Itt van a NATO-éltanulók listája – Magyarország is az élbolyban

Újra vita tárgya a NATO-ban a védelmi kiadások alakulása. Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki ismét a republikánusok elnökaspiránsa, újfent kifejtette, hogy nem kellene az Egyesült Államoknak megvédenie azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadási elvárásokat.

A NATO-ban az az elvárás, hogy 

A kétezres években számos ország ez alatti összegeket fordított a védelemre, katonai kiadásokra, miközben a NATO-blokk védelmét egyre többen egyszerűen az Egyesült Államoktól várták. Trump amerikai elnökként tett kijelentései, valamint az új biztonsági kihívások, többek között az ukrajnai háború változtatott ezen a helyzeten, és ismét egyre több ország éri el vagy haladja meg a 2 százalékos arányt a védelmi kiadásokban.

A Politico most térképet közölt arról, hogyan teljesítenek a NATO-tagállamai köztük hazánk.

Európa éltanulója Lengyelország, amely 2023-ban a GDP 3,9 százalékának megfelelő, óriási összegeket költött a hadserege fejlesztésére. Korábban a Mandiner is cikkezett arról, hogy 

és ez a fejlesztési folyamat most is tart.

A lengyelek ezzel még az Egyesült Államokat is megelőzik: az első számú szuperhatalom a GDP-je 3,5 százalékát fordítja az amerikai hadsereg fenntartására és fejlesztésére.

A harmadik helyen a hagyományosan erős haderővel rendelkező Görögország áll 3 százalékkal, majd a NATO keleti határszakaszának államai, köztük Magyarország következnek.

Észtország 2,7%, Litvánia 2,5%, Lettország 2,3%-os arányban költ a védelemre, míg 

Hazánk egyébként 10 éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra.

A 2 százalékos küszöb fölött van még ezen kívül Nagy-Britannia és Szlovákia, míg Franciaország, a kontinens hagyományos vezető katonai ereje jelenleg 1,9 százalékot költ erre.

mögötte csak a szövetségesek által körülvett Belgium (1,1%) és Luxemburg (0,7%) található, bár a nyugat-európai miniországnak nyilván a következő évtizedekben sem kell a szomszédság felől érkező bármilyen támadástól tartania.

Az tehát elmondható, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió felébresztette a NATO-t, és alig 1-2 év alatt a legtöbb tagállamban másfélszeresére vagy akár több mint kétszeresére nőtt a védelmi kiadások aránya.

Nyitókép: Politico-térképrészlet