A hagyományos üzletek mellett az élelmiszert értékesítő webshopokban is vizsgálja február elsejétől a rögzített árak betartását a fogyasztóvédelem, figyelmeztetett január végi közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Nem ússzák meg figyelmeztetéssel
A kijelölt termékeket a tavaly október közepinél drágábban kínáló, az előírt mennyiséget készleten nem tartó vagy a tájékoztatásban mulasztó kereskedő az első jogsértést sem ússza meg figyelmeztetéssel, jelentette be Schanda Tamás, a minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Kiemelte: a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei az általános gyakorlattól eltérően kötelezően bírságot szabnak ki, amely 50 ezertől akár több millió forintra rúghat.
Emlékeztetett: a járvány, az európai energiaválság és elszabadult energiaárak miatt egész Európában jelentősen nőnek az élelmiszerárak, és ez sajnos Magyarországra is begyűrűzik. A kormány a magyar családok védelme érdekében döntött az élelmiszerárstopról.
Az intézkedés február elsejétől a tavaly október 15-i szinten rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. A rezsicsökkentés, a benzinárstop és a kamatstop után ezzel újabb beavatkozás javítja a magyarok megélhetését. A nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek limitált árának köszönhetően havonta több ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások. Az árstop különösen a gyermekes családokat és az időseket védi, írták.
Mindent látnak
A rendelkezések betartását február 1-jétől az ország minden részében ellenőrzik a kormányhivatalok. A fogyasztóvédelmi szakemberek a kisboltoktól a piacokon át a hipermarketekig mindenütt vizsgálódnak majd, ahol élelmiszert lehet venni, így az online shopokban is. Ha egy vállalkozás egyszerre tart fenn üzletet és webáruházat, akkor mindkét csatornára lefolytatják az ellenőrzést. A beszerzési vagy önköltségi árnál olcsóbb értékesítés tilalmába ütköző esetekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) járhat el. A fogyasztóvédelmi kollégák az efféle jogsértéseket jelzik a társhatóságnak.
Schanda Tamás kifejtette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a helyes jogalkalmazás érdekében segédletet állított össze az előírásszerű árképzésről, készletezésről. Ha a hatóság mégis jogsértést tapasztal, kötelezően bírságol.
Ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenysége ideiglenesen, legalább egy napra, legfeljebb fél évre korlátozható. Ha fogyasztótól érkezik panasz az élelmiszerárstop megszegéséről, a hatóság azt közérdekű bejelentésként kezeli, és haladéktalanul kivizsgálja. Az ITM a következő hónapokban rendszeresen beszámol majd az ellenőrzési tapasztalatokról, közölte az ITM államtitkára.
Közgazdászok is kiemelik: az árstop tényleg csökkenti majd az árakat
Az élelmiszerárstoppal garantált, hogy olcsóbbak lesznek az érintett termékek a lakosságnak, mondta Sebestyén Géza, a Corvinus Egyetem közgazdásza az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
Sebestyén Géza szerint a magyar kormány helyesen és a leggyorsabbak közt reagált a fogyasztói árak növekedésére. Kiemelte: az infláció most az egész világra jellemző.
Ha az ár nem mehet a tavaly októberi fölé, akkor az mindenképp olcsóbb termékeket jelent a lakosság számára, hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy nem az élelmiszerárstop a kormány első lépése a családi kassza védelmében, példaként említette a rezsicsökkentést is, amelyet Európában is egyre több helyen tartanak elfogadottnak.
A közgazdász beszélt arról is, hogy februártól élelmiszert is lehet SZÉP-kártyáról vásárolni. Ezt Sebestyén Géza azért tartja jó lépésnek, mert a kártya klasszikus felhasználási módjai a koronavírus-járvány miatt nehezebbé váltak.
Rendkívüli időkben rendkívüli eszközök
Az elszabaduló nemzetközi infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat, és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak, írta elemzésében Oláh Dániel, a Makronóm főszerkesztője az amerikai folyamatokról.
Hozzátette: rendkívüli, háborúshoz hasonló helyzeteket követően a nagyvállalatok hajlamosak visszaélni piaci pozícióikkal. Ezért a hazai ellenzék átlal követelt áfacsökkentés jelen körülmények között a nagyvállalati haszonkulcsokat védené, míg az árstop a vásárlókat. Oláh cikkében sorra vette a jelenlegi helyzetet egyedivé tevő tényezőket, cáfolva többek között Büttl Ferenc azon állításait, amelyek megalapozatlan kritikával illették az árszabályozást.
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Balogh Zoltán)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Andrij Lunyin parádézott.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
