Így lett Kína a koronavírus időszakának gazdasági nyertese

18 hónappal és 3,9 millió halálesettel később azonban azt kell látnunk, hogy a pandémia épp az ellenkezőjét hozta. Ironikus, de a szállítmányozásban vártuk a legnagyobb visszaesést, viszont a teherhajók telítve vannak rakománnyal és az ország egy, még sohasem látott gazdasági növekedést tudhat a magáénak. 

Az exportkereskedelem lényegesen nőtt, a pandémiás időszak megváltoztatta mind a fogyasztói szokásokat, mind a világ kormányainak hozzáállását. Továbbá Kína volt az egyetlen, ahol még 2020-ban is többségében gazdasági növekedést tudott felmutatni, és a GDP emelkedés 2021 első negyedévében is folytatódott.

Az Amerikai Egyesült Államokkal való kereskedelem is fellendült, hiszen az USA célja a készletek gyors utánpótlása, Kína részéről pedig megnőtt a szójabab, a nyersolaj, a propán és a földgáz iránti kereslet. 

A pandémia fellendítette a kínai kereskedelmet

– nyilatkozott Nerijus Poskus, a Flexport vállalat alelnöke az American Shipper újságírójának. 

Valljuk be, hogy tényleg nagyon eltájolódtunk, hiszen az adatok eddig mind az ellenkezőjét bizonyítják: Kína első negyedéves exportértéke átlagosan havi 247,5 milliárd dollár volt 2020-ban, ami a 2019-es évhez képest 29 százalékkal magasabb. Azonban az import is növekedett, számszerűsítve 25 százalékot, ami átlagosan havi 206,8 milliárd dollár értékben merült ki. 

Még jobban megéri a kereskedelembe fektetni

A kereskedelem egy láncreakciót indít el. Gondoljuk csak végig, ha a tengeri kereskedelem iránti igény nő, akkor több hajóra, konténerre is szükség lesz, ami a gyártáskapacitás bővítésével jár. Hiába számít gazdasági nagyhatalomnak az USA, ezekben a szektorokban nincs igazán jelen, így Kína ezt a kört is megnyerte. 

2020. január 1-jén, a koronavírus-járvány előtti időszakban a kínai hajógyárak kereskedelmi megrendelései összesen 29,8 millió kompenzált bruttó tonnát (CGT) tettek ki, tudhattuk meg az Egyesült Királyságban létrehozott értékelési és adatszolgáltató, VesselsValue értékeléséből. Ekkor Kína, amely már a világ legnagyobb hajógyártó országa volt, a globális rendelésállomány 38,7 százalékát tudhatta a magáénak.

Az ázsiai nagyhatalom részesedése jelenleg már eléri a 40,5 százalékot a globális megrendelések terén, ami még magasabb érték, mint a pandémia előtti. Ráadásul itt még nincs vége, ugyanis az ország teljes mértékben uralja a konténergyártás piacát is. A világ szárazkonténereinek több mint 96 százaléka és a hűtőkonténereinek 100 százaléka itt készül. A 2020-as év első öt hónapjában már 2,66 millió egységes konténert gyártottak le, tudhattuk meg a Drewry-tól. 

– kommentálta John Fossey, a Drewry konténerberendezésekkel és lízinggel foglalkozó kutatási vezetője. 

A korábbi rekord 4,42 millió TEU (húsz lábbal egyenértékű egység) volt 2018-ban. Ha idén 5 millió TEU-t állítanak elő, akkor a tavalyi évhez képest 61 százalékos, és 77 százalékos növekedést jelent a 2019-hez képest.

Itt is az élmezőnyben van a kínai COSCO Group vállalat (beleértve az OOCL-t is), ami a világ negyedik legnagyobb konténergyártója a maga 3 millió TEU-s kapacitásával. Mint minden más hasonló vállalat, a COSCO is nagy nyereségekre tesz szert a pandémia kínálta keresletből, ami 2021 első negyedévében 2,7 milliárd dollárt jelentett. Csak hogy legyen mihez viszonyítani, ez több, mint amit az egész 2020-as évben elértek. 

Kína tehát a pandémia alatt mind a konténerek, mind a teherhajók terén rendkívüli sikereket ér el, amiknek a sora tovább bővült azzal, hogy most már ők a második legtöbb hajóval rendelkező nemzet Japán után, ezzel megelőzve a korábbi másodikat, Görögországot. 

Konténeres importáruk Kínából

Amerika Kínából származó importjának értéke a január-áprilisi időszakban havi 37,7 milliárd dollárra tehető, így itt is egy 8 százalékos emelkedést látva a 2019-es állapotokhoz képest. 

Annak érdekében, hogy felmérje az amerikai importőrök Kínának való kitettségét, az American Shipper elemezte a Census Bureau adatait a konténerben szállított Kínából származó behozatal öt kategóriájára: számítógépekre és elektronikai termékekre, elektromos berendezésekre és készülékekre, bútorokra, ruházatra és tartozékokra, valamint egyéb árukra. Ezekben a kategóriákban a behozatal együttes értéke január-áprilisban 10 százalékkal nőtt 2019 azonos időszakához képest. Tehát elmondható, hogy az amerikai import jelentős mértékben Kína függőnek bizonyult. 

Azonban az importőröknek van miért aggódniuk, ugyanis a COVID-19 járvány kitörése a kínai Yantian és a környező kikötők szállítmányozási folyamataira is erőteljes befolyással van, ami így az egész kereskedelmi hálózatra kiterjed. Az említett kikötők bonyolítják le ugyanis Kína konténeres exportjának körülbelül egynegyedét Amerikába. Csak úgy, mint más területeken itt is voltak leállások, megszakítások és az események által felgyülemlett problémák megoldásához és a regenerálódáshoz is idő kell. 

Az Államok exportja ismét növekszik Kína irányába

Amikor a Trump-adminisztráció egy kereskedelmi zűrzavart okozott Kína számára, akkor az ország megtorlásként visszaszorította a tőlük importált mezőgazdasági termékek és energiahordozók számát. Azonban mindez most helyreállni látszik. 

Mint már korábban olvashatták Kína ismét nagyobb mértékben vásárol szójababot, propánt, cseppfolyósított földgázt (LNG) és kőolajat is. Mindezen termékek exportálása során fontos volt a kínai kereslet az amerikai gazdaság számára, tekintve, hogy ők a legnagyobb importőrök. 

A szójabab: Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai azt mutatják, hogy a kínai vásárlás 2020-ra helyreállt, amikor az amerikai szójabab exportjának 54 százaléka Kínába került. A teljes amerikai export tavaly 64,1 millió tonnára ugrott. A kínai vásárlás idén is folytatódik, az ország 2021 első negyedéves amerikai exportvolumenének 47 százalékát teszi ki. 

A propán: Kínában az amerikai propán értékesítése 2019-ben hanyatlani látszott a kereskedelmi ellenségeskedés miatt. De 2020 teljes évében és 2021 első negyedévében Kína visszatért a piacra, az Egyesült Államok tengeri propán exportjának 10 százalékát átvéve, az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint.

A földgáz: Kína tavaly megelőzte Japánt, és a világ legnagyobb LNG-importőre lett. Kína 2019-ben abbahagyta az amerikai LNG vásárlását a kereskedelmi feszültségek közepette, de tavaly az amerikai LNG-export 9 százalékát tette ki. A EIA adatai szerint 2021 első negyedévében az Egyesült Államok exportjának 8 százaléka Kínába irányult.

A kőolaj: 2019-ben, a kereskedelmi háború csúcsán Kína tette ki az amerikai exportszállítások 5 százalékát. Ez viszont 2020-ban 17 százalékra, 2021 első negyedévében pedig 13 százalékra ugrott vissza a EIA adatai szerint.

Hogyan áll a kereskedelmi mérleg?

Összességében az amerikai áruexport Kínába átlagosan havi 11,6 milliárd dollárt tett ki január-április időszakban, ami 38 százalékkal több, mint 2019 ugyanezen időszakában.

A két ország közötti kereskedelmi mérleg (export–import) átlagosan mínusz 26,1 milliárd dollár volt az idei év első négy hónapjában valamivel jobb, mint 2019 január-áprilisában, a COVID előtt, a magasabb amerikai export miatt.
Konklúzió

Elemezve az adatokat elmondható, hogy Kína minden tekintetben a koronavírus-járvány időszakának gazdasági győztesének tekinthető, hiszen mind az import, mind az export a számukra kedvező irányba mozdult el. Az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem ismét fellendült, ami mindkét országnak előnyére válik, valamint velük együtt a világ kereskedelme is folyamatos javulásnak néz elébe.