A CED 2018-óta dolgozik azon, hogy helyreállítsa a Kárpát-Medence valaha egységes gazdasági hálóját, a napokban mutatták be felvidéki vállalkozóknak szánt mentorprogramjuk első eredményeit. Csík László ügyvezető a Makronómnak azt is elmondta, hogyan reagálnak törekvéseikre a szomszédos országokban, és hogyan lehet nyertes mindenki ezzel az egyedülálló magyar kezdeményezéssel.
A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. 2021-ben szakmai programot hirdetett felvidéki vállalkozások fejlesztésére és mentorálására. Mit kínálnak a jelentkezőknek?
A Rohonczy Gedeon Mentorprogramunk elindítását egy hosszú és alapos helyzetkép meghatározás előzte meg. A gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően ugyanis elindult az a fajta gazdasági megerősödés és versenyképességi fejlődés a régióban, amely egy biztos alapot nyújt a felvidéki magyar vállalkozások számára, hogy
Úgy gondolom azonban, hogy pályázati források biztosításán túl legalább ennyire fontos azt a tudást és kapcsolati hálót is átadni, amely hozzájárul a hatékony forrásfelhasználáshoz a vállalkozások fejlesztésében.
Ezt a célt határoztuk meg a Rohonczy Gedeon Mentorprogramunk indulásakor is, hogy egy olyan, a saját területükön már bizonyított és nemzetközileg is elismert szakértőkből álló csapatot állítsunk fel, akikhez lehet tanácsért fordulni,akik tudnak a vállalkozás adott fejlődési ciklusában segíteni és hosszú távú stratégiát kidolgozni.
A kétéves időszakot felölelő mentorprogram közvetlen célja a kiválasztott biotermelés és a kiemelt minőségű termékek piacán dolgozó kezdő élelmiszeripari vállalkozások szakmai támogatása, üzleti hatékonyságuk, valamint versenyképességük növelése. Emellett természetesen a program céljai között szerepel a Felvidéken élők szülőföldön maradásának és boldogulásának támogatása, a családi gazdaságok megerősítése is.
A napokban ért véget a felvidéki Gombaszögi Nyári Tábor, ez volt az első alkalom, amikor a nagyközönség előtt is bemutatkozott mind a program, mind pedig a mentoráltak. Milyen volt a fogadtatás, mik az első visszajelzések?
Az elmúlt egy év során számos területen történt jelentős előrelépés a mentorált vállalkozások életében. Eszközbeszerzéstől kezdve, termékfejlesztésen és kapacitásbővítésen át egészen az új arculat megálmodásáig segítették mentoraink a fejlődésüket. Mivel egy kétéves mentorprogramról beszélünk, így a félidőhöz érkezve úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy a nagyközönség előtt is bemutatkozzanak mentoráltjaink, és a gyakorlatban is hasznosítsák az eddig megszerzett tapasztalatokat. Így született meg a Rohonczy Gasztrofesztivál – amely reményeink szerint visszatérő vendégként – a Gombaszögi Nyári Táborban mutatkozott be első alkalommal. Összességében elmondható, hogy sikerrel vették az első ilyen jellegű megmérettetést a mentoráltak. Igen népszerű eleme volt a nyári tábor programkínálatának a gasztrofesztiválunk, ahol borokkal, pálinkával, juhsajtokkal, gyümölcslevekkel, nyárson sült finomságokkal várták a látogatókat. Emellett az alapanyagaikból három foodtrackből kínálták jónevű magyarországi éttermek a különféle finomságokat.
Miért fontos az anyaország számára a határon túli vállalkozások fejlesztése, illetve a kárpát-medencei gazdasági háló újraszövése?
A magyar vállalkozások számára a szomszédos országok mindig is kedvelt célpiacok voltak mind a földrajzi közelségük, mind pedig a hasonló üzleti környezetük miatt, hiszen ezek nagy mértékben megkönnyítik az exportfolyamatokat. Ebben pedig
náluk ugyanis a nyelvi kihívások is elhárulnak, és egy-egy ilyen jól működő partnerkapcsolattal az adott országok távolabbi részei is könnyebben elérhetővé válnak a magyar cégek számára. Mindez pedig a szomszédos országok gazdaságát is felpörgeti, hiszen a határon túli vállalkozások ott fognak adót fizetni, javítani a foglalkoztatási mutatókat, tehát mondhatjuk, hogy ez egy „win-win” szituáció mindenki számára. Nem megfeledkezve arról, hogy regionális szinten is tudja húzni egyik gazdaság a másikat.
Ehhez a munkához komoly háttér kell. Mikor kezdtek bele és hol tart most?
A CED, mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium önálló háttérintézménye 2018-ban kezdte meg önálló működését, és jelenleg 23 külképviselettel és 14 belföldi irodával végzi tevékenységét. A mögöttünk álló négy évben komoly munkát végeztünk, hogy a CED egy olyan szereplővé lépjen elő a régióban, amelyre a magyar vállalkozások – határon innen és túl – egy biztos szakmai partnerként tudnak tekinteni. Kialakítottunk egy olyan szolgáltatási portfóliót, amelyet partnereink méretüktől és exporttapasztalatuktól függetlenül is hatékonyan igénybe tudnak venni, legyen szó többek között üzleti lehetőségek felkutatásáról, jogi tanácsadásról, tárgyalások szervezéséről. Emellett
amelyeken kedvezményes részvételi- vagy cégképviseleti lehetőséget tudunk biztosítani a magyar cégeknek.
Hogyan fogadták/fogadják ezeket a törekvéseket a szomszédos országok? Hol a legkönnyebb és hol a legnehezebb megvalósítani a programokat?
Ahogy korábban is említettem, a határokon átívelő gazdasági és kereskedelmi együttműködések az összes érintett számára előnyösek, vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt. Éppen ezért a szomszédos országok és a vállalkozások is nyitottak az ilyen típusú együttműködések iránt. Bár sok tekintetben hasonló a környezet, mégis más jellegű kihívásokkal találkozhatunk a különböző célpiacokon. Ezekben tudnak a kinti irodáink segíteni, hiszen amellett, hogy állandó helyi képviseletet biztosítanak, naprakészek az aktualitásokkal, és szoros együttműködésben dolgoznak mind a budapesti központunkkal, mind pedig a helyi érdekképviseletekkel, vállalkozói és szakmai szervezetekkel, és természetesen a magyar diplomáciai képviseletekkel. Így tehát bármilyen jellegű probléma vagy kihívás is merülne fel a magyar cégeknek, gyorsan és konstruktívan tudunk reagálni rá.
Az elmúlt két évben a mindennapok része lett a COVID, illetve az emiatt életbe lépett szabályozások és lezárások. Mennyire akadályozta ez a munkát?
Természetesen ahogy a legtöbb ágazatot és céget, úgy a külkereskedelmet és a CED-et is új helyzet elé állította a járvány. Ha csak a CED tevekénységét vesszük, akkor azt látjuk, hogy szinte az összes környező országot lezárták, elmaradt valamennyi regionális szakkiállítás és vásár, nem beszélve az üzleti tárgyalásokról, üzleti fórumokról, amelyek korábban a CED mindennapjai szerves részét képezték. A személyes kapcsolattartást és építést áthelyeztük az online térbe: létrehoztunk egy online B2B platformot, amely térben és időben egy helyre tudta hozni partnereinket, így segítve a tárgyalások és az üzletkötések folytonosságát.
Elindítottuk továbbá a CEDukáció online vállalkozásfejlesztési platformunkat,
amelyen különböző oktatóvideókat tettünk ingyenesen elérhetővé a vállalkozások számára, valamint kialakítottunk egy online-jogtárat is, a HULEX adatbázist, amely egyelőre a román jogszabályokat tartalmazza, de terveink szerint hamarosan valamennyi, a CED által lefedett ország teljes joganyaga elérhetővé válik, mindezt ingyenesen, egy pár perces regisztrációt követően.
Milyen célokat, terveket fogalmaztak meg 2022 második felére?
Szerencsére az idei esztendőben már több kiállítást is megszerveztek, és számos további van egyelőre kilátásban az év második felében, amelyeken természetesen a CED és partnerei is képviseltetik magukat. Emellett elindítottuk a CEDukáció Roadshow képzési sorozatunkat, amelyből eddig négy alkalom volt, és szeptembertől további négy helyszínre tervezünk vele ellátogatni. Bízom benne, hogy továbbra is a legmagasabb szinten tudjuk segíteni a magyar cégek külpiacra lépését, amely elősegítése céljából számtalan üzletembernek szóló fórumot és szakmai konferenciát szervezünk az év hátralévő részében, mind az anyaországban, mind pedig a határon túl, a kinti irodáink bevonásával.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
