Mindenkit meglepett: a várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér áprilisban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig 54,4 százalék volt a rendszeres bérek növekedése.
Szerző: Horváth András, Magyar Bankholding
A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 507 500 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 349 700 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 518 500 forint volt a hónapban.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,2 százalékkal nőtt,
A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,1 százalék volt a hónapban az előző havi 15,5 százalék után. A keresetek a versenyszférában 13,9 százalékkal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedése 33,8 százalék volt a hónapban a nem rendszeres béreknek köszönhetően. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 3,3 százalékkal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsát.
A bérnövekedés folytatódhat
A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve
és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem 16 százalék körül lesz immár. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. A látványosan erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre – köszönhetően
ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.
A Makronóm Intézet kommentárja
Keresetek
A Makronóm Intézet vállalkozások körében végzett gyorsfelmérése alapján kijelenthető: szinte minden vállalkozás – ágazattól függetlenül – erős bérdinamikát tapasztalt az elmúlt időszakban. A válaszadók kiemelték, hogy a munkaerőpiac nagyon feszes, így a béremelésekkel egyaránt a munkaerő megtartását, valamint az új munkavállalók felvételét célozzák. Mindezek mellett hangsúlyozták, hogy az inflációs nyomás nemcsak a termelési költségeket növeli, hanem a béreket is hajtja, további béremelésre késztetve a munkáltatókat.
Érdemes felidézni, hogy a bérek dinamikus növekedése 2010 után indult el Magyarországon: míg 2002 és 2010 között csupán 13,7 százalékkal növekedtek a reálkeresetek (inflációs hatásoktól megtisztított bérnövekedés), addig 2010 és 2022 között várakozásaink alapján 76,7 százalékos reálbérnövekedés fog megvalósulni.
A jövőre vonatkozóan a reálbérek további növekedésére számítunk, amelyhez a 13 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adó, a 25 év alattiak SZJA-mentessége és a bővülő foglalkoztatás is hozzájárul.
Borítókép: MTI/Vasvári Tamás
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A döntés arra sarkallja a külföldön élő ukránokat, hogy inkább lemondjanak az ukrán állampolgárságukról – értékelt Anton Bendarjevskiy Oroszország-szakértő.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A XVII. Szakma Sztár Fesztiválon mondott beszédet a kormányfő.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
