Külföldi cég vezette félre a patrióta lengyeleket: hazainak címkézte a külföldi árut

Így lesz külföldiből hazai

Biedronka néven fut az a helyi szupermarket, amely Lengyelországban

– hívta fel a figyelmet Lengyelország monopóliumellenes hivatala.

A hivatal úgy véli, hogy a Biedronka – a portugál Jeronimo Martins kiskereskedelmi csoport része – az importált zöldségeket azért jelölte lengyelként, mivel egyre több lengyel dönt a hazai termékek mellett, ugyanis a kormány arra ösztönözte a lengyeleket, hogy lengyel termékek vásároljanak, így támogatva a helyi gazdaságot a koronavírus-válság idején.

Tomasz Chrostny, az UOKiK monopóliumellenes szervezet vezetője elmondta, hogy a fogyasztók panaszkodtak a hivatalnál, amiatt, hogy a Biedronka üzletláncban található címkék félrevezetőek a gyümölcs és zöldség származási országa tekintetében. 

és örömmel keresik a hazai termékeket”, mondta, hozzátéve, hogy „a Biedronka üzletekben szereplő hamis információk torzíthatták vásárlási döntéseiket”. 

A társaság éves forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhatnak, ha a vádak igaznak bizonyulnak.

A cég szóvivője kifejtette: „határozottan nem értünk egyet azzal, hogy a Biedronka nem ad helyes információkat a származási országról, mivel stratégiánk két fő célja, hogy lengyel termékeket értékesítsünk mindenhol és mindig, amikor csak lehetséges és a megfelelő információkat biztosítsuk az ügyfeleknek”, mondta a Reutersnek a szupermarket szóvivője. 

Ennek ellenére elismerte, hogy lehetnek ideiglenes címkézési hibák, tekintettel a gyümölcs- és zöldségfélék nagy forgalmára a boltokban, de szerinte az UOKiK kutatásai alapján más kereskedők is hasonló problémákkal szembesülnek.

A Jeronimo Martin portugál anyacég lengyel üzletei is a hatóság vizsgálata alá kerültek a beszállítókkal folytatott tisztességtelen magatartás miatt.

Magyarországon is probléma

Nem ismeretlen Magyarországon az, hogy a külföldi hátterű kiskereskedelmi üzletláncok piaci túlerejükkel élve olyan megállapodásokat kényszerítenek a magyar termelőkre és beszállítókra, amelyek ellehetetlenítik a hazai cégek hosszútávú fejlődését, a magyar termelő kapacitások felépülését az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban.

Mint a Makronóm arról beszámolt, új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején, ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Magyarországon a kereskedelmi láncok nem kötnek hosszú távú szerződéseket a beszállítókkal, így a termelők sem tudnak fejlődni – árulta el Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom high-tech „paradicsomgyárát” felépítő egykori multivezér a Makronómak.

Hozzátette, hogy Magyarországon is született koncepció a helyi termelés és értékesítés erősítésére, függetlenül attól, hogy itthon hozzávetőleg

Márkus elengedhetetlennek tartja, hogy ezt a koncepciót sikeres kommunikáció is kísérje.

„Németországban lehetetlen eladni bizonyos időszakokban importterméket – Magyarországon ez ismeretlen. Norvégiában jogszabály engedi a termelők nyári áregyeztetését, gyakorlatilag kartellezését, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Hangsúlyozom ismét, hogy külföldön a beszállítói fejlesztés jegyében a gazdálkodókkal hosszú távú, akár nyolc-tíz éves szerződéseket is kötnek, amelyekre könnyebben adnak hitelt a bankok is. Járványhelyzetben, amikor a logisztika összeomlani látszik, felértékelődik a helyi termelési képesség, ezt érzékeljük. A kereskedelmi láncok figyelmeztetést kaptak: nem is olyan könnyű most Spanyolországból vagy Olaszországból tiszta és biztonságos árut behozni, tehát a saját érdekük kívánja, hogy a magyar termelők talpon maradjanak. Jó irányba tart a magyar kereskedelem, de erősen le vagyunk maradva Ausztriához, Franciaországhoz és Németországhoz képest” – árulta el.