfelvétellel és állami túlberuházásokkal reagálna, és ha a tőkekiáramlás – ennek megfelelően – felgyorsulna.

A kormány keze mind a költségvetési, mind a monetáris politika terén meg lenne kötve, és a jüan stabilitását lehetetlen lenne fenntartani.

Kína úgy kezdene kinézni, mint egy hagyományos feltörekvő piac.

Érthető így, hogy Kína miért fog küzdeni a merkantilista kereskedelmi pozíciójának megőrzéséért.

Baráti figyelmeztetés

Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a friend-shoring a fent leírt arányokban, ütemezésben megtörténik-e. A világ gyorsan változik, és az egykor baráti viszonyban lévő országok nem biztos, hogy örökre azok maradnak. Ráadásul az infláció növekedésével a termelési költségek is tovább növekednek, ami sok vállalkozást visszariaszt a költözéstől.  

Ugyanakkor Kína szinte biztos, hogy visszavág a friend-shoring ellen. Ahogy Hszi Csin-ping már 2021 januárjában figyelmeztetett: „Növelnünk kell a nemzetközi ellátási láncok Kínától való függőségét, és erőteljes megtorló és fenyegető képességeket kell kialakítanunk a (Kínából származó) ellátást csökkenteni próbáló külföldi hatalmakkal szemben”.

A friend-shorint tehát egyáltalán nem lesz gyors, könnyű vagy akár fájdalommentes feladat.

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szalkai
2022. november 06. 12:53
Magyarországon munkaerőhiány van. A jelenleg épülő gyárakba is vagy külföldről hoznak munkásokat vagy megszüntetik az alacsony hatékonyságú munkahelyeket. Honnan vesz Debrecenben a CATL és a BMW (+ a beszállítói) 20-30 ezer munkást/ alkalmazottat?
foldizs
2022. november 06. 12:07
Inkább arról kéne írni, hogy Magyarországon hány munkahely szűnik meg. Vagy arról nem szabad?
Szilágyi Miklós
2022. november 06. 11:29
Egyáltalán nem hiszen ez késlelteti orosz Távol-Kelet Kína általi beszippantását.
__iX
2022. november 04. 18:00
wishful thinking
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!