Kristen Stewart társszerzője egy mesterségesintelligencia-tanulmánynak
2017. január 21. 08:30
Mesterségesintelligencia-alkalmazás a populáris kultúrában – egy hollywoodi színésznő rendezői debütálása gépitanulás-technikával, amiről esettanulmányt írt.
2017. január 21. 08:30
p
0
0
0
Mentés
Kristen Stewart, az Alkonyat főszereplője a Come Swim rövidfilmmel debütált rendezőként, ami önmagában is érdekes, a hírt viszont az teszi szenzációvá, hogy az úgynevezett „stílustranszfer” gépitanulás-technikát használva – képet vagy videót egy másikra alkalmazva – igyekezett hatásos vizuális stílust kialakítani.
A speciális effektusokkal foglalkozó Bhautik J. Joshival és David Shapiro producerrel az MI-kutatók és a színésznő rajongóinak meglepetésére esettanulmányt írt a technológia filmbeli alkalmazásáról. A filmben meglévő ideghálóval kivitelezték a stílustranszfert és alkalmazták több részletre. Állítólag meggyőző.
Sokan persze merő sznobizmusból azt mondják, hogy „mi köze egy hollywoodi színésznőnek a gépi tanuláshoz?”, a tény viszont az, hogy a nem is olyan régen ezoterikusnak és nagyon speciálisnak hitt programok egyre mainstreamebbé válnak. Nyílt forrású MI-keretekkel bárki könnyen implementálhat kódot, a stílustranszferhez hasonló spéci technikák pedig a populáris kultúrában is megjelennek. Egyébként a Facebookon is használhatunk stílustranszfer képszűrőket.
Az MI forradalmat nemcsak a szaporodó adatok és GPU-k, hanem – még inkább – nyílt közösségek és hozzáférhető programok viszik előre. Stewarték tanulmánya remek példa, hogyan működik, mi érhető el vele.
Hajrá, jelenítsék meg a filmjeikben az országukban elnyomott, hátrányos helyzetű népcsoportokat. Például a magyarokat vagy a románokat, horribile dictu: az oroszokat.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.