Ha nem csinálunk semmit, akkor még az idei év is recesszió lenne – mondta a pénzügyekért felelős államtitkár a JVSZ Makro konferenciáján szerdán. A Makronóm tudósítása.
Kiemelte: jelenleg 6700 milliárd forint értékű beruházás van folyamatban, ami átadást követően 25 százalékpontnyit lesz képes hozzáadni a GDP-hez.
Az állami és magánberuházások magas szintje – GDP-arányosan 27 százalék, amivel most uniós másodikak vagyunk – a jövőbeni GDP alakulását kedvezően befolyásolja, a tartósan 25 százalék feletti beruházási rátával hosszabb távon is évi 4 százalékos maradhat a gazdasági növekedés – mutatott rá az államtitkár, aki azt is felidézte, hogy az idén várhatóan 7-7,5, jövőre 5 százalék körüli lehet a növekedés mértéke. Hozzátette, hogy a magánberuházások terén nem is volt válság.
Kkifejtette, hogy „ha nem csinálunk semmit, akkor még az idei év is recesszió lenne.”
A második negyedéves adatok alapján pedig a harmadik helyen áll a magyar gazdaság, már hónapok óta meghaladjuk a válság előtti szintet.
Már látszik, hogy tavaly márciusban szabadesés-szerűen zuhant be a gazdaság, de visszapattant egy ideig, majd egy elnyújtott kilábalás jött, de túlzó ezt V-alakú kilábalásnak nevezni, azonban szépen jön felfelé, mutatott rá.
Az első hullám az államtitkár szerint szinte jelentéktelen volt járványügyileg, ennek ellenére a gazdaság akkor bezuhant. A későbbi hullámok súlyosabbak voltak, de a gazdaság ezeket szinte meg sem érezte. A gazdasági szereplők alkalmazkodtak és a kormányzati intézkedések meghozták az eredményüket. Nem félek annyira a járványhelyzettől a gazdaság tekintetében – tette hozzá Gion, aki azt is elárulta, hogy
„sokkal nagyobb munkanélküliséget vártunk, ez is meglepetés volt a gyors kilábalás mellett”.
A válságot azért sikerült elkerülni, mert amikor a vírus elérte az országot, azaz 2020-ban a magyar kormány, a nemzeti bank és a bankrendszer a GDP 30 százalékát kitevő összeget mozgósított a gazdaság ösztönzése érdekében – tájékoztatott Gion Gábor, hozzátéve, hogy ez az unióban az öt legnagyobb csomag közé tartozik.
A fiskális kiadások közül a különféle beruházásösztönző támogatásokat, egészségügyi kiadásokat és adókönnyítéseket említette meg, továbbá a jegybank hitel- és kötvényprogramjaira hivatkozott, illetve szólt arról is, hogy a bankszektornak a hitelmoratórium jelentett nagy áldozatot. A magyarországinál nagyobb gazdaságvédelmi csomag egyedül a németeknél és a cseheknél volt – fűzte hozzá.
A gazdaságvédelmi intézkedések tavaly 5,5 százalékpontos hatást fejtettek ki a GDP-re, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás nélkül nem 5, hanem 10 azázalék feletti lett volna a visszaesés mértéke – ecsetelte az államtitkár. Idén már az ösztönző programok befolyása a GDP 8 százaléka fölé tehető, a kormányzati intézkedések nélkül tehát 2021-ben is recesszióban maradt volna a magyar gazdaság – tette hozzá. Ezzel szemben a második negyedévre a magyar gazdaság elérte a válság előtti szintet, az uniós országok között a harmadik leggyorsabb kilábalást mutatta.
Gion Gábor hangsúlyozta, hogy
A svédországi munkaerőpiac tanulmányozása után jutottak arra, hogy Magyarországon három csoport – az 55 év fölöttiek, a 30-as éveikben járó nők és a fiatalok – foglalkoztatását érdemes lenne ösztönözni. Magyarországon a munkanélküliségi ráta a 2010-es 10 százalék feletti szintről jelentősen, 4 százalék körüli szintre csökkent mostanra. Ezen a téren uniós szinten az élvonalhoz tartozik az ország, a foglalkoztatásban ugyanakkor közepesen teljesít – magyarázta a hátteret.
A gazdaságot övező kockázatokról beszélve Gion Gábor elmondta, hogy a járvány tartós fennmaradása és új vírusmutációk felbukkanása mellett a chiphiánynak nevezett „mindenhiánnyal” is számolni kell a jövőben. Szinte minden iparágban panaszkodnak a vállalatvezetők az ellátási láncok „komoly megroppanására”. Kettős nyomás figyelhető meg a világgazdaságban: amellett, hogy mindenki egyszerre próbált meg újraindulni, az akadozások miatt azok is elkezdtek készleteket felhalmozni, akik korábban ezt nem tették meg. Az úgynevezett just-in-time készletezési rendszer ugyanis korábban azt jelentette, hogy egy nagyvállalatnál csak egy napra elég készlet van és ha ez elfogy, 24 órán belül leáll a termelés. Ezt persze a járvány előtti világban olcsó modell volt, de ma nem működik és ezt kivédendő, a cégek elkezdtek készleteket felhalmozni.
Ez pedig nem tesz jót az inflációnak, ahogy az sem, hogy a 2008-as válság óta folyamatosan megy a pénzpumpa, azaz a világ kormányzatai folyamatosan élénkítik a gazdaságokat.
vetette fel az államtitkár.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az árak „előbb-utóbb elérnek egy inflexiós pontot”, és ha elindulnak lefelé, akkor – ha a drágábban vásárolt alapanyagot olcsóbban eladható termékbe kell beépíteni – jelentős értékvesztések is keletkezhetnek a cégeknél, ez egy komoly üzleti veszélyt jelent. Mint mondta, 2008 előtt is sokan bevásároltak nyersanyagból, mert azt hitték, nőni fog az ár, majd ezzel ellenkezőleg bezuhantak az árak, ami értékvesztést és közvetlen veszteséget jelentett ezen cégeknek.
Gion Gábor arról is beszélt, hogy a növekedést Magyarországon a digitalizációval is lehet ösztönözni a következő években, a járvány ezen a területen sok korábban áthidalhatatlannak beállított problémát megoldott. „Korábban hallgattuk a jogászokat, hogy mit miért nem lehet személyesen elintézni, csak papíron, 20 példányban” – mondta Gion, azonban szerinte a járvány megmutatta, hogy mindez megoldható.
Aki nem automatizál és robotizál, az addig tud versenyképes maradni a piacon, ameddig versenytársa nem ruház be a fejlett technológiákba – húzta alá utalva arra, hogy például Svédország és Hollandia példáját is érdemes megnézni.
Kitért arra a vitára, hogy miért ne lehetne gyorsabban csökkenteni a hiányt. Szerinte lehetne, csakhogy miközben minden más ország ösztönzi a saját cégeit régiónkban, addig mi nem hozhatjuk hátrányba a sajátjainkat – mondta végül Gion Gábor.
Mint összegzett: visszatértünk a válság előtti szintre, le kell küzdeni a lefelé mutató kockázatokat és kordában kell tartani a vírust. A kívánatos most a nagyobb oltottság lenne. Óvatosan bizakodóak vagyunk, egy Pénzügyminisztérium mindig óvatos, zárta előadását
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Vajda János)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
