Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére – jelezte előre a Pénzügykutató Zrt. az MTI-nek szerdán eljuttatott elemzésében.
Kiemelték: a kormány az államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is éledő gazdaságot;
A pandémia 2020-ban a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okozott világszerte, különösen a fejlett országokban – idézték fel. A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a kelet-közép-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi – tették hozzá.
A magyar kormány jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a krízis leküzdésére – mutattak rá. A Pénzügykutató szerint a válságkezelés ennek ellenére nem kellően hatásos, a kormány ugyanis a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, így nem ösztönözte kellően a fogyasztást. Hozzátették: a hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta.
Megállapították: a háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége erősödött, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt.
Arra is kitértek, hogy a munkaerőpiaci folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A kutatóintézet szerint a válság okozta gondok egy részét metodikai okokból nem tükrözi a hivatalos statisztika.
A kutatóintézet felhívta a figyelmet arra:
(MTI)
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
