A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy vajon mennyire lehet demokratikus a DAO-k rendszere, amiben a szavazati jog súlya a pénzért megvásárolható tokenekkel arányos.
A decentralizált autonóm szervezet, azaz a DAO olyan gazdasági közösség, amelynek nincs központi vezetése. A döntések alulról felfelé haladva születnek, egy meghatározott, blokkláncon érvényesített szabályrendszer köré szerveződött közösség irányításával.
A DAO-k olyan interneten született szervezetek, amelyeket tagjaik kollektívan birtokolnak és irányítanak. Anyagi forrásaikhoz csak a tagjaik jóváhagyásával férhetnek hozzá. A döntések olyan javaslatokon keresztül születnek, amelyekről a csoport egy meghatározott időszak alatt szavaz.
Ilyen hierarchikus irányítás nélküli szervezetek sokféle cél érdekében alakulhatnak meg. Egyfajta szabadúszó hálózatok lényegében, ahol a tagok okosszerződésekkel egyesítik pénzeszközeiket, hogy például jótékonysági szervezeteket támogassanak, digitális gyűjteményeket építsenek vagy befektetési, esetleg kriptotőke alapként működjenek. A DAO-k teljes mértékben a tagság által birtokolt közösségek, ahol nincs központi vezetés, viszont a közösen elfogadott célok érdekében, demokratikusan születő döntések mentén, transzparensen tevékenykedik a szervezet.
A definíciójában is megjelenő vízió egy teljes mértékben demokratizált digitális gazdaság alapvető szervezeti formájává tehetné a DAO-t. A belépés és a tagság azonban tokenekhez kötött. A tokenek pedig éppúgy megvásárolhatóak, mint egy klasszikus részvény. Az utópisztikus demokrácia sérülékenységére a Chainalysis kutatása mutatott rá. E szerint a 10 legnagyobb DAO-ban ugyanis a szavazati jog 90 százalékát a tokentulajdonosok 1 százaléka birtokolja. Ők az úgynevezett kriptobálnák, akik ismeretlen méretű vagyon felett rendelkeznek, és gyakorlatilag bármikor átvehetik az irányítást a szervezetek felett.
Hogy mindezt milyen garanciákkal igyekeznek kivédeni a DAO-k, és még milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a digitális világ új szervezeti formája, kiderül a Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásából.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy „a baloldal elvenné a magyarok pénzét”.
Vajon miért lenne bűncselekmény egy hamis jelentés nyilvánosságra hozatala?
