Drasztikus lépéssel adóztatná meg a gazdagokat az ENSZ vezetője.
Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára arra szólította fel a nemzeteket, hogy vessenek ki szolidaritási- vagy vagyonadót azokra, akik profitáltak a COVID-19 járvány idején. Guterres szerint a nemzetek és a vállalatok ezzel hozzájárulnának a globális egyenlőtlenség csökkentéséhez – írja a Bloomberg.
Az ENSZ főtitkára a héten elmondta, hogy az elmúlt évben a világ leggazdagabb embereinek vagyona 5 billió dollárral nőt, míg
Guterres szerint új társadalmi szerződésre van szükségünk, amely a szolidaritáson és az oktatásba való beruházáson alapul, kiegészülve tisztességes és zöld munkahelyekkel, valamint erősebb biztonsági hálóval és egészségüggyel.
A koronavírus miatt jelentősen megnőtt az államok adóssága és a pandémia leginkább a szegény embereket érintette. Ebből kifolyólag többek között Kalifornia államban és az Egyesült Királyságban is viták folynak a vagyonadók bevezetéséről.
Az adó bevezetése mellett áll Elizabeth Warren amerikai szenátor, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Thomas Piketty közgazdász is.
Az Egyesült Államokban Warren azt javasolta, hogy két százalékos adót vessene ki azokra a háztartásokra és vagyonkezelőkre, amelyek vagyoni értéke 50 millió és 1 milliárd között van. A Bloomberg szerint ennek a javaslatnak az elfogadására azonban kicsi esély van.
A ZeroHedge adatai szerint a Földön élő 2365 milliárdos személy vagyona 4 billió dollárral nőtt egy év alatt, elérve a 12,39 billió dolláros szintet. A nyilvántartottak közül
A vagyonadó bevezetése ellen szólalt fel azonban Angus Deaton Nobel-díjas közgazdász, aki szerint ez szörnyű módja a pandémai alatt kialakult adósságok törlesztésének. Deaton attól tart, ha elfogadják ezt az adót, akkor az állandósulhat, akárcsak a jövedelemadó esetében tapasztalhattuk.
A bért terhelő adókat az Egyesült Királyság eredetileg azért vezette be, hogy finanszírozni tudja a napóleoni háborúkat, de ez az adó azóta már az állam egyik legjelentősebb bevételi forrásává vált.
Ahogy arról a Makronóm is beszámolt, Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere egy globális társaságiadó-minimum bevezetését követelte, hogy enyhítse az adók csökkentésére kialakult nemzetközi versenyzést.
Egyre több nemzetközi intézmény, többek között az IMF is szorgalmazza egyszeri és egyedi adók bevezetését, hogy enyhítsék a koronavírus által okozott károkat és adósságot. A Nemzetközi Valutaalap különadója a társadalmi egyenlőtlenségeket lenne hivatott enyhíteni.
Véleményünk szerint egyrészt üdvözlendő a filozófia, amely mögött a 2010 utáni magyar különadók logikája is fellelhető, másrészt az ilyen javaslatok csorbíthatják a nemzeti gazdaságpolitikák szuverenitását. Ráadásul vigyázni kell, nehogy azokat büntessük egy extra adóval, akik a válságban rugalmasabbak és hatékonyabbak, ezáltal sikeresebbek voltak.
(Kép: MTI/EPA/MSC/Müller)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Blinken balul elsült kínai látogatása után nem sokkal Kína bejelentette hogy nemzetközi vizsgálatot akar az ENSZ felügyelete alatt.
Ennek lehet, hogy Zelenszkij nem fog örülni.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
Kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód; kemény és életveszélyes börtönkörülmények is szerepeltek a jelentésben.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
