Nagy port kavart a Vodafone hazai tulajdonba vétele, amivel azonban komoly lehetőség nyílik a digitális technológiák és a legkorszerűbb eljárások közötti integráció felgyorsítására. Az ügylet tervezetten 2022 végéig le fog zárulni.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A magyar kormány prioritásként és egyben nemzetstratégiai célkitűzésként kezeli a Vodafone hazai tulajdonba vételét, éppen ezért kérte fel a Corvinus Zrt.-t a kisebbségi 49 százalékos részvénycsomag felvásárlására. Ezt egy nem kötelező erejű megállapodással alapozták meg a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV és a 4iG Nyrt. között, amelynek értéke mintegy 715 milliárd forint, amellyel az állam 49 százalékos tulajdont szerezhet. Ez azért nagy szó, mert a második legnagyobb hazai távközlési vállalatról van szó.
Ez a lépés illeszkedik a kormány nemzetstratégiai céljaihoz, hiszen a nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített ágazatokban cél a magyar tulajdon arányának jelentős növelése, illetve többségi szintre emelése. Ezek a 2010-es regnálás óta folyamatosak: már volt ilyenre precedens a bankszektorban, az energiaszektorban, a médiaszektorban, és most elkezdődött a távközlési szektorban is. Itt a lehetőség Magyarország számára, hogy komolyan vehető szereplővé nője ki magát egy a távközlési piacon immár magyar többségi tulajdonnal rendelkező vállalat. Ez a felvásárlás lényegében átrendezné a hazai távközlési piacot. De egy ilyen vállalatcsoport létrehozása képes lenne felgyorsítani az integrációt minden részterületen, a hazai digitális transzformációban pedig oroszlánszerepet vállalhat a legkorszerűbb megoldásoknak, technológiáknak köszönhetően. A becslések is kedvezőek, hiszen a szinergiák nettó jelenértéke 150 milliárd forint feletti értéket jeleznek előre.
De nem is kell olyan messzire visszamenni csupán 2021 végére, mikor egy hasonlóan nemzetstratégiainak minősített felvásárlás szintén óriási port kavart: a Digi 4iG általi felvásárlása. Már az a felvásárlás is - a mostanihoz hasonlóan - Magyarország nemzeti érdekeit szolgálta, csak éppen a telekommunikációs ellátásbiztonság vonatkozásában. Ez végeredményben megerősítette a távközlési infrastruktúrát, és versenyképesebbé tette a munkahelyeket.
Érdemes még korábbra, 2010 előttre is visszamenni: a MATÁV privatizációjáig. Mivel az akvizíciót követően a létrejött vállalatcsoport rendelkezhet a legjelentősebb hazai infrastruktúrával, képes lesz meghatározó szereplővé válni. Ez a felvásárlás az elmúlt harminc év legjelentősebbjei közé sorolható, ami felér a MATÁV privatizációjával. Ha a számokat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a hazai piac második legnagyobb szereplője a Vodafone a 3,8 milliós lakossági és üzleti előfizetővel, amely lényegében idén júliusban 5 millió, bevételt biztosító előfizetést jelentett. Az akvizícióval létrejövő csoport ezt a számot lenne képes növelni 7,6 millióra az idei év végére. Ez a digitális infrastruktúra a hazai vezetékes hang, internet, kábeltévé és mobilszolgáltatók között első helyre emelheti a 4iG Nyrt.-t, hiszen a társaság üzleti megoldásai lényegében korszerű és széleskörű digitális megoldásokat lennének képesek biztosítani a nagyvállalati, valamint a kormányzati szféra számára is egyaránt. De ha a Vodafone előző üzleti éves számait megnézzük, akkor sem elhanyagolható döntési szempontot találunk: a 2021-2022-es üzleti évet figyelembe véve az éves árbevétel 278 milliárd forintot tett ki amellett, hogy a vállalat mintegy háromezer főt foglalkoztat.
A magyar kormány céljai világosak. Ez a felvásárlás illeszkedik az elmúlt 12 év patrióta gazdaságpolitikájába, valamint a nemzetstratégiai gondolkodásba is. Ez az ügylet a hazai távközlési szektorban egy magyar, nemzeti tulajdonban lévő céget hivatott létrehozni, amely vezető szerepet vállal a piacon, képes megfelelő válaszokat adni a 21. századi kihívásokra, javítja a hazai versenyképességet minőségi szolgáltatásokat nyújtva a közel 4 millió ügyfelének. A felvásárlással ezek az elvárások teljesíthetőek.
Nem csak a DIGI-t és a Vodafone-t vásárolta fel a magyar állam. Az energiaszektor vonatkozásában hasonlóan nagy port kavart idén áprilisban az E.ON ügye is. A Magyar Közlönyben jelent meg egy rendelet, amely lényegében megnyitotta a lehetőséget az áramszolgáltató felvásárlása előtt. A rendelet érdekességét viszont az jelentette, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kell vizsgálnia. Az E.ON ügye szintén stratégiai jelentőségű, hiszen a tranzakciót követően joggal beszélhetnénk arról, hogy az MVM-csoport végezné a teljes egyetemes földgáz, valamint villamosenergia szolgáltatást Magyarországon. A portfólióbővülés közepette az MVM már több mint 10 millió lakossági és üzleti ügyfélnek szolgáltat energiát nem csak belföldön, de a határon túl is. A rendelet a konkrét arányt is tartalmazza: a törvényi alapot a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény jelenti, így az E.ON 100 százalékos üzletrészének az MVM által történő megszerzése nemzetstratégiai jelentőségű. Ez a tranzakció biztosítja az ország villamosenergia-ellátás biztonságát.
A nemzetstratégiai felvásárlások sorában a bankszektor volt az elsődleges célpont, amit mutat, hogy 2010 után az Orbán-kormányok ebben a szektorban indították el a felvásárlások sorozatát. A bankszektoron belül külön érdekes az MKB felvásárlása, ami hajaz a közelmúltbeli E.ON ügyre. Az MKB 2014-es felvásárlását hasonlóan nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány. A felvásárlással akkor a kormány célja az volt, hogy az MKB Bank Zrt.-ben a magyar állam részesedés szerzésével a munkahelyek megőrzését, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítését, de összességben a pénzügyi ellátás biztonságának megerősítését segítse elő. A magyar állam 55 millió euróért vásárolta meg az MKB Bank Zrt.-t
Borítókép: MTI/ EPA/ Quique García
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
A KDNP is támogatja a benzinár csökkentési terveket.
Szoboszlai Dominik csak a végén, a 91. percben lépett pályára a Poolban a West Ham United elleni 2–2-es döntetlennel zárult szombat délutáni mérkőzésen az angol Premier League 35. fordulójában.
