A Belgrád-Budapest gyorsvasút munkálatai Dél-Európa felé is folytatódnak

2022. augusztus 16. 06:06

Hamarosan felújítják a szerbiai vasúthálózat újabb szakaszát, illetve a közeljövőben beruháznak a Duna hajózhatóságába is, ugyanis az Európai Unió 135,7 millió eurót hagyott jóvá térítésmentesen csak ezekre az infrastrukturális beruházásokra.

2022. augusztus 16. 06:06
null

Ezzel a Nis–Dimitrovgrádbolgár határ vasútvonal meglévő vágányainak rekonstrukciója és korszerűsítése valósulhat meg, valamint Stalać–Đunis (Sztalaty-Gyunisz) közti szakaszon a második vágány is megépülhet.

Ezen a 17,7 kilométeres vasúti szakaszon ugyanis eddig csupán egy vágányon naponta 35-40 személy- és tehervonat közlekedik, legfeljebb mintegy 65 kilométer óránkénti sebességgel.

A szakemberek szerint, amennyiben kiépül a második vágány, a vonatok akár 160 kilométer óránkénti sebességre is felgyorsulhatnak, így a vasúti közlekedés is jelentős mértékben javul majd.

Egyébként éppen ezen a vasúti szakaszon tervezett 3,3 kilométer hosszú alagút kiépítésére nemrégiben írta alá a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastruktura železnice Srbije) közvállalat a megállapodást a China Railway 21. bureau group vállalattal, akik ezzel azt vállalták magukra, hogy összesen 912 nap alatt építik ki az alagutat.

A Nis–Dimitrovgrad vasúti szakaszon, amely egyébként a Budapest–Belgrád gyorsvasút, azaz a 10-es forgalmi folyosó folytatását képezi Dél-Európa felé, összesen 4 vasúti alagút épül majd.

Második világháborús hajók és robbanóanyagok

Ami pedig a Duna biztonságos hajózhatóságát illeti, a második világháborúban elsüllyesztett német hadihajók eltávolítását tervezik Prahovonál, Negotin várostól nem messze, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében. Szerbia két évvel ezelőtt megkezdte, majd tavaly fejezte be a Duna medrének felvételezését, amelyből kiderült, hogy

A folyófenék feltérképezése, vagyis az elsüllyed hajók és robbanóanyagok pontos helyének megjelölése után a szerb építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium a megtalált hajóroncsok eltávolítása, valamint a robbanóanyagok hatástalanítására szükséges pénzeszközök 40 százalékát az Európai Beruházási Bankkal kötött pénzügyi megállapodáson keresztül kapja meg, 20 százalékát az állami költségvetésből biztosítja, ám pályázott a uniós támogatásra is, amit a napokban jóvá is hagytak.

Összesen 7 projektet támogatnak

amelyek közül három a közlekedést, kettő az energetikát, egy-egy projekt pedig a digitális és a szociális infrastruktúra ágazatát érinti.

Ezt az összeget, az EU Nyugat-Balkán Beruházási Keretének (Western Balkans Investment Framework – WBIF) hatodik pályázati felhívása során hagyták jóvá, azzal hogy a jóváhagyott infrastrukturális projektek teljes becsült beruházási értéke 885,4 millió euró, közölte a szerb eurointegrációval megbízott minisztérium.

Jadranka Joksimović minisztériuma által kiadott közlemény szerint a támogatott projektek célja, hogy növelje Szerbiában a beruházások számát, illetve elmélyítse Szerbia és a Nyugat-Balkán országai, illetve az Európai Unió között az együttműködést. A miniszter asszony szavai szerint ezek a projektek mindegyike új munkahelyek létrehozásához járul hozzá, az egészségügyi ellátás minőségének növeléséhez, illetve a zöld menetrend Nyugat-Balkánra vonatkozó tervének megvalósításához.

Az említett infrasktuturális projektek mellett

vagyis ami energetikai távvezetékes interkonekciót jelent majd Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina között. Korszerűsítik majd a villamosenergia-elosztó hálózatokat is.

Ami pedig a szociális infrastruktúrát jelenti, mindenekelőtt 36,4 millió eurót fordítanak a Belgrádban található Tirsova 2 Gyermekklinika kiépítésére, ahol a legsúlyosabb betegségben szenvedő gyermekeket gyógykezelik az ország minden tájáról.

A digitális infrastruktúra támogatásával pedig azok falvak is kapnak internet-hozzáférést, amelyek félreeső, nehezen hozzáférhető helyen vannak. Az EU-tól kapott 34,4 millió eurónak köszönhetően 700 háztartás és mintegy 1500 közintézmény, köztük iskolák is végre használhatják majd az internetet.

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukubenko
2022. október 16. 19:00
Pontosan. Az EU-ba belépő áruk vámjának ( ha jól tudom ) 25%-a a vámoló országot illeti. Mit gondolsz, miért őrjöng Rutte. Oda a mani.
Kvasztics Fedor
2022. október 16. 18:59
Az EU jóvoltából kínai tulajdonba került Pireuszi kikötőből vasúton megy tovább az áru Európa belsejébe. Nem kell hajón megkerülni Európát Rotterdamig, vagy Hamburgig. De bízd ezt a nagyokra, maradj meg kibicnek.
kukubenko
2022. október 16. 18:58
Na te nagyonokos. Leírok neked ide most három dolgot. Ha nem tudod összekapcsolni őket, akkor vagy csak egy nagypofájú tudatlan senki, vagy egy hazug moslékos propagandista vagy. Rotterdami-kikötő Pieruszi-kikötő Az Eu határain kívülről érkező áruk vámolása. Várom a megfejtést.
Csányi Gyuri
2022. október 16. 18:57
Úgy tudom, az I. világháború után Jugoszlávia nem engedte ennek a vonalnak a fejlesztését mondván, hogy ez egy felvonulási útvonal lehet. Így maradt az egy vágány.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!