Hihetetlen számok: egymást taposva menekülnek Magyarországra a külföldi befektetők

2021. január 28. 18:55
Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben világszerte 42 százalékot zuhantak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban az ENSZ szerint.

Visszaestek a globális közvetlen befektetések

A globális közvetlen külföldi befektetések 2020-ban 859 milliárd amerikai dollárra rúgtak, ami 42 százalékos zuhanás volt 2019-hez képest.

A járvány miatt bekövetkező válság következtében az UNCTAD elemzése szerint a zöldmezős beruházások 35 százalékkal, a határon átnyúló vállalati egyesülések (M&A) 10 százalékkal, a projektfinanszírozásra épülő beruházások 2 százalékot csökkentek.

Az autóiparban estek vissza globálisan legnagyobb mértékben a bejelentett zöldmezős beruházások, itt 52 százalékos volt az esés.

Számos nemzetközi elemzés szól arról, hogy elapadtak a nemzetközi tőkeáramok. Többen mutattak rá, hogy a 2020-as év nagy nyertese Kína. A járvány miatt az ázsiai ország lett a közvetlen működőtőke-befektetések legfőbb célja. A járvány a Wall Street Journal szerint csak felerősítette a globális gazdasági erőközpont keletre való visszatolódását. 

Magyar csoda

„Mi más utat választottunk, mint a többiek. A világban szinte mindenhol csökken a beruházási kedv, nálunk nő. Azt mondtuk, hogy a beruházásokon keresztül kívánjuk megerősíteni a magyar munkahelyeket és azokat a cégeket támogatjuk, akik súlyos pénzeket költenek gépek, eszközök, technológia vásárlására, gyárüzemek építésére, hiszen a jövőbe fektetnek be. A hazaiak mellett pedig támogatunk minden olyan vállalkozást, amely otthonának tekinti hazánkat és megélhetést nyújt a magyar munkavállalók száma. Ennek hatására, miközben a világon 42 százalékkal csökkent a beruházási kedv, Magyarországra csaknem 2,5-szer annyi beruházási célú tőke áramlott 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Ez jó alap arra, hogy a világgazdaság újraindulásának győztesei legyünk” – kommentálta a hírt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Hazánkban ugyanis 140 százalékkal nőttek a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 1,154 milliárd dollárról 2,769 milliárd dollárra. Érdemes megnézni, hogy Magyarországon kívül mely országok voltak képesek hasonló vagy jobb eredményt elérni.

A világ közel kétszáz országa közül csak Belgium, Luxembourg, Svédország és Dánia előzi meg Magyarországot.

Az FDI visszaesése a fejlett gazdaságokban mutatkozott a legnagyobbnak (-69 százalék), az FDI a becslések szerint 229 milliárd dollárt ért el ezen gazdaságokban.

A visszaesés egyébként Európában volt a legnagyobb (több mint 100 százalékos, -4 milliárd dolláros), az USA-ba irányuló működőtőke csak felével csökkent, 134 milliárd dollárra. Ebben a tekintetben jelentős, hogy Kína még növelte is a bevonzott külföldi befektetések nagyságát.

Németországot elhagyják a befektetők

Az EU-ban (a brit gazdaságot nem tekintve) 71 százalékkal csökkent a működőtőke báramlása (110 milliárd dollárra), összesen 17 EU tagországban csökkent, a legnagyobb mértékben Németországban (-61 százalékkal), Olaszországban (több mint -100 százalékkal), Ausztriában és Franciaországban (-39 százalékkal). A száz százalékos esések azt jelentik, hogy a megelőző évhez képest leállt a külföldi tőke beáramlása a válság hatására. 

Makronóm vélemény

Az, hogy a nyugati országokba irányuló külföldi befektetések leállnak, oda vezethet, hogy a jövőben, ha átmenetileg is, de meggyengül ezen fejlett országok növekedési képessége. Miközben Európát elkerüli a produktív, termelő beruházásokat finanszírozó tőke, addig Magyarország felé fordultak át a nemzetközi befektetők, még ha óvatosan is.

A rendkívül olajozott magyar befektetésösztönzési rendszer, a magyar válságkezelési politika, amely segélyezés helyett munkahelyet, lehetőségeket és beruházásokat teremt, kifejezetten vonzó gazdasági lehetőségeket kínál a cégek számára.

Azért is igaz ez, mert hazánk „védekezve támad”, igyekszik kihasználni a válság által megnyitott új világpiaci réseket és fokozottan törekszik arra, hogy a járvány okozta helyzet egy high-tech, zöld gazdaság felépítését segítse. Az FDI a nemzetközi és hazai befektetési környezet fontos jellemzőjének számít és azt jelzi, hogy a jövőben is sikerülhet megőrizni a nyugat-európai gazdasági növekedéssel szembeni két százalékpontos magyar növekedési többletet, ahogyan az átlagosan 2013 és 2019 között is sikerült.

Hozzá kell tenni, hogy a kiváló magyar FDI-értéket a vállalatcsoportokon belüli kölcsönök húzták fel (a mutató mögötti másik két pillér, a tőke és az újrabefektetett jövedelem csökkent). A nemzetközi vállalatcsoportok tehát nagyon bíznak az országban, komolyan terveznek itt és sok más országban mértnél több forrást tettek a magyarországi leányvállalataikba – hogy azok aztán hazánkban fejlesszenek és ruházzanak be.

Néhány európai országban nőtt csak a tőkebeáramlás: Svédországban és Spanyolországban duplázódott a megelőző évhez képest. Svédországban az amerikai multinacionális vállalatok fiókvállalataiknak nyújtott tőkeinjekciók következtében, Spanyolországban pedig a Masmovil telekommunikációs vállalatban történt amerikai részesedésszerzés következtében.

Nagy-Britanniában is igen jelentősen csökkent az FDI áramlás (több mint 100 száz százalékkal esett és -1,3 milliárd dollárra rúgott).

Régiónkban érdekes, hogy szomszédainknál is elapadtak a külföldi beruházások: Szlovákiában például 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, Romániában 56 százalékkal estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek egy szerény, 9 százalékos értékkel.

Ázsia továbbra is vonzó

A fejlődő országokba irányuló közvetlen külföldi befektetések 12 százalékkal csökkentek, 616 milliárd dollárra rúgtak. Az ázsiai fejlődő országokba áramlott a globális FDI több mint fele (476 milliárd dollár).

Kínában 4 százalékkal nőttek a befektetések, így Kína vált a nemzetközi működőtőke legnagyobb célországává (163 milliárd dollár).

Dél-Kelet Ázsiában, ahol Szingapúr, Indonézia és Vietnám számítanak a legnagyobb célországnak, 31 százalékkal csökkent a működőtőke-áramlás.

Az UNCTAD 2020. évi World Investment Report dokumentuma  5-10 százalékos FDI-visszaeséssel számol globális szinten 2021-ben.

A világ tehát továbbra sem nyugodhat meg, a befektetésekért továbbra is küzdelem zajlik.

Hiába indul be a világgazdaság, az állóeszközfelhalmozás és a világkereskedelem, a beruházók óvatosak maradhatnak, az FDI áramlás az UNCTAD szerint csak 2022-ben állhat újra növekvő pályára. Addig is minden nemzetgazdaság célja az lehet, hogy sokkal vonzóbb legyen más országoknál – és Magyarországhoz hasonlóan akár a csökkenő tortából hasítson ki sokkal nagyobb szeletet.

Magyarországra menekül a tőke, és ez csak a kezdet

Az UNCTAD szerint a koronavírus járvány a regionalizációs folyamatokat erősítheti a multinacionális vállalatok működésében, illetve a közvetlen külföldi befektetések áramlásában 2020 után. Az ellátási láncok ellenállóképességének a javítása céljából ugyanis

a multinacionális vállalatok az anyaországhoz közeli régióba helyezhetik majd vissza (reshoring) gyártási folyamataiknak a jelentős részét.

A globális ellátási láncok emiatt lerövidülnek majd, a termelés hozzáadott értéke földrajzilag sokkal koncentráltabb lesz majd, a vállalatok több termelési fázist végeznek majd ugyanazokban a térségekben.

A hozzáadott érték egyre inkább a fejlett technológiával rendelkező és magasan képzett munkaerővel rendelkező országokban fog összpontosulni,

ezért is táplálhat nagy reményeket a magyar gazdaság. Ez különösen a magas technológiát képviselő iparágakban lesz majd jellemző, mint a járműgyártás, a gépek és berendezések gyártása vagy az elektronika. A Makronómon épp a minap adtunk hírt arról, hogy nemzetközi elemzők szerint lényegében az újraiparosításnak köszönhető a magyar gazdaság válságállósága. Rámutattunk arra is, hogy a járműipar erősítése az egyik legjobb elképzelhető iparfejlesztési lépés volt a magyar kormányzat részéről.

Mindezeket a folyamatokat erősíti az is, hogy a koronavírus válság következtében

az egyes kormányok a gyártási folyamatok vonatkozásában szintén csökkenteni kívánják külső függőségüket,

illetve növelni a nemzeti és regionális termelési kapacitásokat. A jövő tehát a patrióta gazdaságpolitikáé ebben a tekintetben, amely a gazdasági-politikai szuverenitást is kiemelten kezeli (erről a Makronóm cikke itt, a Makronóm főszerkesztőjével készült podcast itt található).

Mindezek a tendenciák tovább növelhetik Magyarország tőkevonzó képességét az olyan multinacionális vállalatok beruházásai kapcsán, amelyek az EU-ban kívánják termelőkapacitásaikat bővíteni annak érdekében, hogy az európai gyártáshoz felhasznált alkatrészeket a termelés folyamatossága érdekében ne Európán kívüli forrássokból (például Kínából) kelljen beszerezni.

Bulgária konkrétan azt tűzte ki célul, hogy az ország legyen az új, európai Kína, Közép-Kelet-Európa léphet ugyanis Kína helyébe az unió szempontjából kritikus gazdasági ágazatokban, hiszen térségünkben még számos feltétel és olyan ipari adottság létezik ehhez, ami a nyugati szolgáltató gazdaságokban már leépült.

Kedvező jelek: rengeteg nyugati cég folytatná Nyugat-Európa helyett Magyarországon

Részlet a külföldi multikkal lépést tartó hazai logisztikai nagyvállalat, a Trans-Sped vezetőjével készült interjúnkból.

„Akkor gyors talpra állásra számít?

Ha egy-két év gyorsnak számít, akkor igen. Nem látok olyan folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy Magyarország rosszul jönne ki ebből a helyzetből. Hosszú távon előnyös lehetőségeket is látok. Információink alapján sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli termelését Magyarországon, vagy áttelepíti ide, esetleg ázsiai kitettségét csökkentendő itt is gyárt. Ez az egész régiónkra igaz.

Kezdjük már látni, hogy nyugatról és keletről is vállalkozások települnek Magyarországra részben a járvány hatásaként?

Eddig is volt ilyen folyamat. A nyugat-európai munkaerő nem lett és nem lesz olcsóbb. Olyan árelőnye van a magyarországi termelésnek a nyugat-európaihoz képest, amely megmutatkozik a termelési, beruházási döntéseknél. A nyugat-európai gyárak folyamatosan öregszenek, és le kell őket cserélni. Ilyenkor merül fel, hogy felújítás helyett Közép-Európában lenne érdemes folytatni. Amikor egy autógyárban egyik generációról vagy típusról át kell állni egy újra, akkor megvizsgálják, hogy nem érdemes-e inkább olcsóbban termelő üzemet létrehozni máshol. Nem véletlenül települ a BMW is Magyarországra. Látja, hogy a versenytársai előnyre tesznek szert azáltal, hogy közép-európai gyártást tartanak fenn, és nem akar lemaradni. Kis és közepes gyártócégeknél is van olyan, hogy Magyarországon fejlesztik a termelésüket. Ebben a tekintetben optimista vagyok. Ha valami akadályozni fogja a fejlődést a következő években, az a munkaerőhiány lesz.”

Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője. (Fotó: Ficsor Márton)


Fülöp Szabolccsal arról is beszélgettünk, hogyan érdemes támogatni a hazai kis- és középvállalkozásokat, hogyan szerezték meg a külföldi cégek a magyar logisztika stratégiai pozícióit és lehet-e ezen egyáltalán változtatni a jövőben.

Ilyen lesz az új világ

A Makronóm ebben az elemzésben is rámutatott, hogy a járvány után hogyan alakul át a világgazdaság: különösen fontos lesz a regionalizáció, a biztonság, a helyi termelés. A gazdaságitól elválaszthatatlanok a kulturális változások: az üzletben és a társadalmi életben egyszerre válunk konzervatívabbá – ezt már a gazdasági gondolkodás történetének neves szakértője, a volt görög pénzügyminiszter, Nicos Christodoulakis árulta el a Makronóm kérdésére.

Magyarországnak jó esélye van arra, hogy az új, konzervatívabb gazdasági világnak is nyertesévé váljon.

*

(Címlapképünkön: az érzékelőket és érzékelőrendszereket gyártó svájci Sensirion első, anyaországon kívül épülő európai gyártóüzemének bokrétaavató ünnepsége Debrecenben 2021. január 19-én. Elérte legmagasabb pontját a 3,5 milliárd forintos beruházással épülő, ötezer négyzetméteres csarnok, amely a tervek szerint májusra készül el. A magas műszaki színvonalú üzemben a svájci tulajdonú elektronikai cég magyar leányvállalata, a Sensirion Hungary Kft. ötven fővel kezdi majd meg a termelést. MTI/Czeglédi Zsolt)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 62 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egyre több magyar megérti: ha az Orbán-kormányt - bármilyen úton-módon, választáskor határon túli számítógépes csalással - megbuktatják, neki vége.
Ezért pontosan tisztában van vele: Magyarország addig létezik, míg a Soros-szervezetek rangsorában az utolsó helyen áll.
Mindig, mikor elsőnek mondták Magyarországot: akkor történt a magyarok kifosztása.
Ha pedig Magyarország a Sorosék kezébe kerül, akkor a magyaroknak: vége.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés