György László: A külföldről diktált gazdaságpolitika helyett a növekvő bérekért küzdünk

2018. szeptember 24. 08:36

Magyarország 2010 előtt a pénzügyi rendszer kiszolgálója volt és a külföldi cégeket hozta helyzetbe, most viszont mozgásterét feszegetve minden eszközt annak rendel alá, hogy a magyarok életminősége javuljon – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön egy szakmai konferencián, Budapesten.

2018. szeptember 24. 08:36
null

A sereghajtóvá válásban voltunk éllovasok

Magyarországon mélyebb volt a 2008-as pénzügyi válság, mint az európai országok többségében – kezdte előadását György László az Országgyűlés fenntartható bizottsága és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett, Válság után, válság előtt? – A fenntartható fejlődés esélyei a világgazdasági válság után tíz évvel elnevezésű rendezvényen. 

Régiós lemaradásunk gyökere az a hetvenes évekbeli döntés, hogy a növekvő olajárak miatti olajszámla kifizetésére inkább hitelt vettünk fel a fogyasztásunk visszafogása helyett. Ennek eredményeként az államadósság a GDP arányában tíz-húsz százalék körüli szintről a rendszerváltoztatásra már 80 százalékra nőtt – emlékeztetett. A lengyel adósság a magyarnál is magasabb volt, de a lengyelek az adósságuk újratárgyalását kérték és addig nem fizettek kamatot, míg nem kaptak adósságkönnyítést – tette hozzá. 

Magyarország ezzel szemben a nemzetközi pénzügyi rendszer hűséges kiszolgálója volt, ezért kellett a 2008-as válságban a Nemzetközi Valutaalap segítségéért fordulnia.

A hitelezők felelősségét az adósságproblémában Magyarország nem ismerte fel, miközben lett volna esély egy méltányos alkura. Ráadásul rossz gazdaságpolitikai mixet is választott: elsietve és túlzó mértékben liberalizálta gazdaságát, építette le szabályozásait, áron alul árusította ki az állami vagyont a privatizáció keretében, végül túlságosan szigorú csődtörvénnyel járult hozzá a magyar vállalatok nagyszámú megszűnéséhez – mutatott rá György László.

Így szakított Magyarország az önsorsrontó gazdaságpolitikával

A magyar „éltanulóskodás” eredménye nem az lett, hogy a külföldi nagyvállalatok magas színvonalú tudást hoztak hazánkba. Ehelyett az alacsony hozzáadott értéket előállító tevékenységeket telepítették Magyarországra. Ezzel párhuzamosan a hazai tulajdonú gazdaság részesedése az exportból drasztikusan csökkent.

A problémát súlyosbította, hogy a gazdaságpolitika a külföldi cégeket jobban támogatta, mint a hazai vállalatokat

– mondta az államtitkár.

Az önsorsrontó politika a magyarok életminőségét is rontotta: másfélmillió munkahely szűnt meg a rendszerváltoztatás után, mivel a gazdaságpolitikának nem volt célja a teljes foglalkoztatás fenntartása. Így a nettó reálbér csak 28 százalékkal nőtt 1970 és 2010 között, miközben az egy foglalkoztatott által előállított termék megháromszorozódott. 2010-ben ráadásul ugyanolyan foglalkoztatási mélyponton volt a munkapiac, mint 1996-ban, amikor megszűnt a magyar ipar – tette hozzá. 

A foglalkoztatás leépülésével a szak- és felnőttképzés is leépült, miközben az unióban ma már sokkal magasabb a szakmát szerzők aránya, mint hazánkban. A 2010-es 3 százalékról mára 7-8 százalékra sikerült növelni a felnőttképzésben résztvevők arányát – mutatott rá az államtitkár.

György László szerint a külföldi érdekeket előnyben részesítő gazdaságpolitika tehát öt fő következménnyel járt: leépült a hazai ipar és teret nyertek a külföldi vállalatok, leépült a foglalkoztatás, valamint a szak- és felnőttképzés, továbbá kialakult egy duális adószerkezet, e problémák pedig hozzájárultak a külső eladósodáshoz is.

Külföldi helyett magyar érdek

2010 után éles váltás történt a magyar gazdaságpolitika irányultságában. A külföldről diktált és külföldi érdeket szolgáló gazdaságpolitikát a magyar érdeket szolgáló, mozgásterét rendre feszegető politika váltotta fel György László szerint. A görög, válságba vezető úttal szemben Magyarország visszautasította az IMF és a Bizottság javaslatait és saját utat kezdett járni – vélekedett.

Így sikerült 2012 óta folyamatosan az uniós három százalékos kritérium alatt tartani a költségvetési hiányt, emiatt pedig az államadósság is folyamatosan csökken. Ráadásul az adósság szerkezete is átalakult, hiszen 2010-ben még kétharmada, ma már csak egyharmada van külföldi kézben.

Magyarország végre egyre kevesebb kamatot fizet: az államadósság kamatai megfeleződtek, így kevesebb adósság után kevesebb terhet is kell fizetnünk

– tette hozzá György László. Az ország már hazai forrásokból képes finanszírozni az adósság megújítását, ráadásul az uniós átlag alatti az államadósság-arányunk is. Emiatt már most is sokkal kevésbé sebezhető a magyar gazdaság mint 2010-ben, de középtávon cél az államadósság 50 százalék körüli szintre csökkentése – mondta.

További siker, hogy mára 4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottság, miközben a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken – 220 ezer fős csúcsáról 110 ezer fő közelébe –, miközben a tartós résztvevők száma csupán 70 ezer fő – mondta. Az ezen felüli közfoglalkoztatottak folyamatosan cserélődnek és lépnek be inaktivitásból a munkapiacra. „Először képessé tettük az embereket arra, hogy munkát végezzenek, most pedig arra tesszük őket képessé, hogy magas hozzáadott értéket hozzanak létre” – mutatott rá a következő lépésre.

A munkaalapú társadalomban nem csak egyre többen, hanem egyre több fizetésért is dolgoznak:

2011 óta közel ezermilliárd, családonként évi félmillió forintot csoportosít át Magyarország a globális felső tízezertől

– köztük jelentős részben a globális tőketulajdonosoktól – a hazai munkavállalókhoz. A gazdaságpolitika felismerte, hogy a tervutasításos és a szuperkapitalista rendszer is rossz szélsőség, amelyek a kevesek szolgálatára épülnek. Ezért a középutat, azaz az egyensúlyban lévő szabad piacgazdaságot kell megvalósítani, de úgy, hogy az a magyar érdeket és a növekvő béreket szolgálja – tette hozzá.

Ennek eszközeként említette a bérek és a hazai középvállalatok adóterheinek gyors csökkentését illetve az innovatív termékeket szolgáló fejlesztőcégek helyzetbe hozását ahhoz hasonlóan, ahogy 2010 előtt Magyarország a külföldi cégeket hozta helyzetbe.

Erős vállalkozások, stabil munkahelyek, növekvő bérek

Az államtitkár előadásában kifejtette: környezeti élhetőségben és az épített környezet minőségében Magyarország most is a világ élvonalában van, a jövedelmeink növekedésén azonban még dolgoznunk kell.

Ugyanakkor nem az állam határozza meg a béreket, a kormány csak küzdeni tud azért, hogy a magyarok megkapják azt, ami nekik jár

– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a növekvő életszínvonalhoz erős magyar vállalkozások, stabil munkahelyek és növekvő bérek szükségesek. 

Elmondta, mindennek az elérését segíti a szaktárca által megfogalmazott négy nagy ügy, a kreatív magyarok és az innovatív vállalkozások támogatása, a gyors és biztonságos közlekedés, a tiszta, okos és megfizethető energia, valamint a tiszta ország céljának elérése. A négy ügy köré szervezték meg az ITM gazdaságfejlesztési stratégiáját, 15 nevesített programmal, az azokhoz rendelt több mint 60 projekttel, amelyeket az elkövetkezendő 12 évben valósítanak meg – tette hozzá az államtitkár.

Példaként az államtitkár több ügyet is kiemelt. Ilyen a digitalizáció, amely elengedhetetlen a hozzáadott érték növeléséhez. Bár a digitális infrastruktúra – a szélessávú internet és a 4G lefedettség – kiváló, ezeket használni és alkalmazni is kell. Hiába költünk a következő 4-5 évben több tízmilliárdot digitalizációra, ha a magyar innovatív ötleteket és cégeket külföldi nagyvállalatok vásárolják fel – tette hozzá.

Ezért át kell alakítani az innovációs politikát, hogy innovátoraink ne fáradjanak el, mielőtt belépnének a piacra, hogy prototípusból valóban termék válhasson. 

Segíteni kell, hogy fejlesztőmérnökeink ne adják el kezdő vállalataikat aprópénzért külföldi befektetőknek,

erre szolgál a Gazella-programunk – ismertette.

Az ipar 4.0 és a beszállítófejlesztési programok célja pedig azon cégeknek a segítése, amelyeknek nincs közvetlen hozzáférésük a nemzetközi piacokhoz és még át kell állniuk a 21. század gyakorlataira. 

A kormány különös hangsúlyt fektet négy iparágra – az élelmiszergazdaságra, a kreatív iparra, az egészséggazdaságra és az építésgazdaságra – mivel ezeken a területeken van a legnagyobb hozzáadottérték-növekedési potenciál a magyar gazdaságban – fejtette ki. A GDP minőségi és nem mennyiségi növekedésére van szükség – mutatott rá.

A közlekedési fejlesztések között említette, hogy a következő 4-5 évben 4 ezer milliárd forintot fordítanak közútfejlesztésre, így 2023-ra nem lesz olyan település, ahonnan 30 perc alatt ne lehetne elérni valamelyik gyorsforgalmi utat. Folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések is, ez utóbbiak egészen az országhatárokig – közölte.

György László elmondta, törekednek arra is, hogy a keletkező hulladékot minél nagyobb arányban anyagában és energiájában újrahasznosítsák, valamint felgyorsítsák a háztartások okos mérőműszereinek felszerelését.

Célunk az, hogy a magyarok életminősége javuljon, minden eszközt és programot ennek rendelünk alá – húzta alá az államtitkár.

(MTI, Makronóm)

 

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
exfahrenheit
2019. május 17. 16:39
Mindezt hol? mert Mo-on nem tapasztalható...
békalepcse
2018. szeptember 25. 20:28
Az előző ballibsi ciklusok rendre hazánk gazdasági ellehetetlenítéséről szóltak, nincs mit csodálmozni rajta. Nem azért mert nem értettek hozzá, nagyon is pontosan hajtották végre amit csináltak! Tűpontosan volt kiszámolva, mikor, mivel tudnak a legnagyobb kárt okozni nekünk.
pollip
2018. szeptember 25. 01:08
Csáth Magdolna ma mondta, hogy az EU nem fogja elvenni az eu-s pénzeket, ugyanis külföldi cégek kb évi 5000 milliárd forintot visznek ki, míg az eu-s pénz évi 650 milliárd.
Pelso j.
2018. szeptember 24. 22:39
agitprop-ból jól felkészült pártkomisszár,
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!