Az utóbbi ötven évben a technológiai fejlődés karakteresen baloldali témává vált, holott nem sokkal korábban keresztény, konzervatív szerzők alkották meg a terület filozófiai alapműveit. Friedrich Georg Jünger közülük is kiemelkedik – ideje használnunk az agyát.
Friedrich Georg Jünger (1898–1977) német költő és esszéista közel nyolcvan esztendővel ezelőtt, a világháború árnyékában megjelent, The Failure of Technology: Perfection Without Purpose (a technológia kudarca – tökéletesség cél nélkül) címet viselő kötetében a legkeményebb ismert kritikát gyakorolja a gépesített civilizációra. Senki nem kutatta ilyen mélyrehatóan, hogy az elviekben az ember szabadságát szolgáló eszközök miért válnak rövid időn belül az egyén gazdasági, politikai és társadalmi szolgaságának eszközeivé – hogy mi az összefüggés a mindennapi élet mechanikus folyamatokra bontása és aközött, hogy a modern ember egyéniségét, egyensúlyát veszti, miközben egyre védtelenebbnek érzi magát.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Miközben az állatkínzásért börtön jár, az emberek megöléséért liberális dicséret.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
