Ismétlődő történelem: Pandémia, helikopterpénz és Velence a 17. században

A kifejezés azt a kissé sarkos képet festi le, hogy az állam helikopterből szórja a népre a pénzt, persze ez csak képletesen. Valójában arról van szó, mikor egy kilátástalan gazdasági helyzetben a nép megsegítésére és így a gazdaság közvetlen fellendítésére siet az állam vagy a központi bankrendszer úgy, hogy közvetlenül juttat pénzt az emberekhez. 

A Velencei Köztársaságot 1630. szeptembere és 1631. szeptembere között a bubópestis, más néven a fekete halál sújtotta. Alig három év alatt összesen 43.088 halálesetet regisztráltak, a népesség száma pedig 30 százalékkal csökkent. A pandémia fordulópontot jelentett a Köztársaság gazdasági és társadalmi fejlődésében.

Az elszigetelési politikák régi dilemmája

A kormány két kellemetlen és nehéz dilemmával szembesül egy világjárvány bekövetkeztével. Elsősorban meg kell védenie a közegészséget, el kell indítania az elszigetelési politikát, hogy minimalizálja a várható halálozási arányt. Másrészről, gazdasági döntéseket kell hoznia, hogy megbirkózzon a járvány kölcsönhatásaival, valamint politikájának költségeivel.

A 17. században a Velencei Köztársaság vezetőinek szintén ezeket a problémákat kellett megoldaniuk. Rendeleteket dolgoztak ki, melyekben a gazdasági tevékenységeket sújtó zárlati intézkedéseket fogalmazták meg. Ám ezek bekövetkeztével a lakosság felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozások alkalmazásával több ember halt meg a munkanélküliség miatt, mint a fertőző betegségek által. Megoldásként egy olyan rendkívüli közpolitikát hajtottak végre, mely során a városrészeket karanténba helyezték, a népet az állam látta el, támogatták a foglalkoztatást és a nominálbéreket, valamint egy közmunka program bevezetését is fontolóra vették.

Helikopterpénz a helikopterek előtt

Jogosan vetődik fel a kérdést, hogyan lehet egy ilyen rendkívüli költségvetési politikát finanszírozni? Kezdetben a Giro bank által kibocsátott átutalásokkal fedezték az intézkedéseket, ám a pénzkínálat bővülése monetáris értékcsökkenést váltott ki, ahogy ezt az ábrán is megfigyelhetjük. A központi bankot az államnak kellett megmentenie. A végső makrogazdasági eredmény az ár instabilitása és a deviza leértékelődése volt. 

A 21. században ismét egy világjárvánnyal kell szembenéznünk, a kormányoknak pedig dönteniük kell, hogy mely monetáris politikát alkalmazzák. Tanulnak a történelemből, vagy az megismétli önmagát?

A cikk szerzője: Bodó Anita