Orbán Viktor a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy 2022 január elsejétől a 25. életévüket be nem töltött fiatalok teljes jövedelemadó-mentességet kapnak. A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának visszaépítése után a fiataloknak adott kedvezménnyel lesz teljes a válságkezelés.
Kedvezmények sora a fiataloknak
Nem ez az első alkalom, amikor a fiatalok adókedvezményben részesülnek. A legutóbbi ehhez hasonló kedvezmény a szociális hozzájárulási adót (szochó) érintette, amikor a korhatár ugyancsak 25 év volt, de ezt 2018 végén megszüntette a kormány.
A legnagyobb különbség a most bejelentett szja-mentesség és a szochó között, hogy amíg a szociális hozzájárulási adó a munkáltató terheit enyhítette, addig a személyi jövedelemadó-mentesség a munkavállalókat, jelen esetben a fiatalokat támogatja azzal, hogy több pénz marad a zsebükben, mivel a nettó bérük emelkedik, így jobban megéri munkát vállalni, akár a tanulmányok mellett szakmai tapasztalatot szerezni, miközben akár önerőt is gyűjthetnek egy későbbi ingatlanvásárláshoz.
Az szja-mentességgel kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek, kivéve az, hogy az átlagfizetésig kapnák meg a 25 év alatti fiatalok, de még az sem tisztázott, hogy a korosztály átlagfizetéséig vagy a nemzetgazdasági átlagig.
amelynek a becsült költsége nagyjából 130-150 milliárd forint közé tehető, ami csak töredéke a 2021-es költségvetésbe tervezett 2600 milliárd forintot meghaladó szja-ból várt bevételnek – írja az Origo.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere a Portfóliónak mondta el, hogy a legnagyobb kérdés az, hogy a mentesség minden jövedelemtípusra kiterjed-e. A szakértő szerint a kedvezmény a négy vagy többgyermekes anyák szja-kedvezményéhez hasonlóan csak a bér- és bérjellegű jövedelmekre vonatkozik majd, mivel ez kevesebb teret ad a visszaélésekre.
mivel az iskolaszövetkezetek eleve nem fizetnek szochót a kifizetett munkabér után.
Egyszerűen kivitelezhető
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, az Adónavigátor Tanácsadó Kft. szakértője szerint csak a bér- és bérjellegű jövedelmekre vonatkozik majd a kedvezmény, kiküszöbölve azt, hogy az ingatlan-bérbeadást és osztalék kivételt a 25 év alatti családtaggal végeztessék el a cégek. Böröczkyné szerint minden adókedvezményt és mentességet örömmel fogad az ország, de a szakértő szerint túl korai lenne bármiféle messzemenő következtetésekbe belemenni, a részletszabályok miatt egyelőre csak találgatások vannak.
Mint azt Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke a Makronómnak elmondta, a fiatalok szja-mentessége egy kiváló, egyszerűen kivitelezhető, támogatandó intézkedés, de egyesületként nem kívánnak beszállni abba a politikai vitába, hogy ezt mikor kellett volna már meglépni. Ruszin Zsolt elmondta, hogy a kormány a 2012-es egykulcsos jövedelemadó-rendszer bevezetésekor eltörölte az adójóváírást és ennek a pótlására kerülhet most sor, de csak a fiatalok körében.
Az MKOE alelnöke szerint – a könyvelők szemszögéből nézve – a kedvezmény után nehezebb lesz megtervezni a fiatalok nettó jövedelmét, mert a lineáris jövedelemadó-rendszer egyre bonyolultabb kedvezményekkel lesz teletűzdelve, ami a bérszámfejtők és a könyvelők munkáját fogja nehezíteni.
Az életkorfigyelést vélhetően a munkáltatók nem fogják plusz feladatként felfogni, pedig valójában az – hangsúlyozta Ruszin Zsolt a Makronómnak, aki szerint számítani lehet arra, hogy néhány fiatal „megfiatalodik”, hogy szert tehessen a kedvezményre. A fejlett szoftvereket mellőző könyvelőket sajnos könnyebb lesz megvezetni egy hamis születési dátummal. Ha az adott munkavállaló fél évig dolgozik egy helyen és „elszalad a kedvezménnyel együtt”, nehéz lehet utolérni, főleg ha a NAV reakcióideje is legalább fél év lehet – mondta Ruszin Zsolt.
Azt, hogy a munkáltatók nyerészkedjenek az ötlettel, Ruszin Zsolt szerint egy adóelőleg-nyilatkozat megtagadásával ki lehet küszöbölni, mivel ekkor a munkáltató nem tudja érvényesíteni a kedvezményt, de a munkavállaló a saját bevallásában visszaigényelheti azt. Ezeknek a súrlódásoknak csökkentésére a Pénzügyminisztérium beavatkozására lehet szükség. Böröczkyné szerint is lehet példa visszaélésekre, de az adószakértő szerint nem érint annyi embert és akkora összeget, hogy ezért megérje nyerészkedni a cégeknek.
Extra 60 ezer forint
A KSH legfrissebb statisztikája szerint az átlagkereset bruttó 397400 forint volt 2020 októberében (a januártól októberig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 395300 forint volt).
Ehhez a számításhoz azonban csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat, költségvetési intézményeket és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket veszik figyelembe – írja az Origo. Óriási eltérést mutat a 20 év alatti, teljes foglalkoztatásban állók bruttó átlagkeresete a teljes foglalkoztatottak béréhez képest. 2020 első három negyedévében a korosztály bruttó átlagkeresete 233396 forint volt, míg a 20 és 29 évesek körében ez 340808 forintos összeg.
Az Origo számításai alapján az októberi nemzetgazdasági átlagkeresetet alapul véve elmondható, hogy a 15 százalékos szja-mentesség 59610 forintot hagy havonta a fiatal munkavállalóknál. A kedvezmény nélkül a fiatal munkavállaló 264271 forintot kapna kézhez a 397400 forintos bruttó bére után, amely a kedvezménnyel 323881 forintra emelkedne.
Az Origo szerint az intézkedés hatással lehet a fogyasztásra is, mivel a fiataloknak több pénzük lesz fogyasztási cikkek vásárlására, de akár az otthonteremtési kedv is megemelkedhet és a hitelpiac is fellendülhetne a magasabb nettó bérek miatt.
A Piac és Profit számítása szerint a kormány elérheti, hogy 22,6 százalékkal emelkedjen a nettó bér egy bruttó 170 ezer forintos fizetés esetén. Ekkor éves szinten több mint 300 ezer forint maradhat a dolgozónál.
„Magasabb fizetésnél is maradna ez a 22,6 százalékos növekmény. A legutóbbi adatok szerint az átlagbér jelenleg 400 ezer forint alatt van kicsivel. Egy ilyen bérre a dolgozótól havonta – kedvezmények nélkül – 60 ezer forint szja-t vonnak le, és a végén – a tb-járulékok levonása után – 266 ezer forint nettó bért kap képhez a dolgozó. Az adómentesség révén havi 326 ezer forintot kaphat meg, éves szinten 720 ezer forinttal gazdálkodhat több pénzből” – írja a lap.
Munkakedv
A PwC arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb bérek miatt a fiatalok hamarabb kezdenének el dolgozni, de az alacsonyabb közterhek miatt még a gazdaság is tisztulna. A pénzügyi tanácsadó hozzátette, hogy nőne a fiatalok nettó jövedelme, ami pótlólagos keresetet teremt és ez csökkenteni a költségvetési kiadást is.
A HRPortal által megkérdezett Kurdi Ferenc, aki a Pensum Diákmunka Szolgáltató Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az intézkedés következtében magasabb nettó bért kaphatnak a fiatalok ugyanolyan költségszint mellett és a vállalkozások számára „olcsóbbá” válik a diákmunka.
Kurdi aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a cégek mennyire fogják átengedni a kedvezményt a nettó bér növelésére. Az igazgató szerint az szja-mentesség komoly bérfeszültséget okozhat, mivel egy diák közel kétszeresét keresné nettóban, mint egy alkalmazott és 30 százalékkal többet, mint egy nyugdíjas. Tegyük hozzá, a „bérfeszültség” egy felfelé tartó bérnyomást is ösztönözhet, ami kedvező folyamatnak tekinthető.
A HRPortál által megkérdezett Meló-Diák cégvezetője, Majzik Nándor szerint még túl korai a hatásokról beszélni, de elmondta, hogy minden intézkedésnek örülnek, amely a diákok foglalkoztatását segíti.
Nincs új a nap alatt: a lengyeleket másoljuk
2019 augusztusától a lengyel kormány személyi jövedelemadó-mentességet adott a 26 év alatti fiataloknak, amely nagyjából kétmillió embert érintett. Horvátországban is mentességhez és kedvezményekhez jutnak a fiatalok, mivel 25 éves kor alatt jövedelemadó-mentességet élveznek, míg 26-30 éves kor között felére csökken az adó mértéke az országban.
2019-ben az intézkedést a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azzal indokolta, hogy az ország túl sokat követelt a fiataloktól és nem segítette őket eleget, míg Marian Banaś pénzügyminiszter szerint az intézkedés segíti a fiatalokat a munkaerőpiacra való belépésben, az otthonteremtésben és otthon tartja az igazi szakembereket.
Lengyelországban a felső határa a mentességnek évi 85.528 zlotyi (nagyjából 6,7 millió forint), ami meghaladja az átlagos 60 ezer zlotyis (megközelítőleg 4,7 millió forintos) jövedelmet. A határ feletti bevétellel rendelkezőknek a szokásos 32 százalékos adókulccsal kell számolni életkortól függetlenül. A kormány szerint az intézkedés évi kétmilliárd zlotyiba (nagyjából 158 milliárd forintba) fog kerülni.
2019-ben a döntéshozóknak az is célja volt, hogy az adómentességgel hazacsábítsák vagy otthon tartsák a fiatalokat, visszaszorítva az egyre nagyobb méreteket öltő demográfiai problémát. Az ENSZ kutatása szerint Lengyelország népessége 2050-re 40 százalékkal csökkenhet, ha a jelenlegi kivándorlási trend tovább folytatódik. Akárcsak Magyarországon, Lengyelországban is jellemző volt, hogy a balliberális kritikusok populista, szavazatvásárló eszköznek tekintették az intézkedést, már-már áldozatként feltüntetve a fiatalokat, akiket így a munkapiacra „löknek” és dolgozniuk kell.
Az Aljazeerának nyilatkozó 19 éves lengyel, Paulina Rokicka szerint az adómentesség nem állítja meg őt és a társait a kivándorlástól, mert külföldön továbbra is jobb lehetőségek vannak. Ezt a Makronómnak nyilatkozó Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna is így véli, mivel szerinte a magyar és külföldi bér között azért nagyobb a különbség, mint tizenöt százalék, így az elsődleges motiváció a kedvezmény mögött nem az elvándorlás megállítása lehet.
Minden kedvezménynek hátulütője, ha elveszik: így a Tax Foundation szerint a lengyel fiataloknak bevételcsökkenést eredményez, ha átlépik a mentességi korhatárt, illetve – ha akár néhány zlotyival is – többet keresnek, mint az éves bér felső határa, mivel akkor nulla százalék helyett egyből 32 százalékos teherrel szembesülnek.
Ellenszél
Ungár Péter LMP-s politikus szerint a kormány által bejelentett intézkedés csak egy kampányfogás, szerinte a költségvetésből kieső pénz hiányozni fog máshonnan. Az LMP is azzal vádolja a Fideszt, hogy pár hónap adómentességgel meg akarja vásárolni a 25 éven aluliak szavazatát, amivel „mélységesen lebecsüli őket”. Ungár Péter azzal magyarázza véleményét, hogy Magyarország elsődleges céljának a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalás és ezt az egyes szektorok támogatásával lehet elérni, mivel a munkanélküliek nem tudnak mit kezdeni az adókedvezménnyel – fejezte be gondolatmenetét az LMP-s politikus.
Ungár azt nem vette figyelembe, hogy Magyarországon ma már többen dolgoznak, mint a koronaválság előtt, így a munkanélküliségi probléma folyamatosan csökken, ráadásul a fiatalok adómentessége, mint korábban írtuk, viszonylag kis összeget jelent a költségvetésnek, de annál nagyobb összeget a karrierüket kezdő fiataloknak.
Pogátsa Zoltán közgazdász sem tartja a válságkezelés megfelelő eszközének a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességét. Pogátsa az ATV-ben mondta el, hogy Orbán Viktor minden gazdasági gondra adócsökkentéssel válaszol – furcsa módon ezt az extrém módon adóztató északi jóléti államok univerzális alkalmazhatóságát hirdető Pogátsa egy szomorú folyamatnak tartja –, ami szerinte ellentétes az EU logikájával.
A baloldali közgazdász szerint aki segíteni akar a fiatalokon az emelje a tankötelezettséget, a pénzt pedig költse azok képzésére, akik nem tudnak elhelyezkedni. Pogátsa Zoltán egyetért Ungár Péterrel abban, hogy progresszív adóra lenne szükség, ami az összes felnőttre ugyanúgy vonatkozik és a bevételekre koncentrál.
Makronóm vélemény
Pogátsa a szokásos állami paternalizmus érvrendszerét követve tehát azt támogatná, ha a pénzt nem a pályakezdők, hanem az állam költené el, eldöntve, hogy a fiataloknak mire van szükségük. Ráadásul minden felnőttre, sőt, progresszív módon vetne ki adót, így többen, többet adóznának Magyarországon – kérdés, hogy ez az adóemelés hogyan segítene a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben. A balliberális szereplők az elmúlt évtizedekben megszokott módon tehát adóemeléshez nyúlnának ahelyett, hogy többet hagyjanak az emberek zsebében. Ezzel tovább növelnék az állam méretét, többet vennének el a munkával megkeresett bérből, hogy ismeretlen szempontok alapján többet oszthassanak újra.
Ruszin Zsolt szerint a könyvelők és bérszámfejtők számára óriási adminisztrációs terhet jelentene a progresszív adózás és teljesen megtervezhetetlenné tenné a jövedelmeket. Az adószakértő úgy látja, csak egyfajta társadalmi igazságosság-felfogás ürügyén lehetne növelni a magasabb jövedelműek adóztatását, ami azonban szerinte kontraproduktív. Már csak azért is, mert az MKOE alelnöke szerint
(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A miniszterelnök lazán kezelte a fiatalokkal való találkozást, így egy kultikus fotó is elkészülhetett.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Nagyon elégedetlenek a német fiatalok a migrációval és a gazdasággal.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
