A világ gazdaságának egyharmadát az ipari tevékenység teszi ki, melynek egyik fő ága az építőipar. Az Európában is kiemelkedő iparág, az EU összes GDP-jének 9 százalékát teszi ki, rengeteg embert foglalkoztat és fejleszti az általános életszínvonalat.
Az építőipar ugyan rendkívüli módon stagnál – az elmúlt évtizedben mindössze 2 százalékkal nőtt Európában – a Covid-19 után fellendülést várnak a szakértők. A kormányok jelentős összegeket fognak az infrastruktúrába fektetni a gazdaság újraindításához, de mivel az ipar hatalmas mennyiségű metán- és szén-dioxid-kibocsátással jár, ezért a fenntarthatósági célok és a klímasemlegesség elérési céljait keresztezni fogja. Így tehát az építőipar jelenleg válaszút előtt áll. Hogyan lehet zöldíteni az építőipart, és milyen szerepet játszanak a startup vállalkozások a fenntartható alternatívák létrehozásában?
Fenntarthatóság a digitalizálás révén
Az építőipar több mint 18 millió embert foglalkoztat Európa-szerte, de nemcsak a mérete vonzza a befektetőket és az alapítókat, hanem a digitalizálás iparra gyakorolt lehetséges hatásai is.
Az építőipar a világ leginkább nyersanyagigényes iparága, mely a szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékát adja és emellett rengeteg hulladékot termel. Az biztos, hogy jelenlegi formájában nem működhet tovább, mivel a Párizsi Klímaegyezmény, a 2050-es klímasemlegesség, az Európai Zöld Megállapodás és még egyéb fenntarthatósági célkitűzések útjában áll. Éppen ezért rengeteg startup cég kezdett környezetbarát alternatívákat keresni, ami megmentheti az egész építőipart. Többen újrahasznosítható vagy kémiailag lebomló anyagokkal kezdtek kísérletezni, energiatakarékos, intelligens épületeket terveztek és valósítottak meg, valamint kitöltötték a piaci réseket és hiányelemeket. Új ötletekre hívták fel a figyelmet és számos digitalizált megoldást vezettek be a piacra. A Dealroom legfrissebb jelentése szerint az elmúlt hat évben kilencszeresére nőtt az építőiparba történő mesterséges intelligenciai és robotikai beruházások száma.
A startupok ötletei annyira sikeresnek bizonyultak, hogy több nagyvállalat is, mint például a Drees & Sommer közvetlenül kezdett együttműködni a ezekkel az induló vállalkozásokkal – teret engedve az ötletelésüknek – külön innovációs központokban, úgynevezett „kreatív laboratóriumokban”. Továbbá egy Match nevű applikációt is elindítottak, melyben a startupok és a vállalatok találhatják meg egymást, akárcsak egy randi-appban. Így ezek áthidaló megoldásként funkcionálnak az alkotók és a kivitelezők között.
Az ellátási lánc kezelése
A Madaster, holland startup ötlete kicsit elrugaszkodott a hagyományos fenntarthatósági irányelvektől, azonban ötletük hosszú távon ténylegesen hozzájárulhat az építőipar zöldítéséhez. Tervük szerint létrehoznának egy digitális útlevelet az építőanyagokhoz, mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek az anyagokkal kapcsolatos legfontosabb információkhoz. Leolvasható lenne a származási hely, a gyártási idő, a pontos anyagösszetétel és a pénzügyi maradványérték is, melyek mind hozzájárulnának az anyag életciklusának növeléséhez.
Pablo van den Bosch, a Madaster társalapítója így nyilatkozott:
A hulladék csökkentése
A startupok a fogyasztók keresleti igényeire is hatással lehetnek, és elmozdíthatják őket a fenntarthatóság felé. Számos ötlettel és innovációval állhatnak elő, azonban van egy meghatározó dolog, ami mellett nem lehet elmenni: a hulladék.
2020-ban az Európai Unióban 374 millió tonna hulladék keletkezett csak az építőipar által. Tehát jelentős és a drasztikus lépéseket kell tenni az ügy érdekében, mely már politikai szabályozást igényel.
Láthatjuk azt is, hogy az építőipart több oldalról is égető kérdések veszik körül, melyekre mielőbb választ kell találni egy szebb és élhetőbb jövő érdekében.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növekedést.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
