Egy felmérés szerint a lengyel ellenzéki szavazók ellenzik leginkább az ukrán menekülteknek nyújtott segélyek meghosszabbítását.
Az IBRiS közvélemény-kutató cég Rzeczpospolita számára készített felméréséből kiderült, hogy nem a Jog és Igazságosság (PiS) párt szavazói, hanem az ez ellenzéki pártok szimpatizánsai ellenzik leginkább az Ukrajnából érkező menekülteknek nyújtott segélyek meghosszabbítását.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, március 4-én lejár az ukrán háborús menekültek lengyelországi védelmét biztosító törvény.
Mateusz Morawiecki kormánya még nem kérte a szejmtől a meghosszabbítását.
Enélkül a lengyelországi ukránok, akiknek így biztosították a tartózkodási jogot – valamint a lengyel állampolgárokkal azonos feltételek mellett a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a szociális segélyhez való hozzáférést– , elveszítik státuszukat. A törvény sorsáról az október 15-i választások után már az új kormány és a Szejm dönt majd.
Az IBRiS felmérése pedig azt mutatja, hogy a lengyelek közel fele meg akarja tartani a segélyt, de majdnem 40 százalékuk el akarja törölni azt. Leginkább az ellenzéki pártok szavazói vannak a segélyek kiterjesztése ellen.
A „biztosan nem” és a „inkább nem” válaszlehetőséget az összes válaszadó 39,9 százalék jelölte meg,
közülük csak 26 százalék szavazott a kormánypártra – hívta fel a figyelmet a lap.
Kapcsolódó vélemény
Kijev nem járt el túl bölcsen, az biztos.
Hozzátették, hogy a múlt héten az Európai Bizottság kérésére az EU Tanácsa 2025. március 3-ig meghosszabbította az Ukrajnából az orosz agresszió elől menekülő emberek ideiglenes védelmét. Ez 4 millió embernek kedvez az EU-ban. A lengyel hatóságok el akarták halasztani ezt a döntést, és – mint az RMF kiderítette – létre akarnak hozni egy speciális pénzügyi tartalékot, amelyből a menekültek szükségleteit fizetnék ki. Jelenleg nincs ilyen, Lengyelország tavaly mindössze 700 millió eurót kapott, holott a segélyezés költségei itthon 30 milliárd zlotyra rúgtak – idézte fel a Rzeczpospolita.
***
Nyitókép: TOMAS BENEDIKOVIC / AFP
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Az elnök várhatóan szerdán fogja aláírni a jogszabályt.
„A győzelemhez lőszerre van szükségünk... a tüzérségünk éhezik” – mondta a szombati szavazás után a CNN-nek az ukrán erők egyik tüzérségi felderítő parancsnoka.
A túlnyomó többség szerint Magyarországnak ilyen helyzetben az azonnali tűzszünetet és a felek tárgyalóasztalhoz ültetését kell szorgalmaznia.
Úgy tűnik, nem számít Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója.
Röviden szólva: eldőlhet Ukrajna sorsa.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
