A Goldman Sachs Group Inc. és a JPMorgan Chase & Co. az elmúlt napokban Oroszországhoz kötődő, leértékelt vállalati kötvényekből vásárolt be, mivel az olcsó hitelek vásárlására szakosodott fedezeti alapok az eszközök feltöltésére törekednek. A bankok rendszeresen felvásárolják az adósságot, vagy mert az ügyfeleik ezt kérik tőlük, vagy mert arra számítanak, hogy találnak vevőket.
A Wall Streeten megszokott dolog a bajba jutott cégek értékpapírjairól szóló ügyletek keresése.
De ez most, Oroszország széles körben elítélt ukrajnai inváziója nyomán egyedülálló kockázatokat rejt magában. A világ vezetői arra törekszenek, hogy megbüntessenek néhány orosz vállalatot, és elvágják az országot a globális pénzügyi rendszertől, és minden olyan cég, amelyről úgy látják, hogy ezen érdekek ellen dolgozik, könnyen reputációs károkat szenvedhet - mondják piaci megfigyelők. Viszont az Oroszországgal szembeni szankciók nem tiltották meg egyenesen az eszközökkel való kereskedést is.
A Goldman Sachs elsősorban az Evraz Plc, a Gazprom PJSC és az Orosz Vasutak olyan vállalati adósságai után érdeklődik, amelyek a következő két éven belül lejárnak, és ajánlatot tett orosz államkötvényekre is.
A bankok viselkedése megerősíti a Wall Street régóta fennálló kultúrájának egyik aspektusát: A kereskedési részlegek célja az alulértékelt vagy rosszul árazott eszközök felkutatása, és tevékenységük nem feltétlenül tükrözi a cégük szélesebb nézetét egy-egy eszközosztályról vagy országról.
A Goldman Sachs és a JPMorgan képviselői nem kívántak kommentálni a hírt.
A külföldi devizában denominált orosz vállalati kötvények az elmúlt napokban nyomott szintre zuhantak.
Az adósság hamarosan kikerülhet a főbb benchmarkok közül, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a vállalatoknak gondjai lesznek a törlesztőrészletek kifizetésével.
A JPMorgan azt közölte az ügyfelekkel, hogy csütörtökön mintegy 200 millió dollárnyi orosz és ukrán vállalati adóssággal kereskedett, többek között olyan ügyfelektől, akik ki akartak szállni a pozíciókból.
Ennek ellenére egyes bankok és alapkezelők óvatosan viselkednek, a gyorsan változó helyzetben visszafogják vagy tartózkodnak az ilyen tranzakcióktól. Az egyik nagy amerikai fedezeti alapnál úgy döntöttek, hogy egyelőre teljesen elkerülik az orosz kötvényeket. Nagy a kísértés, de túl kockázatos az adósság tartása, amely egy újabb szankciós körben eladhatatlanná válhat. Ezenkívül a kialakult ellenszenv miatt, egyre több intézmény kerüli el Oroszországot a hírnévkockázatok, valamint az ügyletek elszámolási és végrehajtási nehézségei miatt.
Az elmúlt napokban a Goldman Sachs és a JPMorgan is bejelentette, hogy kivonulnak oroszországból.
Kína is fontolgatja, hogy részesedést vásárol orosz energia- és termelő vállalatokban
Kína is igyekszik az egyes orosz energia- és nyersanyaggyártó cégekben részesedést vásárolni, vagy növelné részesedését, például a Gazprom PJSC gázóriásban és az alumíniumgyártó United Co. Rusal International PJSC-ben.
A pekingi kormány tárgyalásokat kezdett állami tulajdonú cégeivel, köztük a China National Petroleum Corp., a China Petrochemical Corp., az Aluminum Corp. of China és a China Minmetals Corp. vállalatokkal az orosz vállalatokba vagy eszközökbe történő potenciális befektetésekről.
Úgy nyilatkoznak, hogy
ezzel nem Oroszország ukrajnai invázióját kívánják támogatni, hanem a kínai import megerősítését,
mivel Kína egyre nagyobb hangsúlyt fektet az energia- és élelmiszerbiztonságra. A kínai és az orosz energetikai vállalatok között már megkezdődtek bizonyos tárgyalások, de a megbeszélések még korai szakaszban vannak, és nem feltétlenül vezetnek megállapodáshoz.
Sem a kínai, sem az orosz vállalatok nem kívánták kommentálni a híreket.
A nyersanyagellátás biztonsága
Oroszország ukrajnai háborúja növelte a Pekingre nehezedő nyomást a saját importja biztosítására, mivel az energia, a fémek és az élelmiszerek árai soha nem látott magasságokba szöktek. Aggódva az emelkedő árak gazdaságra gyakorolt hatása miatt, Kína vezető kormánytisztviselői utasítást adtak ki a nyersanyagellátás biztonságának előtérbe helyezésére.
Kína folytatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, annak ellenére, hogy az európai és amerikai cégek tömegesen vándorolnak ki az orosz piacról. A BP, a Shell és az Exxon Mobil meglepte az energiaipart azzal, hogy több milliárd dollár értékű oroszországi vagyontól vált meg.
Eközben Wang Yi kínai külügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy a kínai-orosz kapcsolatok továbbra is szilárdak maradnak, annak ellenére, hogy Peking aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok miatt, és béketárgyalásokra szólította fel a feleket a háború befejezése érdekében.
Kína jelenlegi oroszországi energetikai befektetései közül a CNPC 20%-os részesedéssel rendelkezik a Jamal LNG projektben és 10%-os részesedéssel az Arctic LNG 2-ben, míg a Cnooc Ltd. szintén 10%-os tulajdonosa az Arcticnak.
A két ország már korábban is erősítette kapcsolatait, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban aláírt egy sor megállapodást az orosz gáz- és olajellátás, valamint a búza szállításának növeléséről. A Gazprom és a Rosznyefty orosz energiaóriások képviselői is ott voltak a megállapodás megkötésénél, amikor a két vezető találkozott a téli olimpia előtt Pekingben.
Mégis, minden oroszországi befektetés olyan kockázatokkal jár, amelyek túlmutatnak a Peking geopolitikai egyensúlyozásán. Oroszország szinte befektetésre alkalmatlan piaccá vált a globális cégek számára, mivel az ország gazdasága rohamosan romlik. A szankciók dollármilliárdokat tüntettek el az orosz vagyonból, a kötvények pedig a nemfizetési kockázat növekedésével zuhanórepülésbe kezdtek. A jüan felértékelődött a rubellel szemben, ami kérdéseket vet fel a két ország stratégiai kapcsolatát illetően.
A kínai befektetés segíthet Moszkva azon törekvésében, hogy olaj- és gázszállítási megállapodásokkal gyorsítsa az úgynevezett „Ázsia felé fordulás” folyamatát.
Kína az elmúlt öt évben megduplázta az orosz energiatermékek vásárlását, és közel 60 milliárd dollárral növelte a beszerzéseit.
A Power of Siberia gázvezeték 2019-ben kezdte meg a gázszállítást Kínába, és a Gazprom már tárgyalásokat folytat Kínával egy másik útvonalról, amelyről még idén megegyezhetnek. Ez lehetővé tenné, hogy az Európát ellátó gázmezőkről szállítsanak Kínába.