Ugyan a homok hatalmas kiterjedésű tengerpartokat és sivatagokat borít szerte az egész világon, mégis homokhiánnyal küzdenek az építőiparban. Hogyan lehetséges ez?
A homokot, mint nyersanyagot, óriási mennyiségben alkalmazzák az építőiparban. Mivel a beton körülbelül 25 százaléka homokból áll, így évente 40-50 milliárd tonna homokot használnak fel az építkezések során. Azonban hiába van rengeteg homok a világon, a tengerparti homokban túl sok a só, a sivatagi homok pedig túl sima, így egyik sem alkalmas arra, hogy nyersanyagként hasznosítsák.
Környezeti károk
Hagyományos módon a homokot folyókból kotorják ki, mellyel akkora környezeti károkat okoztak, hogy számos országban betiltották ezt a kitermelést – köztük Indiában, Kambodzsában és Vietnámban is. Azonban azok az országok, amelyeknek az egyik gazdasági húzóereje az építőipar, most nyersanyaghiánnyal küzdenek.
Homokmaffiák
Az általános homokhiány továbbra is jelentősen növeli az illegális homokbányászatot, amelyeket különböző bűnszervezetek, úgynevezett homokmaffiák irányítanak. Ezek működése ráadásul több tucat gyilkossághoz is vezet, melyek közé tartozik például Jagendra Singh oknyomozó újságíró 2015-ös meggyilkolása is.
Készletcsökkenés
A homokkészletek drasztikus csökkenése mögött a legfőbb ok az, hogy az egész világban soha nem látott ütemű építkezés folyik, és a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Emellett viszont számos más területen is használják a homokot, mint például az okostelefonokban, tévé képernyőkben, napelemekben, vagy egyéb elektromos cikkekben.
Fenntartható megoldások
A kérdéskörre megoldást keresve egyre több kutató fordul alternatív technológiákhoz és innovációkhoz, amivel megpróbálják helyettesíteni a homokot. A Cambridge Egyetem oktatója, Dr. John Orr megoldása a műanyaghulladékot veszi alapul. Az „alapanyagot” szétválogatva, majd megtisztítva és összeaprítva hasonló szerkezetű eredményt kapnak, mint a homok, így ez jó alternatíva lehet.
Vizsgálatai szerint a betonban lévő homok legfeljebb 10 százalékát ki lehetne cserélni műanyaggal, és az eredmény ugyanolyan szilárdságú és hosszú élettartamú lesz, ráadásul olcsóbb és a bolygónknak is jót tesznek vele. Dr. Orr szerint ezen metódus bevezetésével akár évi 820 millió tonna homokot takaríthatnak meg csupán Indiában, és rengeteg hulladékot fel tudnának használni.
Ezenkívül más kutatások is folynak a homok helyettesítésére vonatkozóan, például régi, aprított autógumikkal vagy őrölt üvegekkel. A legtöbb szakértő szerint ezek jó megoldások lehetnek, azonban érdemesebb inkább strukturálisan újragondolni az építészeti terveket. Számos esetben értelmetlenül sok betont használnak az építkezések során, szakvélemények szerint akár 30-50 százalék betont is meg lehetne takarítani, mellyel ugyanolyan tartós és hosszú élettartamú lenne az adott épület.
Közös fellépés szükséges
Továbbá a magánszemélyek, a szervezetek és a kormányok támogatására is szükség lesz a homokválság leküzdéséhez. Például az autók számának 10 százalékos csökkentése óriási hatással lenne erre a problémakörre, ugyanis akkor kevesebb házat kéne építeni garázzsal, kocsibeállóval, parkoló résszel, mely házanként akár több száz tonna homok megtakarítást is jelenthet.
Fontos látni azt is, hogy a homokválság tulajdonképpen csak egy nagyobb probléma tünete. Nem csak az a baj, hogy túl sok homokot használunk, hanem általánosságban olyan ütemben használjuk ki a természeti erőforrásokat, ami nem fenntartható. Az általános túlfogyasztást kell szabályozni, ahelyett, hogy specifikusan csak a homokra koncentrálnánk.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növekedést.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
