Durva tüntetések közepette alakít új kormányt a spanyol baloldal

Csütörtök hajnalra aláírta a megállapodást a függetlenségpárti katalánok amnesztiájáról Madridban a nyári választásokon második helyet szerző, eddig is kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezetője, Pedro Sánchez miniszterelnök, valamint a katalán szeparatista, függetlenségpárti Junts főtitkára, Jordi Turull. Így jövő héten meglesz a Sánchez kormányfői beiktatásához szükséges parlamenti többség – írják a spanyol lapok.

felszólalt ellene nem csak számos jobboldali politikus, hanem a szocialisták egy legendás vezetője és a legfőbb bírói szerv is, de Sánchez mindezt figyelmen kívül hagyta.

Spanyolországban 2023 júliusában tartottak előrehozott parlamenti választásokat. A voksolást eredetileg decemberben tartották volna, de Pedro Sánchez szocialista kormányfő, látva, hogy pártja milyen rosszul áll a közvélemény-kutatásokban, nyárra hirdette meg a soron következő választást, abban reménykedve, hogy így a jobboldal – a Spanyol Néppárt (PP) és a Vox – győzelme kisebb lesz. 

Számítása bejött, a választást az Alberto Núñez Feijóo vezette PP nyerte, 

 A második helyen végső PSOE ezután lázas tárgyalásokba kezdett a régiós pártokkal, elsősorban a baszkokkal és katalánokkal. 

Spanyolországban az országos pártok mellett ugyanis sokféle ideológiai színezetű – jobboldali, baloldali, unionista és elszakadáspárti – régiós pártok is képviselik magukat a parlamentben. 

Ha Sánchez sem tudott volna kormányt alakítani, 2024. elején tartottak volna új előrehozott választásokat.

Hamar kiderült, hogy a többség záloga az a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért), amelyet helyi választási koalícióként Carles Puigdemontnak, az amúgy széleskörű autonómiát élvező Katalónia 2016-2017 közötti elnökének vezetésével hoztak létre a 2017-es katalóniai regionális választásra. 

Carles Puigdemont külföldre menekült. A 7,9 milliós Katalóniában 2,3 millióan voksoltak, ami 43 százalékos részvételt jelentett, ennek 90 százaléka igennel szavazott a függetlenségre. A spanyol legfőbb ügyész lázadásért és közpénzekkel való visszaélésért körözést adott ki Puigdemont és minden más szervező ellen, akik Belgiumba menekültek. 

Puigdemonték most Pedro Sánchez támogatásért cserébe új népszavazást és feltétel nélküli amnesztiát akartak mintegy négyezer érintett számára. Ebből az amnesztiát megkapják. 

Sánchez tehát Puidgemontnak és társainak ígért amnesztiát, de a kompromisszum ellen szeptember óta tüntetések zajlanak Spanyolország-szerte. A tüntetők és rendőrök több demonstráción is összecsaptak. Szeptemberben Madridban az egyik tüntetésen 40-60 ezren voltak jelen. A PSOE székházánál rohamrendőrök oszlatták a demonstráló tömeget.

A baloldal egyik vezére, Yolanda Díaz kommunista politikus eközben úgy nyilatkozott, a jobboldal szerinte fel akarja gyújtani Katalóniát, Pere Aragonès katalán elnök pedig a Katalónia elleni gyűlölet megnyilvánulásáról beszélt.

José María Aznar volt jobboldali kormányfő kijelentette, hogy Pedro Sánchez veszélyt jelent a spanyol alkotmányos demokráciára. Aznar biztatásait az ellenállásra egyes baloldaliak „puccsista lelkületűnek” nevezték.

szégyenletesnek tartja azt, és szerinte inkább előrehozott választásokat kellene tartani. Egyben megkérte a hallgatóságot, hogy álljanak ki a PSOE székháza elleni elkövetett atrocitásokkal szemben.

Amióta az amnesztia mint koalíciós ár napirenden van, csökkent a PSOE és Sánchez, illetve nőtt a PP és Feijóo népszerűsége, akárcsak a Voxé – annyira, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a két pártnak ma meglenne az abszolút többsége a parlamentben.

A PSOE-Junts megállapodás a főtárgyalók elmondása szerint a jövőbeli amnesztiáról szóló megállapodás nem tartalmaz „neveket”, és olyan személyekre vonatkozik, akik „közvetlenül vagy közvetve” kapcsolatban állnak a „2012 és 2023 közötti” függetlenségi folyamattal. Sánchez beiktatására november 13-án kerülhet sor. A Junts szeretné, hogy Katalónia „önrendelkezése” téma legyen a jövőben is.

A Junts, valamint a szélsőbaloldali Sumar, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), a Baszk Népi Gyülekezet (Euskal Herria Bildu) és a Galiciai Nacionalista Blokk (BNG) szavazataival Sánchez már 173 támogatóval rendelkezik, és már csak arra vár, hogy megállapodást kössön a Baszk Nacionalista Párttal (PNV), hogy meglegyen a beiktatásához szükséges, 176 szavazatos többség a 350 fős alsóházban, a Cortesben. 

MTI/EPA-EFE/Daniel Gonzalez