Kelet-Magyarország kiürült – tiszaújvárosi cég gazdasági vezetője a Makronómnak

2021. március 17. 11:17

Ha elköltöznek a fiatalok, nem jönnek a céges beruházások sem többé – mutat rá Kenyeres Tamás, az Inno-Comp gazdasági vezetője, aki szerint a tehetséges, képzett munkaerőn múlik Kelet- és Észak-Magyarország jövője. A Makronóm interjúja.

2021. március 17. 11:17
null
Oláh Dániel

Hogy alakult a 2020-as év az Inno-Comp, mint vegyipari cég számára?

Az Inno-Compnak jó dolog, ha stabilitás van a világpiacon. És minden más exportőrnek és importőrnek is előnyére válik, mert így tervezhetővé válnak a kiadások és a bevételek. A vegyipar alapja a kőolaj, ami 2020-ban elég nagy utat járt be. Volt egy jelentős beszakadás, év elején 75 dollár volt az ár, márciusban 25 dollár, júniusra 40 körül stabilizálódott, akkor nyugodott meg a piac. Júniustól a mi szegmensünk jól működik, eredményt termel. Áreséses tendenciában veszteség van – hiszen, ha az előző hónapban megvetted, a következőben olcsóbban tudod eladni. 

Egy sima V-alakú pályát járt be az Inno-Comp. Volt egy pozitív első negyedévünk, a március is jó volt, június-augusztusban közeledett a 80 százalék és szeptembertől év végére javuló tendencia volt,

eredményt termel, növekszik a társaság. A magyar gazdaságnak is hasonló utat kell bejárnia. 

Fotó: inno-comp.hu

A magyar gazdaság más szektoraiban is elfogadhatóan alakulnak a dolgok?

Érdekes, hogy egy közel tízmilliós ország mennyire függ a világpiactól. A fejlesztéseink túlnyomó többsége autóipari fejlesztés a magyar gazdaságban. Ha itt csökkenés van és ez nem működik olyan intenzitással, mint egy normál állapotban, az a GDP-re is komoly hatással van. A 2020-as évi magyar visszaesés túlnyomó része a feldolgozóipar, az autóipar és az építőipar lassulása. Magyarországon gyárt a Suzuki, ahova jelentős mennyiséget szállítunk be. Náluk is megakadt a feldolgozás május végéig a járvány hatására, áprilisban lemondták a megrendeléseiket. Az autóipari forgalmunk csökkenése az árcsökkenésen túl a mennyiségi csökkenésből is eredt. A tavalyi év 60 százalékára esett az autóipari bevételünk.

Láttak pozitív jeleket és folyamatokat is?

Ami segítette idén a vállalatunkat, az az elektromos és háztartási kisgépek voltak.

Az emberek vészhelyzetben barkácsoltak és takarítottak,

vettek magasnyomású mosót, mindenféle kisgépeket. Ez a piac 25 százalékot menetelt a 2019-es évhez képest, ennyivel volt több innen a bevételünk 2020-ban. Valójában a tisztán mennyiségi növekedés itt közel 40 százalékos volt. 

Mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság nyertesen jöjjön ki a válságból? 

Előre kellene menekülni. Olyan gazdasági intézkedéseket hozni, amelyek felpörgetik a cégeket.

A cél, hogy azon cégek helyébe tudjunk lépni, amelyek visszafogták a termelésüket és nem tudják a megrendelőiket kiszolgálni.

A 2008-2010-es pénzügyi válságnál érdekes volt, hogy az Egyesült Államokban a kormányzat öntötte a pénzt a gazdaságba, vállalati kötvényeket vásárolt, ösztönzött. Az unióban eltelt közel két év mire észbe kaptak, hogy nekünk is kellene egy ilyet csinálni. 

Magyarország azonban akkor nagyon időben reagált. Akkor volt az MNB növekedési hitelprogramja, ami nagyon jó húzás volt a magyar kormánytól, 750 milliárdot ezzel a kormány beöntött a gazdaságba. Le lehetett cserélni a régi hiteleket, kaptak a cégek egy kedvező hitelt, csak termeljenek és gyártsanak piacképes termékeket.

Mire lesz szükség ahhoz, hogy a koronaválságból is jól jöjjön ki Magyarország?

Borsod megyében alakul a Miskolci Egyetemmel és a megyei kamarával közösen egy tanács, amely a gazdaság innovációs tevékenységét és szakember utánpótlását hivatott segíteni tanácsokkal és szerintem ebben van a lényeg.

Hogy a reálgazdaságnak, a vállalatoknak össze kell fogniuk a kutatóintézetekkel, az egyetemekkel.

A vállalatinak az akadémiai világgal. Olyan tudástranszfert kell megvalósítani oda-vissza alapon, amiből piacképes, jövőbe mutató termékek gyártása lesz a végeredmény. 

Diákok a Robert Bosch Power Tool Kft. és Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. miskolci tanműhelyében 2017. október 5-én. A Bosch összesen mintegy 290 millió forint kormányzati támogatással a borsodi megyeszékhelyen megvalósuló tanműhelyfejlesztéseit a miskolci vállalat 15. születésnapján avatták fel. MTI Fotó: Vajda János.

Mi kell ahhoz, hogy a jövő termékeit magyarok gyártsák?

Az lenne a lényeg, hogy a szakembereink modern tudást szerezzenek az egyetemekről és az egyetemeinknek pedig legyen egy olyan gyártóbázisuk, akik az új termékeket, az új kutatási eredményeket legyártják és a piaci alkalmazást támogatják. Az innováció akadálya manapság, hogy elhangzik, hogy piacképes tudást kapnak a diákok az egyetemeken, de sajnos sokszor nem ez történik.

Valószínűleg ez azért is van, mert

egy egyetem nem tud olyan gyorsan fejlődni technikai bázissal, gépekkel, mint a vállalatok, a reálgazdaság.

Vállalatként rá vagyunk kényszerítve, hogy a legmodernebb berendezéseket vegyük meg, de a költségvetés nem teszi lehetővé egy egyetemen, hogy 2-5 évente új laborberendezéseket, laborgépeket vásároljanak, amelyeken a diákok valóban újszerű tudást szereznek meg.

Az egyetemek infrastruktúrája tehát lehetne magasabb technikai színvonalú.

A munkaerőhiány nem akadálya az újításnak, az innovációnak?

De, akadálya még az innovációnak az emberi erőforrás.

A kollégáinknak, akiket fel kell vennünk dolgozni, olykor meggyűlik a bajuk a százalékszámítással. Vagy egy boríték megcímzésével.

Az alapszintű oktatás bizonyos része egy őskövület, ennél sokkal gyakorlatiasabb oktatásra volna szükség. Bár nem divat már a levél küldése, de attól még tudni kell borítékot megcímezni. Vagy a pénzügyi kultúrát is még jobban kellene oktatni a gyerekeknek.

Elég sok embernek van okostelefonja, a gépek nem ismeretek az emberek előtt. De az informatikai ismeretek még hiányosak. Sokkal mélyebb informatikai tudás kellene. Az informatikai tudásnak a feldolgozóiparban nagy jelentősége van. Akik a szalag mellett állnak, azoknak ne okozzon problémát egy-egy berendezés kezelése. 

Az egyetemeknek azokból a diákokból kell piaci tudást létrehozniuk, a társadalomnak valamit visszaadó embereket képezniük, akik esetleg erősen hátrányos helyzetben vannak mondjuk matematika tudás terén. 

A másik, ami fontos lenne, a nyelvi képzés, ott nagyon sokat kellene tovább lépnünk. Szuper dolog, mikor elolvastatják a Vörös és feketét vagy Kurázsi mamát.

Szükséges a műveltség, de elsősorban a szövegértés, a számolási képesség, az önkifejezés, az érvelés és vitatkozás képessége

lenne rendkívül fontos a modern szakmai tudás mellett. Ezen alapvető dolgok kellenek a hatékony innovációhoz és a versenyképes gazdasághoz. 

Modern iskolákba modern gépek, infrastruktúra és olyan diákok, akik szeretnek és akarnak is tanulni. Persze sok múlik a tanárokon is: vannak iskolák a környéken, amelyek nagyon le vannak pukkanva, legalábbis szocreál stílusúak, én abban a korban éltem, mikor ezeket építették és még nekem is ismerősek a berendezések. De imádják a gyerekek a tanárokat és örömmel járnak hozzájuk. 

Tehát a piac és az egyetemi világ nem maradhat két külön szféra.

Erősebb összefogás kell a piac szereplői és az oktatás között. A tudástranszfer oda-vissza alapon működjön! Szerencsés volna, ha lennének óraadó munkatársaink, akik bemennek az egyetemre oktatni. A nagyobbik lányom a BGE-n kimondottan szereti, mikor a marketinget ténylegesen gyakorló szakember, külső óraadó tanár tartja. Interaktívan beszélget dolgokról, hogy milyen kérdést hogyan kellene megoldani.

A Mol poliol üzemének építkezése Tiszaújvárosban a gyár alapkőletételi ünnepsége napján, 2019. szeptember 27-én. A cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez, az ország legnagyobb magyar hátterű beruházásához a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá. Évente 200 ezer tonna poliolt állít majd elő a 2021-ben elkészülő gyár, amely 200 embert foglalkoztat majd. MTI/Vajda János.

Jellemző, hogy sokak gyermekei költöznek nyugatabbra és nagyvárosokba az országon belül?

A területi egyenlőtlenség vesszőparipám. Miskolcra jártam iskolába az 1980-as években, akkor 200 ezer ember lakott ott, ma 160 ezer, egy kisvárosnyi ember költözött el. Ez tapasztalható a vidéki településeken. Tiszaújvárosban 19 ezer fő volt a maximum, jelenleg 15 ezren élünk itt. A népességcsökkenés és az elköltözés is jellemző, nem maradnak itt az emberek.

Három évvel ezelőtt csináltunk egy felmérést és azt láttuk, hogy Nyugat-Magyarországról az emberek elmentek nyugatra külföldre,

Kelet-Magyarországról pedig elmentek Nyugat-Magyarországra dolgozni, mert ott volt munkaerőhiány.

Érdekes volt, mikor egy székesfehérvári cég Miskolcon toborzott munkaerőt, de az esztergomi Suzuki is toborzott Miskolcon embereket. 

Kelet-Magyarország ezáltal úgymond kiürült.

Ha nincs megfelelő ipar, megélhetési lehetőség, akkor az emberek elhagyják, elöregszik a térség. Persze szerencsére vannak óriásberuházások: Tiszaújvárosban van egy MOL-beruházás, aminek az ország a csodájára jár, hatalmas összeget fordítanak fejlesztésre. De ha nem találnak megfelelő szakembergárdát, aki működteti, akkor ez a beruházás sem jött volna ide.

A területi egyenlőtlenség még szegényebbé teheti Észak-Magyarországot, ha a szakembereink elköltöznek a Nyugat-Dunántúlra

– ott vannak jól fizető nagyobb gyárak, jobb a megélhetés – és ha emiatt esetleg nem jönne elegendő befektetés. Ez a leszakadás erősebb lehet, ha az ipari fejlesztések túlsúlyát nem helyezik a jövőben Kelet-Magyarországra. Erre kiváló példa lesz a BMW gyár, ami alapvetően elektromos autókat gyárt majd és nagyszerű lehetőség. 

Mit kellene ez ellen tenni?

Fontos volna, hogy a kelet-magyarországi felsőoktatás és egyetemek olyan inkubátorok legyenek, amelyek idevonzzák a fiatalokat. A nem pesti, de Budapesten tanuló diákok is a fővárosban ragadnak. A nagyváros elszívó hatása természetes dolog, amit ellensúlyozni kellene, hogy a Miskolci Egyetemen ne hatezren, hanem 16 ezren tanuljanak. 

Fontos, hogy az ipari fejlesztések súlypontja hová kerül.

A szocializmusban mindenhova próbáltak telepíteni valamit, épp azért, hogy az embereket ott tartsák.

Szinte minden faluban volt állami gazdaság vagy szövetkezet. Ezért voltak kisebb üzemek, amik helyben tartották az embereket. Ha viszont koncentrálódik az ipar valahol, akkor az elszívó hatás a többi régió kárára fog érvényesülni. 

Ennek megakadályozása érdekében fontos és pozitív, hogy az autópályákat úgy fejleszti a kormány, hogy elérjék a határokat.

A logisztika szerepét elég hamar felismerte ez a kormány és megfelelő prioritással kezeli: ha valamit nem lehet megközelíteni, oda nem fog ipar települni. A lehetőséget állami infrastrukturális beruházásokkal kell megteremteni. Épül már az M3-as és M31-es Kassa felé, az megint fog segíteni, mert a lengyelországi exportot erősen meg tudja támogatni. Jó pihenőhelyekkel, úthálózattal kell biztosítani, hogy az áru gyorsan, időben odaérjen. 

A hazai logisztikai szakma az előző évtizedekben azon dolgozott, hogy olyan infrastruktúra épüljön ki, amely a nyugati tőke és vállalkozások számára könnyen elérhetővé teszi áruinak saját piacát, miközben magyarok és magyarok között ma sincsen megfelelő összeköttetés a Kárpát-medencében – mondta a Makronómnak Firbás György logisztikai szakértő.

a Makronómnak Firbás György logisztikai szakértő.

A Mol Nyrt. tiszaújvárosi szintetikusgumi-gyára az avatás napján, 2018. március 19-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt.

A gazdasági fejlődést akkor csak a munkaerőhiány és a fiatalok hiánya akadályozhatja meg?

Ha jól sikerülne a piaci-egyetemi együttműködés, az nagyon jó hatással lehetne a fiatal generáció marasztalására, mert jelenleg Észak-Magyarország elöregedett az elvándorlás miatt. Most úgy döntött a Mol, hogy idehozza a nagyberuházást. De ha elöregszik a város és 25 év múlva kell majd döntenie a cégnek, hogy idehozzon-e egy további beruházást? Lehet, hogy nemet mondanak.
A helyi vezetésnek ezért azt kell látnia, hogy meg kell fogni és a városban tartani a fiatalokat. Mert ezzel  lehetőséget teremtünk arra, hogy újabb cégek települjenek a környékre és a térség fejlődjön. Azt kellene belátni, hogy bár az idősek szavaznak inkább helyben az önkormányzati választásokon, de fiatalok nélkül akkor sem megy.

Ehhez kellene, hogy a cégek és az önkormányzatok bérlakásprogramot és szolgálati lakásprogramot élesszenek fel

és működtessenek, hogy a fiatalok könnyen ide tudjanak jönni, legalább elkezdeni dolgozni.

A munkáltatóknál ráadásul nagyon jelentős költség, mikor egy ember utaztatását kell fizetni. Már 20-40 kilométerről fogadjuk a munkatársainkat, aminek jelentős buszköltsége van. Jobban jönne ki a vállalkozás, ha tudna legalább a meghatározó szakembereinek szolgálati lakást kínálni. A demográfiai problémát ilyen eszközökkel is meg lehetne változtatni.

Egyébként a forint leértékelődése annyiban kedvező, hogy úgy tud a nyugati anyavállalat bért emelni a magyarországi leányvállalatnál, hogy neki euróban ez nem is kerül többe.

A forint leértékelődése miatt neki nem lesz több kiadása euróban. Ez kedvező helyzet, Magyarország még mindig célpiaca a külföldi befektetéseknek. De ez nagyban a szakemberutánpótlás függvénye is. 

Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben világszerte 42 százalékot zuhantak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban az ENSZ szerint. A világ közel kétszáz országa közül csak Belgium, Luxembourg, Svédország és Dánia előzi meg Magyarországot. Régiónkban érdekes, hogy szomszédainknál is elapadtak a külföldi beruházások: Szlovákiában például 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, Romániában 56 százalékkal estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek egy szerény, 9 százalékos értékkel – írta a Makronóm elemzése.

a Makronóm elemzése.

Hogy látja a demográfia alakulását a jövőben?

Három évvel ezelőtt csináltunk egy felmérést Tiszaújvárosban vegyipari és műanyagipari cégek között, hogy a következő 3-5 évben milyen munkaerőre lenne szükségük, milyen fejlesztéseik vannak, a következő 5-10 évben mennyien vonulnak nyugdíjba. Az összesen 3500 embert foglalkoztató tíz megkérdezett cég arról nyilatkozott, hogy a következő öt évben összesen 500 embert tudnának felvenni. De a környékbeli iskolák nem képeznek ennyi szakembert.

Milyen intézkedésekkel igyekeznek saját erőből változtatni a helyzeten?

Akkreditálták a helyi iskolában a műanyagfeldolgozó szakot, mint képzést. Az volt az érdekes, hogy reklámozás nélkül is eleve jelentkeztek diákok az első évfolyamra. Nem csak az a dolga a felelős vállalatvezetőnek, hogy termeljen. A jövőbe is kell látnia, együttműködve az önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel. A városban nagyon jó struktúrát épített fel a középiskola, vannak üzemlátogatások, szakmák éjszakája, van nyílt óra a szülőknek. A kezdeményezésünkre létrejött egy szakmatábor is, ami a hetedikes diákokat szólítja meg. Ez 5 napos program volt, délelőtt az iskolában voltak, ahol öt területet néztek meg a hidegkovácsolástól az informatikán át az elektrotechnikáig, minden délelőtt más területet. Délután kijöttek az ipartelepre és öt vállalatnál tettek látogatást. Meglepő volt a visszajelzés, nagyon tetszett a gyerekeknek. Ez fontos, mert nyolcadikban a diáknak már be kell adnia a középiskolai jelentkezését és tudnia kell, mit szeretne. Ezzel lehet a humánerőforrás helyzetén javítani, hogy a gyerekeknek ne úgy kelljen iskolát választani, hogy egy brossúrát kell elolvasnia, hanem meg tudja nézni, melyik iskolát végezve milyen szakmája lesz, hogy fog az kinézni, mely cégnél tud elhelyezkedni. Ezt hetedikben jó tudnia. Az életpálya fontos dolog lesz. Szeretnénk a következő lépcsőnek az anyagtudományi kart is bekapcsolni a programba.

Milyen problémákat jelent helyben a cégeknek a munkaerőhiány?

Egy jó képességű ember el tud helyezkedni a környéken egy kisebb műanyagfeldolgozó üzemben. Képzettebben, magasabb bérért át tud menni egy nagyobb céghez. Van egy elszívóhatás, ami erősen érezhető. A szomszédban van a MOL Petrolkémia Zrt., aminek a bérszínvonala a legmagasabb a fizikai dolgozók körében a térségben. Mi is igyekszünk követni ezt a bérfejlesztést, de nem vagyunk akkora gazdasági erő és vannak még kisebb erővel bíró cégek is. Nekik el kell szenvedniük még azt a költséget is, hogy esetenként, havonta új munkatársat kell felvenniük. 

Hűtőtornyok a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) 1800 millió forint beruházással épülő polietilén gyárában. A létesítmény szovjet tervek alapján, szovjet szakemberek segítségével épült. MTI Fotó: Herczeg István.

Milyen költséget jelent a dolgozók folyamatos cserélődése?

A társaságunk 100 fő és ha csak 5 ember cserélődik, hónapokig kell az új felvételeseket tanítani. Millió eurós nagyságrendű gépek kezelését kell betanítani nekik.

Ha közben a munkatárs tovább lép, akkor megint újra kell kezdeni a féléves betanítási folyamatot.

Egy munkatárs betanítási költsége közel tízezer eurót tesz ki, ezt nem szokták a cégek számolni. Ezek az óriási költségek mondatják azt, hogy jobb, ha megtartani próbáljuk inkább a dolgozókat. Szerencsére nálunk 5-10 százaléknál nem is nagyobb a fluktuáció. Igyekszünk jó körülményeket biztosítani, hiszen a munkatársak az életük egyharmadát itt töltik. A kulturált öltöző, az otthonival megegyező színvonalon felszerelt konyha, a védőfelszerelések a hosszú és egészséges munkaképes évekért alapvetőek.

Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?

Mi létrehoztunk egy juttatási csomagot, amely a cégnél eltöltött idővel arányosan növekszik. Az összege nem a betöltött pozíciótól függ. Emellett a kulcsemberekre a cég biztosítást köt. Ennek az összegét a cég fizeti, de a dolgozó egy időszak elteltével komoly összeghez jut, ha a cégnél marad. 

Ha marad, akár kétmillió forintot is kaphat, ha továbbáll, le kell mondania az összegről. Így sikerült elérnünk, hogy a kulcsemberek között alig legyen fluktuáció a cégnél.

A kihívás nagy, mert a BMW gyár miatt lehet, hogy öt év múlva a görbeházaiak nem ide, hanem Debrecenbe fognak utazni.

A járvány pedig csak tetézte a kihívásokat az elmúlt évben.

Felelősségteljesek voltak a munkatársaink, jól védekeztek. Száz főből hivatalosan három munkatárs fertőződött meg. Mindent biztosítottunk, amit lehet, maszkot, fertőtlenítőt. A munkatársak is lojálisak voltak a céghez, hiszen

elvileg a magánéletben mindenki azt csinál, amit akar, ők mégsem mentek olyan rendezvényekre, ahol megfertőződhettek volna.

A tavalyi eredményünkhöz a hozzáállásuk is sokat tett hozzá. Ha egy-egy műszak kiesik, át kellene szervezni a munkarendet, akkor sokkal kevesebbet tudtunk volna termelni.

A cég a válságban képes volt versenyképesebbé válni?

Igen, végrehajtottunk egy minőségi cserét:

azokat a vevőket, akik nem hoztak elegendő profitot, ebben az évben már nem szolgáltuk ki.

Ehelyett találtak a kereskedőink újabb vevőket. Magasabb jövedelmezőségű vevőkre váltottunk, még a járvány alatt is. A járványnak köszönhetően a beszállítóink is nehezebb helyzetben voltak. Meglovagoltuk ezt a helyzetet és ott is egy hatékonyságjavulást értek el a beszerzőink. A nagyobb cégek természetesen igyekeznek élni piaci erejükkel, ami a kicsiknek jelenthet kihívást.

Mire kell figyelnie a válságkezelés során a gazdaságpolitikának?

Jelentős az a munkavállalói létszám, akit a kisvállalkozások foglalkoztatnak. A multik a GDP jelentős részét termelik meg, de a munkahelyeket a kis- és középvállalkozások adják.

Ha nem tartjuk életben a kkv-kat, akkor az államnak kell majd a munkanélküli járadékokat fizetnie.

Az előre meneküléshez fontos az infrastrukturális fejlesztés az oktatásban, az emberi erőforrás magasabb színvonalú képzése, a kkv-k működőképességének megőrzése. Ezt összehangolni nehéz feladat.

Mintha meghallgatásra találtak volna szavai: az újraindítási akcióterv második szakasza egy 1500 milliárdos felsőoktatás-fejlesztési csomag.

Örülök annak, hogy az állam felismerte a felsőoktatás fejlesztésének szükségét és forrást biztosít a modernizációhoz. Remélem hatékonyan kerül felhasználásra a fejlesztésre fordítandó összeg. Ez Magyarország jövőjének a záloga. Emlékezzünk és legyünk büszkék a nagy magyar feltalálókra, de ki lesz a következő Kármán Tódor? 

Az előzőekben már utaltam a vállalkozói szektor és az oktatás közötti kapcsolat stratégiai változására. Szorosabb együttműködésre van szükség a szereplők között. Az oktatásnak fel kell mérnie a vállalati adatok alapján milyen szakmákra lesz szükség a következő 5-25 évben. Természetesen egy gyorsan változó világban, ahol a robotika és automatizálás prioritást kapott, ma még ismeretlen szakmák fognak megjelenni. Ettől függetlenül az alapszakmákra továbbra is szükség lesz: műszerész, gépész, építész, humánszolgáltatók, egészségügyi dolgozók, tanárok és még sorolhatnánk. De az alapszakmák tantárgyi tematikájának a modern világon tudásán kell alapulnia. Az újdonságokat be kell építeni az oktatásba. És ehhez kell az oktatás modernizációja.

Milyen stabilitás az, ami egy cégnek a leginkább szükséges? Politikai? Árfolyam?

Jogstabilitás van nálunk, jogszabálystabilitás viszont több kellene.

Ha a jövő évet tervezem, ki kell néznem három évre előre is. Készítek egy rövid, de egy hosszú távú stratégiai tervet is. Megbecsülöm, hogy nagyjából hova fog eljutni a cég. De ennek lényeges eleme, hogy milyen adózási körülmények között kell működnünk, vagy milyenek lesznek a foglalkoztatási előírások. Ezek folyamatosan változhatnak, főleg jelen helyzetben. Szerencsés volna, ha az adózásban azt mondaná egy kormány, hogy meghoztuk a törvényt és öt évig nem nyúlunk hozzá, addig ezzel kell tervezni. Legyen egy idősík, amíg változatlan és nem nyúlunk hozzá! A szövegpontosításokkal egyetértek, de mikor újabb kedvezmény kerül bele, vagy törlünk belőle, vagy átírjuk, azzal nem.

Ne kelljen évente újratanulni egyes törvényeket!

A 25 év alattiak SZJA-mentességével egyetért?

Határozottan! Miért csak ők? Erre szerintem egyszerű a válasz: számukra elkezdődik a felnőttkor, és mint miden kezdet ez is nehéz. Bizonyára készített a pénzügyi kormányzat egy hatástanulmányt ezzel kapcsolatban, és megállapíthatták, hogy a pályakezdők által befizetett személyi jövedelemadó elengedésének költségvetési hatása kisebb, mint az életkezdő fiatalok ilyen formában megvalósuló támogatásának társadalmi hatása. A fiatalok Magyarországon maradását ösztönözni kell, az olvasó előtt is ismert, hogy az iskolát befejező pályakezdők egy része külföldön szeretne boldogulni.

Az pedig egyenesen luxus, hogy a tudásukat egy másik ország gazdaságában hasznosítsák. Mi fizetjük az oktatásukat, és másik ország élvezi szakmai tudásukat. 

Javasolna még valamit a gazdaságpolitikának?

Amit most egy iskolában megtanítanak, lehet, hogy három év múlva elavul. Aki nem fejlesztett informatikában, annak most sok pénzbe kerül az informatikusok fizetése. Szeretném és javaslom, hogy a szakképzési hozzájárulás felhasználását, amit bruttó bér után az államnak fizetünk be, decentralizálja az állam. 

Nem kell lemondania az egészről, hiszen ebből finanszíroznak feladatokat. De a decentralizált felhasználás segíthetné a helyi, középiskolai infrastrukturális fejlesztéseket. Hasonlóan a látvány csapatsport támogatásához. A szakképzési centrumok begyűjthetnék a kezelésükben lévő középiskolákból az infrastrukturális fejlesztési igényeket. Ezt az ITM-mel jóváhagyatnák. Majd ezeket megszűrhetik és a szakképzési hozzájárulás 25 százalékát a cégek felajánlhatnák ezen helyi fejlesztések finanszírozására a centrumnak. És a központnak kötelessége lenne olyan eszközt vásárolni, ami javítja az oktatás helyzetét. Gyakorlati berendezések, gyártóeszközök, szociális helységek fejlesztése. A megyei kamarák delegálhatnának képviselőt a szakképzési centrumba, ez adhat mellé egy kontrollt. És akkor a fél éves oktatás-betanítás lényegesen lecsökkenhetne a cégeknél, mert a fiatalok már az oktatási rendszerben felkészülnének a munka világára.

Fotók: Szalai Ádám.

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
istvánkeve
2021. március 18. 18:21
Sajnos nem ismerem a cég költségszámítását, így nem tudom, hogy a termelékenységük vagy a pénzéhességük a probléma!
aleb19
2021. március 18. 18:17
kenyereselvtars, esetleg elheto munkabereket kellene fizetni a melosoknak??
civis72
2021. március 17. 16:43
Csermanekéket csak azok a helyek érdekelték ahol devizához jutottak ..leszarták mi van keleten...a baloldaltól éhen is dögölhetne mindenki
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!