Narendra Modi indiai miniszterelnök az elmúlt harminc év legradikálisabb mezőgazdasági reformját akarja végrehajtani országában, azonban az indiai szegényparasztok, akiknek az életminőségét hivatott javítani a törvény (valószínűleg némi rövid távú lemondás árán), félnek a változásoktól és utcára vonultak a reformok ellen. A történéseket nagy nemzetközi médiavisszhang kíséri, olyan hírességek álltak ki a kistermelők mellett, mint Greta Thunberg, Rihanna, Mia Khalifa és Kamala Harris, látszólag szolidaritásból, de mint kiszivárgott, inkább kapott terv alapján. A Makronóm elemzése.
Így szervezd a tüntetésed Gréta módra
Greta Thunberg egy ballépésével került be újabban a nemzetközi hírekbe: a most 18 éves klímaaktivista véletlenül megosztott egy dokumentumot, ami arról szól részletesen, hogyan kell felépíteni és végigvinni egy nemzetközi és online kampányt. Jelen esetben a mezőgazdasági reformok ellen tüntető indiai parasztok mellett, nyomást helyezve az indiai kormányra a politikája megváltoztatása érdekében.
Thunberg ugyan gyorsan letörölte a véletlenül megosztott dokumentumot – majd egy visszafogottabb szövegű, kevésbé részletes és informatív akciótervet töltött fel helyette, ami most is elérhető –, de addigra híre ment az akciónak, számoltunk be róla. Eljutott a hír Indiába is, ahol a felháborodott kormányzat vizsgálatot indított az ügyben.
A Thunberg által megosztott akcióterv a Canadian Poetic Justice Foundation (PJF) nevű alapítványtól származik, amely magát olyan aktivisták körének nevezi, akik „rendszerszintű igazságtalanságok és előítéletek” elleni „provokáló, megkérdőjelező és diszruptív eseményeket” szerveznek.
A pénzt a Skyrocket, egy PR cég utalta a hírességnek, amelynek khalisztáni kapcsolatai lehetnek – írja a news18 hírportál.
A cél szentesíti az eszközt?
A Khalistan mozgalom egy szikh szeparatista mozgalom, amely egy szuverén államot akar létrehozni Khalisztán („Khalsa földje”) elnevezéssel Punjab régióban. Khalisztán területi ambíciói között időnként megtalálható Chandigarh, az indiai Pandzsáb egyes szakaszai, beleértve egész Észak-Indiát, és India nyugati államainak egyes részeit.
A szikh állam létrehozásának igénye a Brit Birodalom bukása után merült fel. 1940-ben egy röpiratban fogalmazták meg követeléseiket a Khalisztán mozgalom hívei. A szikh diaszpóra pénzügyi és politikai támogatásával a mozgalom virágzott az indiai Punjab államban, amelynek lakossága szikh többségű. A mozgalom az 1980-as években érte el a zenitjét. Az 1990-es években azonban elhaltak a szikh törekvések, és a mozgalom több okból sem tudta elérni a célját, többek között a szeparatisták elleni erőszakos rendőri fellépés, a frakcionális harcok és a szikh lakosság kiábrándulása miatt.
Szikh szélsőségesek számos terrorcselekményért felelősek az 1980-as évektől kezdődően: többek között Indira Gandhi meggyilkolásáért, egy szikh szélsőségeseket kritizáló újságíró kivégzéséért és egy Montreal-London-Delhi-Bombay útvonalon közlekedő utasszállító felrobbantásáért, amely 329 halálos áldozatot követelt, közülük 268 kanadai, 27 brit és 24 indiai állampolgár volt.
A kanadai székhelyű PJF alapítója, Mo Dhaliwal, a Skyrocket egyik igazgatója is egyben. A források szerint a PJF hozta létre a dokumentumot, amelyet Greta Thunberg svéd klímaaktivista tweetelt.
például Anita Lal, a World Sikh Organisation tagja és egyben a PFJ társalapítója és Jagmeet Singh kanadai parlamenti képviselő – fedte fel a hírportál.
Miután Thunberg közzétette az akciótervet, az alapítvány azt közölte, hogy gyűlölködő támadások kezdték érni őket; ugyanakkor elismerték, hogy odaálltak a tüntető indiai parasztok mellé, mert elnyomottaknak tartják őket.
Miért ellenzik a mezőgazdasági reformokat az indiai gazdálkodók?
A történet onnan ered, hogy Indiában új törvényeket hoztak, amelyek rövid távon a nagy cégek erejét növelik az ország mezőgazdaságában, viszont hosszú távon a gazdák jólétét, és az agrárszektor önállóságát szolgálnák.
– már nem csak a régiókban cserélhetnek gazdát a termények, a vevők az ország bármely pontján vásárolhatnak a gazdáktól. Az indiai parasztok viszont nem bíznak a magáncégekben és féltik a viszonylag kényelmes és biztos jövedelmet, amit terményeik kedvezményes, szinte garantált állami felvásárlása jelentett. Augusztus óta tüntetnek is az új szabályozás ellen.
Az indiai kormány jelenlegi mezőgazdasági reformjai meglehetősen radikálisak, az 1990-es évek óta hasonlóra sem volt példa, különös tekintettel a termények értékesítésére.
Sokan úgy érzik, hogy az ágazatnak modernizációra van szüksége, különösen azért, hogy alkalmazkodni tudjon az egyre égetőbb kihíváshoz, amit a globális felmelegedés jelent. Az indiai gazdák 85 százaléka kevesebb mint öt hektár földterülettel rendelkezik, ráadásul jellemzően szegények és el vannak adósodva, ezért körükben az öngyilkosságok aránya is nagyon magas – 2019-ben közel 10 300 gazdálkodó lett öngyilkos – írja a Guardian. Nem ártana tehát egy high-tech, zöld, az óriási népességet hatékonyan ellátó mezőgazdaság felépítése az országban.
Miért keresnek a kistermelők nagyon kevés pénzt?
Ahhoz, hogy megértsük a gazdák félelmét, figyelembe kell vennünk az agrárgazdálkodás egyedi adottságait.
Amikor egy mezőgazdasági termelő alapanyagokat vásárol, mint például vetőmagot, műtrágyát vagy munkaerőt, akkor olyan gazdák milliói közé tartozik, akik egy maroknyi eladótól akarnak alapanyagot vásárolni. Amikor viszont a gazda elmegy a piacra értékesíteni a terményét, akkor ő csak egy a sok eladó közül, és egy maroknyi vevővel próbál alkudozni. Mindkét helyzetben a gazda alkupozíciója nagyon gyenge. El kell fogadnia azt az árat, amit eladója vagy vevője kínál.
Néhány évvel ezelőtt Yogesh Upadhyay, a Jiwaji Egyetem professzora átfogó elemzést készített az indiai kistermelők jövedelmi helyzetéről, és meghatározta, hogyan lehetne anyagilag jobb körülményeket teremteni nekik.
A gazdálkodásból származó jövedelmek növekedhetnek, ha a gazdálkodók több növényt termesztenek és/vagy több támogatást kapnak a termesztett növények után – vélekedett a professzor.
Többet termeszteni pedig úgy lehet, ha megfelelő mennyiségű víz, fejlettebb technológiák és alapanyagok állnak rendelkezésre, például magvak és műtrágyák. A hitel rendelkezésre állása is egy kulcsfontosságú sikertényező a professzor szerint.
A törvénytől azt várja a kormány, hogy ha a gazdák több vevőnek tudnak értékesíteni, akkor a terményeiket is drágábban tudják eladni.
De akkor miért boldogtalanok a gazdák? Mivel úgy érzik, hogy az új törvényekkel a kormány le akarja építeni a minimum felvásárlási ár intézményét, amely nélkül sokan közülük veszteségesen jönnének ki, ráadásul a magánvásárlókban sem bíznak – fedte fel a professzor.
Mi volt a kormány válasza?
A kormány szerint a törvények szükséges lépést jelentenek a mezőgazdaság korszerűsítése felé, lehetővé téve a gazdák számára, hogy terményeket értékesítsenek magánvállalkozásoknak, nem csak állami irányítású piacokon, ahol az árakat az adófizetők jelentős mértékben támogatják.
Kifogásolták azt is, hogy a törvényeket konzultáció nélkül vezették be, „a torkukon nyomta le a kormány a reformokat” – fogalmaz a Guardian.
A gazdák tárgyalóasztalhoz kényszerítették a kormányt, de ez 11 forduló után sem vezetett sehová. Az elmúlt hetekben a kormány egyre drákóibb megközelítést alkalmazott a tüntetőkkel szemben – legalább tíz letartóztatást rendeltek el újságírók és politikusok ellen a tiltakozásokkal kapcsolatos tweetjeik miatt, és rohamrendőrök illetve félkatonai erők szállták meg a tüntetők táborait, eltorlaszolva őket. A táborok mobilinternet-hozzáférését több napra felfüggesztették.
– tudósít a Guardian.
A kormány határozottan reagált a tüntetések külföldi visszhangjára is. Miután Rihanna énekesnő és Greta Thunberg svéd környezetvédő tweetjei felhívták a nemzetközi figyelmet a gazdákra, a külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben elítélte azokat a hírességeket, akik szerinte „rohannak kommentálni az ilyen kérdéseket”, az ügy „megfelelő megértése nélkül”.
Hogyan tovább?
A legfelsőbb bíróság 18 hónapra felfüggesztette a törvények végrehajtását, de a gazdák szerint ez nem elég, és csak a teljes hatályon kívül helyezését fogadják el. Modi erőskezű vezetőként nem valószínű, hogy kihátrál a reformok mögül, a Guardian szerint ehelyett kivárhat és megkísérelheti a tüntetőket kifárasztani és megtörni.
A nagy techcégek világuralma az azonnali tömeges kommunikációval együtt sokszereplős konfliktusokat szül, amelyek egyszerre nemzetiek és globálisak, illetve politikai és gazdasági természetűek. A puha hatalom pedig továbbra is működik: szeparatisták vagy épp gazdasági szereplők is vásárolhatnak jelentős befolyást, pénzük utat talál a nemzetközi celeb- és agytröszt-világ kulisszái mögé.
(Borítókép: MTI/EPA/Peter Foley, MTI/EPA/Michael Reynolds – szerkesztett.)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Hetekig fognak voksolni Indiában, amely nemrég a világ legnépesebb országává vált.
A háborúkat tárgyalással kell lezárni, harcolni kell a woke ellen, és nem szégyen a hazafiság – vallja Ram Madhav indiai író, politikus. Interjúnk!
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Trudeau miniszterelnök szerint szabadok a kanadai választások, a kanadai titkosszolgálatok szerint azonban történtek már kínai beavatkozások.
A Mandiner lapigazgatója szerint alaptalanul nevezte oroszpártinak lapunkat Donald Tusk.
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
