Jason Zhen, a Washingtoni Egyetem professzora szerint, a szennyvíz tekinthető értékes erőforrásnak is, hiszen tele van szerves anyagokkal, melyekből számos módon képesek energiát előállítani. Emellett a megfelelő eljárások segítségével visszanyerhető belőle nagy mennyiségű tiszta víz is. Ezt a két eredményt egyszerre képes elérni az általa kifejlesztett eljárás.
Gazdálkodjunk okosan az erőforrásokkal
A szennyvíz tele van olyan szerves anyagokkal, amelyek táplálékot jelentenek a baktériumok számára. A biogáz és a bioelektromosság olyan energiaforrások, melyeket ilyen eljárással kinyerhetünk a szennyvízből. Bár, már léteznek módszerek a baktériumok kiaknázására, hasonló céllal, de a vizet gyakran elpazarolják ezek az eljárások, ahelyett, hogy ivóvízként, vagy legalább öntözésre és WC öblítésre használható szürkevízként hasznosítanák.
Áramtermelő baktériumok
Zhen professzor módszere ötvözi a víz szűrését és az energiatermelést. Egy kombinált szűrő rendszert integrált egy mikrobiális elektrokémiai rendszer anódelektródájába. A rendszer tulajdonképpen egy bakteriális akkumulátor, amely elektrokémiailag aktív baktériumokat használ katalizátorként. A hagyományos akkumulátorokban ezt a funkciót a platina látja el. A folyamat során a baktériumok az elektródához kapcsolódnak, és amikor a szennyvizet az anódba pumpálják, a baktériumok jóízűen elfogyasztják az abban található szerves anyagokat. Táplálkozás közben pedig elektronokat szabadítanak fel, és így a folyamat áramot termel.
A víz is tiszta lesz
A víz szűrésére a professzor kialakított egy áteresztő anódot, amely szűrőként működik. Az anód egy dinamikus membrán, mely jól vezető szénszövetből készült. A baktériumok és a membrán együttesen kiszűrik a szerves anyagok 80-90 százalékát. Ezáltal a víz már elég tiszta lesz ahhoz, hogy visszakerüljön a természetbe, vagy akár további kezelés által ivóvízként kerüljön felhasználásra.
Válogatott „társaság”
Az eljáráshoz a kutató vegyes baktériumkultúrát alkalmazott, de csak olyan baktériumok kerülhettek a rendszerbe, melyek képesek a túlélésre oxigénmentes környezetben is. Ezzel biztosította ugyanis, hogy a baktériumok az elektronokat mindenképpen az elektródákon adják le, ahelyett, hogy az oxigén atomokkal tennék ugyanezt. Így a hasznos baktériumok kiválasztása nem egy természetes folyamat volt, hanem mesterségesen válogatták őket össze, viszont ezzel garantálható a folyamat hatékonysága.
Nem ez a módszer oldja meg az USA áramellátását
Az Egyesült Állomok teljes villamos energia fogyasztásának körülbelül 3-5 százalékát használják fel a szennyvízzel és a vízfogyasztással kapcsolatos tevékenységek során. A professzor úgy véli, bár a létrehozott áram mennyisége nem elegendő például egy város működtetéséhez, de képes lehet arra, hogy megtermelje egy tipikus amerikai vízkezelő üzem energiafelhasználásának jelentős részét. A víztisztítás folyamata általában köbméterenként 0,5 kilowattóra villamosáramot fogyaszt, amit a kísérletek alapján kevesebb, mint a felére lehet csökkenteni az új eljárással. Az elsődleges cél nem is az energiatermelés, sokkal inkább a szennyvízkezelés, illetve visszanyerni a tápanyagokat és egyéb erőforrásokat. A folyamat során kinyerhetőek olyan hasznos anyagok, mint például a műtrágyagyártásban alkalmazott nitrogén vagy foszfor. Zhen professzor szerint a szennyvíz csak abban az esetben hulladék, ha nem hasznosítjuk eredményesen.
A cikk szerzője Papp Helga.
Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak az Egyesült Államokban.
A támadások következtében Harkiv városában több mint 200 ezer otthon maradt áram nélkül.
Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos Föld-mentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya.
Meglehetősen mozgalmas a nagyobb méretű, vagyis nem a háztartási, hanem már a nagyobb kategóriába tartozó naperőműprojektek adásvétele. Azonban a közelmúltban bejelentették: az MVM elővásárlási jogot kap az ilyen tranzakciók során, amennyiben külföldi tulajdonos érdeklődik egy hazai napelempark iránt. Mivel még e jog alkalmazásának nem ismertek a pontos részletei, így a piaci szereplők újra egyeztetéseket tartanak majd a politikai döntéshozókkal – ez derült ki egy a KPMG által szervezett február eleji üzleti reggelin.
A dekarbonizációs célok merészek és nagyívűek voltak, a legnagyobb aláíró országok közül azonban egyedül Kína tartja – és teljesíti túl – a saját ütemtervét. Az USA és az EU lemaradt a mezőnyben.
Elkeserítő képet mutatnak az Eurostat új adatai.
A Telegramon közzétett felvétel valószínűleg Odesszában készülhetett.
