Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Nem minden az alacsony munkaköltség, a versenyképességhez ennél több kell – mondta Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem versenyképességről szóló konferenciáján. Tudósításunk.
Összeomló gazdaságot örököltünk
Külső és belső eladósodás, fenntarthatatlan gazdasági növekedés, alacsony foglalkoztatottság, romló aktivitási ráta, pazarló segélyezés és a kormányzati politikával szemben történelmi elégedetlenség – ezeket a feltételeket örökölte Magyarország 2010-re. A privatizációs bevételekből és hitelekből történő erőltetett növekedés fenntarthatatlannak bizonyult, az államadósság pedig a GDP 80 százalékára ugrott néhány év alatt – ismertette a pénzügyminiszter.
Nem véletlen, hogy
A bérek és nyugdíjak növekedését valós fedezet nem támasztotta alá, ráadásul általánossá vált a devizahitelezés is.
A magyar gazdasági növekedés fenntartható
2010-ben ezért azonnali fordulatra, egy másfajta gazdaságpolitikára volt szükség, ami számos szempontból szembement a korábbi folyamatokkal. Fegyelmezetté vált a költségvetési politika, a munkát terhelő adókat csökkentették – jelezve ezzel a munka becsületének visszaállítását – és helyreállították a lakosság és családok biztonságát a devizahiteles probléma kezelésével.
A magyar gazdaságpolitikának le kellett fektetnie a tartós gazdasági növekedés alapjait, márpedig a gazdaság 2013 óta tartósan növekszik. Emiatt elhalkultak azok a hangok, hogy a növekedés csak rövid távú, hiszen
– vélte.
A felzárkózáshoz még több kell
A sikeres felzárkózás alapját a gazdaságpolitika végre megteremtette, ezért most már stabil alapokra építve lehet növelni a versenyképességet – tette hozzá a miniszter. Egy holland munkás például kétszer annyi terméket állít elő ugyanannyi idő alatt, mint egy magyar, ami rámutat, hogy a növekedéshez minőségi javulásra is szükség van, legyen szó a munka, az oktatás vagy az olyan állami szolgáltatások, mint az igazságszolgáltatás és az egészségügy minőségéről.
Varga szerint a munkapiacon a termelékenység nem javult nagy mértékben, mert alacsony képzettségű embereket vontak be a munka világába. Ezért most hatékonyabbá kell tenni a munkavállalók és a továbbra is inakítvak felnőttképzéseit. Az uniónak is meg kell értetnie az emberekkel, hogy képzések és tudás nélkül a versenyben maradás nem sikerülhet.
A termelékenység lassulása azonban nem magyar, hanem globális probléma, amelynek sokan keresik az okát – mutatott rá. Ebben az életmódváltás is szerepet játszik, mivel felértékelődött a szabadidő. Ez a termelékenységre negatív hatással van, de a munkában töltött időt hosszú távon megnyújtja.
Kizárt, hogy az olcsó munkaerőre lehet építeni
A bérekre utalva elmondta, hogy Magyarország maga mögött hagyja az olcsó munkaerő korszakát (hogy miért, arról itt írtunk). A tartósan kétszámjegyű béremelkedés rámutat, hogy
Ha a célunk, hogy egyre jobban, biztonságosabban éljünk és mindenki előrébb léphessen, akkor váltani kell, márpedig épp ezt teszi a kormány a minimálbérek emelésével.
A hatéves bérmegállapodás célja is az, hogy 2022-ig ellenőrizhető feltételekhez kösse a vállalatok tehermentesítését. Ha az éves reálbérnövekedés meghaladja a hat százalékot, a járulékcsökkentések ekkor lépnek csak hatályba. A bérmegállapodást ugyanakkor felül lehet és kell is vizsgálni – fogalmazott.
A munkaerő szűkösségét enyhíti a bérek felzárkózása, ami a külföldieket és a hazai inaktívakat is visszahozza a magyarországi munkapiacra. Ez már most is zajlik, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma is csökken, előbbi ötven-, utóbbi húszezer fővel csökkent egy év alatt. A bérnövekedés miatt egyre több ember marad otthon, Közép-Európában – folytatta.
A hazai intézmény- és tantárgyfejlesztések illetve a duális képzés tovább erősíti a hazai szakképzettek helyzetét, ráadásul ingyenes a második szakma megszerzésének lehetősége is.
Tűnjenek el a sárga csekkek
Riasztó, hogy egyes cégeknek akár 250-270 munkanapot is várniuk kell a villamos hálózathoz való csatlakozásra, ami rendkívüli hátrány lehet nemzetközi viszonylatban – tért rá a miniszter az intézményi tényezőkre. A Nemzeti Versenyképességi Tanács feladata ezért az, hogy véleményeket és javaslatokat fogalmazzon meg a kormánynak az üzleti környezet, a versenyképes munkaerő és a digitalizáció három pillérét érintve.
A csőd- és fizetésképtelenségi eljárások gyorsítása, a lakhatási és mobilitási feltételek javítása, a munkahelyi bérmegállapodások egyszerűbbé tétele csak néhány példa a vállalatok működését – de a munkaerő helyzetét is – könnyítő intézkedésekre. További cél, hogy kevesebb csekket és készpénzt használjunk, azaz a digitalizáció eszközei jelenjenek meg a mindennapi életben – tette hozzá.
Csökken az adó, de be kell fizetni
Az adópolitika és a gazdaság fehérítése kéz a kézben jár egymással. Magyarországon egyre inkább megéri dolgozni, mert a közösségi szolgáltatásokhoz szükséges pénzügyi fedezetet – például az egészségügy és az oktatás fejlesztésének forrásait – a kormány áfából és jövedéki adóból teremti elő.
A feketegazdaság visszaszorításának eszköze, hogy a bérmegállapodással folyamatosan csökkennek a tisztességes vállalatok terhei: 2022-ig a szociális hozzájárulási adó 27-ről 11,5 százalékra csökken majd. 2022-ig az adóék 41 százalékra, a visegrádi országok szintje alá csökken.
A feketegazdaság elleni küzdelemhez további innovációkra lehet szükség, idén például az elektronikus számlákat vezetik be tesztüzemmódban.
A kkv-k felének még honlapja sincs
Míg a magyar foglalkoztatás közel háromnegyedét kkv-k adják, addig e cégek fele még honlappal sem rendelkezik, de menedzsmentismereteket tekintve, termelékenységben és exportrészesedésben is gyengén teljesítenek – vélte a miniszter. Helyettük szerinte a sokkal kevesebb embert foglalkoztató nagyvállalatok adják a megtermelt hozzáadott érték nagyobb részét egy munkavállalóra vetítve.
A kkv-k vezetőit meg kell kérdezni, hogy miért nem készítenek egy weboldalt, miért nem képzik dolgozóikat vagy miért nem vesznek fel még egy embert.
Gyorsan és jobban kell elkölteni az uniós pénzeket
A fiskális alkoholizmus gyors leküzdése érdekében gyorsan kell elkölteni az uniós pénzeket – folytatta a miniszter. Ha ugyanis elfogy az ingyenpénz, akkor fordulnak majd a kkv-k nagyobb számban piaci alapú hitelekért a banki szektorhoz.
Az uniós források felhasználását célzottabbá kell tenni, ezért a 2007-2013-as időszak 16-18 százalékos aránya helyett már az uniós pénzek 60 százalékát fordítják közvetlen gazdaságfejlesztésre. Fontos, hogy ennek a kkv-k legyenek a fő kedvezményezettjei, de az is, hogy a források hasznosulását ellenőrizzék – mutatott rá.
E ciklusra már minden pályázatot kiírtak és az első jelek is biztatóak: egyre többet költünk kutatásra és fejlesztésre, de az exportpiacaink is bővülnek, ez pedig megalapozza a jövőbeli versenyképességet – zárta előadását a pénzügyminiszter.
Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!