Robotizációval szüntetik meg a kiégést okozó monoton munkákat, így segíti egy herendi vállalkozó család a hazai kkv-k szintlépését

2022. január 06. 09:22

A Trend FM december végi adásában mutatta be Véninger Tibort és fiát, Véninger Pétert, akik a herendi VFP Systems Kft.-t vezetik és céljuk a hazai cégek technológiai szintlépésének elősegítése.

2022. január 06. 09:22
null

A sales-től a kollaboratív robotokig

A Trend FM Fejlődik a hazai sorozata Véninger Tibort és Véninger Pétert, a herendi VFP Systems alapítóját, illetve ügyvezetőjét mutatta be. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő VFP Systems Kft. a modern technológiák bevezetésében segít a hazai vállalkozásoknak.

Véninger Péter és apja, Véninger Tibor, a VFP Systems vezetői
Véninger Péter és apja, Véninger Tibor, a VFP Systems vezetői

Vállalatuk története a Nico-Technika Kft.-vel kezdődött több mint harminc éve. Tibor még 1989-ben egy kereskedelmi-technikában piacvezető német cégnél kezdett dolgozni az értékesítés területén, amely időszakból az elsajátított szemléletet emelte ki.

Két év után vállalkozásba kezdett, és szellemi szabadfoglalkozásúként értékesítette különböző cégeknek a termékeit.

Mivel ez nem elégítette ki, megalakította a Nico-Technika Kft.-t. Ahogy elmondta, egy társaság sikeréhez három dolog kell. Az első a hit, amellyel elmondása alapján Tibor rendelkezett és mai napig rendelkezik. A második a család, a harmadik pedig a csapat, aminek az építése végigkísérte az egész életét. 

A Nico-Technika elsősorban hazai ipari, szolgáltatóipari vállalatok kiszolgálásával indult, segítette a vállalatok termelési folyamatait, komplex üzemellátást végeztek. Ebben az időszakban váltott a magyar gazdaság a hiánygazdaságból a kínálati gazdaságba. Véninger Tibor a minőségre alapozott a vállalatokkal való kapcsolataiban, és a termékportfóliójában igyekezett jónevű európai márkákat beépíteni.

Például Robert Bosch kéziszerszámait is ők ismertették meg a magyar piaccal,

majd kiskereskedelmi bolthálózatot építettek ki a márkának, sőt elsők között kezdték levelekkel megszólítani a háztartásokat. 

Ahogy megjelentek a nemzetközi nagyvállalatok, új hozzáadott értéket megjelenítő szolgáltatásokat igyekezett kialakítani. Szervizszolgálatot építettek, a vállalatoknak B2B belső áruházakat, kiadó automatákat üzemeltettek. Tibor kiemelte ebből az időszakból is a család és a csapat szerepét. 

2008 válságos évében tovább építkeztek, új cégeket hoztak létre, új termékekkel, új divíziókkal, új szemlélettel, és területi lefedettségben is új lehetőségeket kerestek. A tulajdonosi struktúrában is változás következett be, hiszen az addigi egyszemélyes tulajdonos maga mellé hozta a csapata kipróbált tagjait. 

A VFP Systems a cégcsoporton belül az ipari automatizálással, a robotizációval az IPAR 4.0-val foglalkozik.

A cég egy sikeres akvizíciót bonyolított, amivel meggyorsította a vállalat fejlődését. Tibor kihangsúlyozta, hogy náluk is folyik egy generációváltás, és a 29 éves Péter fia, immár a VFP Systems ügyvezetője. 

Korszakváltás vagy evolúció?

Péter elmondta, hogy a 2009-es nehéz évek a cégben szemléletváltozást is hoztak. A kereskedelemből elmozdultak a tervezés, gyártás, kivitelezés, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé. Tíz év után az ipari célgépépítésben szükséges alumíniumprofilok, gépépítő elemek, lean csővázas rendszerek gyártása és kereskedelme mellett manuális gyártómunkahelyek, automatizált szállítópályarendszerek, rezgőadagolók, intralogisztikai megoldások, autonóm mobil robotokkal, intelligens raklapmozgató robotokkal, illetve kollaboratív ipari robotokkal támogatott ipari alkalmazások tervezésével és kivitelezésével is foglalkoznak. 

Tudatosan építették fel az üzleti koncepciójukat, hogy egymást kiegészítő üzletágakkal foglalkozzanak, építve a szinergiákra, a minél teljesebb szolgáltatás nyújtására. A kollaboratív robotika területén megszerezték az Universal Robotsnak a disztribúciós jogát, amit egyfajta elismerésképp fognak fel, mert új koncepciót, új üzleti modellt tudtak felmutatni a piacon.

Azt is előnyként értékelik, hogy a vállalatuk más portfólióval rendelkezik: nincs multinacionális kitettsége, nincs iparági túlsúly, és függés sem.

Magyarországon sok vállalat esetében nagyon jellemző az autóipari kitettség. A cég rengeteg magyar kkv-val dolgozik együtt, ami egy külön kiemelt célcsoportja volt a megbízó vállalatnak. Ehhez persze alakítani kell a partnerek szemléletét is, ahogy persze nem egyszerű feladat a kkv-k megszólítása sem. 

Péter alkalmasnak tartja a magyar kkv-kat, hogy felszívják az új technológiákkal kapcsolatos tudást. A vállalat nem csak megismertetni akarja az újdonságokat, kulcsrakész megoldásokat, hanem az alkalmazásukhoz kívánnak stabil hátteret nyújtani.

Arról az elterjedt mítoszról, miszerint a robotika munkahelyeket szüntetne meg, elmondta, hogy az előrejelzések szerint, bár 2025-re a robotizáció megszüntet 85 ezer munkahelyet, de 97 ezer újat is létrehoz.

Fontos, hogy a megszűnő álláshelyek esetében az ismétlődő, monoton, kiégető munkákra kell gondolni. 

Tibor közbe is szól, hogy az előző három ipari forradalom idején is mindig volt félelem, hogy a technika fejlődése megszüntetheti a munkahelyeket, de mindig inkább többet teremtett. Ahhoz pedig, hogy a versenyképesség fejlődjön, viszont a robotizáció szükséges.   

Az ezzel kapcsolatos rossz érzések leküzdését a vállalat feladatának tekinti az információátadás által. A kormány Modern Mintaüzemek programjához is azért csatlakoztak, mert a program lényege, hogy a vállalkozások megnyitják kapuikat más, kisebb, de fejlődni akaró kkv-k előtt, akik így testközelből láthatják a legmodernebb technológiákat működés közben, feltehetik kérdéseiket a szakembereknek, gyakorlati példákon keresztül fejlődhetnek.

Az NCT-nél hisznek abban, hogy a verseny mellett az együttműködés az, ami előre viszi a magyar gazdaságot.

A Mintaüzemek program kötelező vállalásain felül éppen ezért nemrég saját kezdeményezésükre egy szakmai napot is tartottak, amelyen részt vett Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár is, aki méltatta a vállalkozás elkötelezettségét és szerepét a régió gazdaságának fejlődésében. A szakmai napon nemcsak érdeklődő vállalkozásokat vártak, hanem egyetemi oktatókat, hallgatókat, érdeklődőket is, akik akár potenciális üzleti partnerként, akár jövőbeli munkavállalóként csatlakozhatnak a vállalkozáshoz.

Az elmúlt évek lendületével szeretnének továbbhaladni, és a közeli célként egy oktatási központ kialakítását tervezik, ami egyben bemutatóteremként is működhetne, ahol az új technológiák már az ipari szimulációkban jelennének meg. Herenden már van egy hasonló kezdeményezésük, egy ún. Smart Minifactory, ahol az általuk forgalmazott üzletágak vannak jelen. 

Haladnak az innovációk magyar gazdaságba való implementálásával, egy olyan vállalat és szervezet fenntartása a cél, amely önmagában is képes kulcsrakész megoldásokat fejleszteni.

Házon belül is folytatnak kutatási és fejlesztési projekteket akár az egyetemi szféra bevonásával. A cél az, hogy a vállalat a világban megjelenő újdonságokat minél előbb át tudják venni, és továbbítani a vállalati partnereinek. 
 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Barna Kutya
2022. január 05. 11:49
Az állítólag létrejövő új munkahelyek adnának tisztes megélhetést azoknak, akiknek megszünne a munkahelye. Akik ilyen munkát végeztek vélhetően azért, mert más munkát nem tudtak elvállalni. Az alapjövedelmet nem kell tervbe venni, mert a munka az ami önbecsülést ad az embernek. Olvassátok el Vonnegut: Gépzongora c. regényét! Pont erről szól!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!