A cégek háromnegyede érzi a negatív hatásokat, egyharmaduk viszont bővítené a létszámát a közeljövőben, derült ki két kutatásból.
A szomszédban kitört háború a válaszadó cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére: a megkérdezettek 26 százaléka nagyon negatív, 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be, további 27 százalékuk egyelőre nem lát érdemi hatást, ismertette március 4. és 18. között végzett gyorsfelmérésének eredményét a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A felmérésben 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt.
A felmérés szerint leginkább az ipari vállalkozások félnek, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő. Valamivel kisebb negatív hatást érzékeltek az építőipari és a kereskedelmi cégek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltató szektorban többségben vannak az érdemi hatást nem érzékelők (57 százalékuk vélekedett így), ez utóbbiak nagy része csak a belföldi piacon jelenik meg.
A foglalkoztatott létszám alapján a 21-50 és a 151-250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását.
A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak, közölte a GKI.
A bizonytalanság növekedését jelzi, hogy a cégek saját várható üzleti helyzetük előrejelezhetőségét is valamivel rosszabbnak látták, mint februárban, jegyezte meg a gazdaságkutató.
A következő negyedévben a hazai munkáltatók 32 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez, tájékoztatott a ManpowerGroup.
Kiemelték: a nettó foglalkoztatási mutató +13 százalékos átlagos értéke 4 százalékponttal elmarad ugyan az előző negyedév +17 százalékos értékétől, de jelentősen magasabb az egy évvel korábbi +2 százalékos szintnél.
Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés még az ukrán-orosz háború kitörése előtt zajlott le. Ez a fejlemény egyes szektorokban óvatosabb létszámtervezést okozhat, tette hozzá.
A felmérés szerint
Szintén jelentős, 30 százalékos létszámbővülés várható a nagy- és kiskereskedelemben, 20 százalékos az építőiparban, 18 százalékos a gyártásban, illetve 16 százalékos a banki, biztosítási és ingatlan szegmensben.
Már a háború kitörését megelőzően is létszámcsökkentést vártak az étterem és hotel szegmensben (-6 százalék), valamint a non-profit szférákban (oktatás, egészségügy, szociális munka, kormányzat).
A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten és a Dél-Alföldön várják. A leginkább visszafogott várakozásokat a Dél- és Közép-Dunántúl területén mérték a felmérés készítői.
A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális, 2 százalékos visszaesést.
A közleményben rámutattak: nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között, a 40-es lista 31. helyén szerepelnek. Az élen Brazília 40 százalékkal, Svédország, India, Mexikó és Kolumbia 38-38 százalékkal szerepelnek. Szlovákia és Csehország 11-11 százalékos, Lengyelország pedig 5 százalékos munkaerőbővítési kilátásokkal számol.
A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését; Magyarországon a munkáltatók 515 fős reprezentatív mintáját kérdezték meg.
(MTI)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
A videóból kiderült, hogy Orbán Viktornak és Áder János köztársasági elnöknek nem a parlament volt az első közös munkahelye.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A diszpécser nem is értette először, hogy pontosan mi történik.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
