Éves szinten kiugróan, 14,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelés volumene augusztusban. A KSH adatai amilyen örvendetesek, olyan meglepőek is, hiszen a világból egyre rosszabb hírek érkeznek, és Szlovákiában ugyanez az adat már -2 százalék. A Makronóm megkérdezte négy, különböző területen tevékenykedő ipari termelő cég vezetőjét, hogy mi az ő tapasztalatuk.
Augusztusban az ipari termelés volumene 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból Még munkanaphatástól megtisztítva is 9,3 százalékos volt a termelés növekedése. Ez azt jelenti, hogy az év első felében tapasztalt két hónapos csökkenés után immár negyedik hónapja stabil a növekedés, méghozzá a 14,4 százalék éves szinten is a legjobb eredménynek számít, míg júliushoz képest 0,1 százalékkal sikerült előrelépni.
Ebben természetesen benne van az, hogy az autóipar jelentős visszaesést követően idén talált magára, miután a globális chiphiány mérséklődött, és már júliusban is 16,6 százalékos növekedést produkált; hasonló képet mutat a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása is.
A KSH összegzéséből kiderül,
Az ipari export volumene 27,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 67,5, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 28,3 százalékkal bővült.
Mindeközben, ahogy az keretes írásunkból kiderül, Szlovákiában csökkent az ipari termelés volumene, éves alapon 2,0, míg havi alapon 0,9 százalékkal. Az energiakrízis és a fenyegető recesszió közepette meglepően jók ezek az eredmények, ezért megkérdeztünk négy, különböző területen tevékenykedő ipari termelő céget, mit érzékelnek mindebből.
Növekszik a termelésünk, és reméljük, a következő időszakban is így lesz. Amennyiben tudjuk a megfelelő kapacitást biztosítani a megrendelőknek, noha a fizikai munkásoknak híján vagyunk – szögezi le Pausits Imre. A Verarbeiten Pausits Kft. alapító-tulajdonosa a Makronómnak elmondja, a Magyar Multi Programban elnyert támogatás segítségével már fel is húztak egy új csarnokot, felszerelték gépekkel, most a munkaerő toborzása zajlik.
A németesen csengő cégnév mögött egy száz százalékban magyar tulajdonú vállalat áll, amely acélszerkezetek egyedi és sorozatgyártására szakosodott. A cég szinte kizárólag exportra termel, és Pausits Imre tapasztalata az, hogy még sehol nem akadoznak a megrendelések, persze reméli, hogy ez így is marad.
– mutat rá a cégvezető, aki úgy látja, az energiaválság káros hatásait is sikerült mérsékelniük annak dacára, hogy egy kifejezetten energiaintenzív ágazatban tevékenykednek.
„Tavaly év végén sikerült felépítenünk egy naperőművet. Nehezen vágtunk bele, most viszont nagyon nagy segítség. Teljesen nem tudja kiváltani az áramfogyasztásunkat, de a költségeket jelentősen csökkenti” – mutat rá Pausits Imre hozzátéve, éppen azért lenne szükségük új emberekre, hogy a délutáni napsütötte órákban is teljesen ki tudjuk használni a napelemek termelését.
„Elszállt egy pofon a bútoripar fölött is a covid által okozott válságtünetek miatt, ennek hatására éreztem úgy, hogy fel kell készülni egy komolyabb válságra” – magyarázza a Makronómnak Czotter András, az Ágymester Manufaktúra Kft. igazgatója, hogy miért kezdett bele cége racionalizálásába. Ennek keretében felmérte, melyik üzletágak teljesítenek a legjobban, és ezeket helyezte fókuszba.
„Korábban elsősorban ágyakat, leginkább gyerekágyakat gyártottunk, emellett másodhegedűs volt a matracgyártás. De úgy láttam, utóbbi eredményesebb, így ennek több forrást biztosítottam, és mostanra átvette a vezető helyet” – meséli a cégvezető.
Czotter András úgy látja, muszáj komoly tartalékokkal rendelkezni és válságállónak lenni, ehhez pedig néha a komoly átszervezésektől sem szabad visszariadni, mint mondta, a nagy múltú, generációról generációra szálló osztrák és német vállalkozások történetében sem ritka, hogy teljesen profilt váltanak, ha a helyzet úgy kívánja. Az Ágymester Manufaktúra Kft. másik nagy előnye, hogy hazai alapanyagokat használnak a gyártáshoz. Így, mikor az importból dolgozó vállalkozások számára a beszerzés akut probléma lett, nem beszélve a logisztikai költségek megnövekedéséről, Czotter Andrásnak emiatt nem fájt a feje.
„Az orosz, ukrán faanyag gyakorlatilag eltűnt a piacról, de én eddig is a hazai alapanyagokat kerestem, az ukrán borovi helyett például a magyar nyárfát használjuk, amelyet sokan igen méltatlanul raklapgyártáshoz használnak” – mutat rá a cégvezető.
Ami nem létszükséglet, azokat a beruházásokat rendre elhalasztják a megrendelők, kivéve azoknál a cégeknél, amelyek azt a stratégiát választották, hogy előre menekülnek, és a forrásaik is megvannak hozzá. De ők jellemzően kevesen vannak – osztja meg tapasztalatait a Makronómmal Mendi Tamás, az ipari generálkivitelezéssel foglalkozó Clasman Kft. társtulajdonosa. A cégnek mégsem kell visszaeséssel számolnia, de ezt annak köszönhető, hogy évekkel ezelőtt elkezdett egy termékfejlesztésen dolgozni, amely mostanra ért révbe. Ez egy saját fejlesztésű acélszerkezet vázas épület, ami családi házas környezetet biztosít, gyorsan, alacsony áron, szükség esetén moduláris rendszerben. Ez a termék kapott most egy hatalmas megrendelést, amely a mostani nehéz időszakban is növekedő pályán tudja tartani a céget.
A szigetelőanyagok, nyílászárók gyártóit ez még nem érinti, de a többieket igen – értékel Barabás Árpád. A Barabás Téglakő Kft. ügyvezetője úgy látja, már augusztusban is leginkább stagnálás volt tapasztalható, most pedig már inkább visszaesésről beszélhetünk. Ez főleg annak tükrében okoz nehézséget, hogy ez egy kifejezetten energiaigényes ágazat, amelyet most különösen nehéz helyzetbe hoznak az elszállt energiaárak. Barabás Árpád szerint az máris borítékolható, hogy a gyártó cégek szerényebb eredménnyel fogják zárni a következő évet.
A cégvezető szerint az állam most elsősorban a lakosság támogatására fekteti a hangsúlyt, de úgy gondolja, a bajba jutott cégek is kapnak majd valamilyen formában támogatást, szerinte a leghasznosabb egy hitelkonstrukció lenne, amelyhez kamattámogatást adna az állam, mivel ezzel tudnának a legtöbb cégen segíteni.
Az ipari termelés volumene éves alapon – a júliusi visszaesés után – az eurózónában 2,5, míg az Európai Unióban 3,5 százalékkal tudott növekedni az év nyolcadik hónapjában, a havi bővülés 1,5, illetve 1,1 százalékot tett ki. Az uniós ipari adatok tehát kedvezőek a jelenlegi gazdasági környezetben, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét gazdaságban az ipari termelői árak – elsősorban az energia drágulása miatt – több mint 43 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A régiós országok közül a cseh és a lengyel ipar, hasonlóan a magyarhoz, érdemben az uniós átlag felett tudott bővülni, míg a szlovák visszaesett. Csehországban az ipari termelés éves alapon 7,2, míg havi alapon 0,9 százalékkal növekedett, ugyanakkor, hasonlóan a magyarországi folyamatokhoz, az éves adatban itt is közrejátszott az alacsony bázis, amely a chiphiány miatt a járműgyártás alacsonyabb termelésére vezethető vissza. A cseh ipar abból a szempontból is kedvező helyzetben van, hogy itt az ipari termelői árak egy év alatt csak negyedével nőttek, amely az egyik legkisebb a tagországok között. A lengyel ipari termelés volumene éves alapon 11,0, míg havi alapon 0,3 százalékkal növekedett. A bázishatás itt kisebb szerepet játszott: ugyan a járműgyártás ágazat teljesítménye tavaly itt is visszaesett és idén megugrott, azonban annak súlya az ipari termelésen belül sokkal kisebb, mint Magyarországon vagy Csehországban. Az ipari termelői árak Lengyelországban is gyors ütemben emelkednek, ugyanakkor az augusztusi 34,5 százalékos éves ráta még mindig kisebb, mint az uniós átlag vagy a magyar adat. A visegrádi négyek közül egyedül Szlovákiában csökkent az ipari termelés volumene, éves alapon 2,0, míg havi alapon 0,9 százalékkal. Ebben az energiaipar gyengélkedése játszott szerepet, itt a volumen éves alapon 30 százalékkal esett vissza, miközben a feldolgozóiparban 2,9 százalékkal nőtt. Az ipari termelői árak a szlovák gazdaságban az uniós átlagnál gyorsabban, egy év alatt több mint a felével emelkedtek. Vagyis összességében az ipari termelés a régióban egyelőre még tartja magát a megugró energiaárak ellenére is, ugyanakkor a növekedési számokat egyedi tényezők, mint a chiphiány bázisba kerülése, érdemben befolyásolják.
Molnár Dániel, Makronóm Intézet
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Bármikor elárulnak bárkit, de leginkább a sajátjaikat.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
