Franciaországban most kedden tesztnapot tartanak. A kérdés az lesz, hogy az emberek mennyire elégedettek a kormány korábbi intézkedéseivel, amelyekkel megpróbálja útját állni az állandó drágulásnak. A szakszervezetek és a baloldali pártok mozgósítanak: egész országra kiterjedő sztrájkfelhívást adtak ki keddre, miközben a kőolajfinomító vállalatok dolgozói továbbra is munkabeszüntetéssel akarnak béremelést elérni.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
E hétre ugyancsak besűrűsödött a francia belpolitikai élet: a francia baloldali szövetség, a Nupes és a szakszervezetek egy csoportja akciónapot hirdetett meg keddre. Ez a felhívás vasárnap hangzott el azon a baloldal által szervezett párizsi megmozduláson, amelyen főleg a Jean-Luc Mélenchon vezette Franciaország elnyomottjai (LFI) párt és vele rokonszenvező szélsőségesek vettek részt, tiltakozva a drága megélhetés és a kormány klímaváltozásban megnyilvánuló tehetetlensége miatt.
A szervezők előzetesen úgy ítélték meg, hogy a kellemes időben zajló tüntetésre bizonyára kíváncsi lesz 200-400 ezer ember. Aztán az esemény végén már csak 140 ezer főre tették a résztvevők számát, miközben egy független becslő cég kevesebb mint harmincezerben határozta meg a jelen lévő tömeg létszámát, amely útjának végcélja a Bastille tér volt. Mélenchon arról az álmáról is beszélt, hogy közösen képesek kialakítani egy népfrontot, amely megdönti a jelenlegi hatalmat. „A következő olyan hét lesz, amilyet még nem gyakran láttak” – utalt sejtelmesen a várható eseményekre. (Megjegyzendő, hogy Franciaország gyakorlatilag a sztrájok „őshazája”, így e bátor kijelentést ennek fényében érdemes értelmezni – a szerk.)
Ez a fokozatos létszámapadás nem tekinthető valami jó előjelnek a meghirdetett keddi nagy sztrájk előtt. Philippe Martinez, a kommunista gyökerű szakszervezet, a CGT első embere valószínűleg ezért nem mert általános sztrájkról beszélni. Inkább körmönfontan arról szólt, ha „egyszer beindul a munkabeszüntetési mozgalom, akkor a sztrájkot kell országossá tenni”. Az eseményen csatlakozott hozzá még három baloldali – FSU, Force Ouvriere, Solidaires – szakszervezet. A CGT-nek a közelmúltban is van gyakorlata abban, hogy miként lehet kisebbségi helyzetből meglovagolva egy munkabeszüntetést vezető szerepre szert tenni.
A jelenleg is zajló, a kőolaj-finomítókat érintő sztrájknál ez a helyzet, a CGT mindenkinél hangosabb, ultrabalos nézeteket valló követői viszik a prímet.
Az olajfinomítók közfeladatokat látnak el, és a francia törvények lehetőséget adnak a lefoglalásokra. Egyrészt ez érinthet személyeket, másrészt az állam egész üzemekre teheti rá a kezét, amíg a munkabeszüntetés tart. A munkatársakat, ha nélkülözhetetlen a feladatuk a finomító működésénél, akkor előállíthatják és munkára kötelezhetik. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor féléves börtönbüntetés és több tízezer eurós bírság vár rájuk. Az elmúlt napokban ilyen „személyi lefoglalásokat” a hatóságok már végrehajtottak, a hétvégén pedig két finomítót – a dunkerque-it és a feyzinit – helyeztek állami felügyelet alá.
Vasárnap este nyolckor válaszolt Élisabeth Borne kormányfő a TF1 tévécsatorna kérdéseire. Azt hangoztatta, hogy az állam visszatérítése a benzinköltségekből – literenként 30 cent – november közepéig fennmarad. Igyekezett nyugalomra inteni a franciákat, akiknek nem szabad hagyniuk, hogy hamis ígéretekkel megtévesszék őket. „Az állampolgárok számára a jelenlegi helyzet összetett, sőt nyugtalanító” – emelte ki a tervezett sztrájkról szólva Borne. – Különösen ha az inflációt, az energiaválságot és az ukrajnai háborút nézzük. Ennek érdekében a kormány támogatja a párbeszédet a társadalom különböző csoportjaival és a vállalatokkal.” A TotalEnergies céget pedig arra biztatta, hogy üljön le a szakszervezetekkel, és a jelenlegi helyzetből próbálják meg megtalálni a kiutat.
Ám a megnyugtató kormányfői szavak ellenére továbbra is feszültség és bizonytalanság uralja a francia társadalmat. Európában is hasonló a helyzet, bárhol elszabadulhat a pokol. A keddi nap megmutathatja azt, hogy a franciák mennyire elégedetlenek.
De vannak olyan szakértői vélemények is, hogy türelmetlenségükben túlzottan siettették ezeket a folyamatokat: sokkal jobb lett volna, ha a lakosság a saját bőrén érzi az európai és a francia politika tarthatatlanságát. Azonban bármilyen előre nem látható probléma robbanást válthat ki. Emlékezzünk a sárga mellényesek tiltakozásának 2018-as kezdetére, ott egy környezetvédelmi adó váltotta ki a nem kevesebb, mint egy éven át tartó tüntetéssorozatot.
(Fotó: 123RF)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
Drag queen utasít, főpolgármester engedelmeskedik.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a gyermekvédelmi törvény szigorítása.
