Oroszországnak most bármilyen globális feszültség jó, mert eltereli a Nyugat figyelmét az ukrán frontról

A globális Covid járvány egy új időszakot indított el: a turbulens, bizonytalan, instabil világ korszakát. A következő évtizedet ennek jegyében töltjük majd.

Többen kérdezték, hogy mi a véleményem az izraeli eseményekről. Van véleményem, de szakmailag nem szeretném kommentálni, mert nem ez a szakterületem, a térség rendkívül bonyolult viszonyai magyarázatára nem vállalkoznék. A terrorizmus, agresszió és a civil lakosság bántalmazása elfogadhatatlan bűn.

Ellenben a nemzetközi kontextusról szeretnék néhány sort írni. A világjárvány időszaka egy kicsit eltörte az addigi társadalmi berendezkedésünket: bezárkóztunk, családok szintjén is, és kifelé, közösségek, települések, országok, kontinensek. A globális kapcsolatok hónapokra megszakadtak, a nemzetközi közösség pedig nem reagálta le ezt a globális kihívást úgy, ahogyan kellett volna. A válasz a bezárkózás lett.
Bizonyos globális szereplők ebben a bizonytalan, bezárkózó világban lehetőséget láttak. Az időzítés kézen fekvő volt: mindenki csak saját magával törődött, miközben a világgazdaság válság szélére került.

Már Covid válság alatt harminc év után újraindult a karabahi háború. 
Putyin megtámadta Ukrajnát.
Konfliktus szélére került Koszovó és Moldova.
Az aftikai száheli övezetben egész puccsok sora következett be.
Aztán ismét Karabah, ahol Azerbajdzsán számítása be is jött, és végleg pontot tettek a konfliktus végére.
Újabban Izrael, ahol a szálak nyilván Iránhoz vezetnek.

Oroszországnak most bármilyen globális feszültség jó, mert eltereli a Nyugat figyelmét az ukrán frontról. Van, ahol masszívan benne van Moszkva keze (Koszovó és Moldova, és ne feledjük, hogy ki Irán egyik legfontosabb szövetségese), van ahol nincs hozzá közük, de elégedetten hátradőlhetnek.”

Nyitóképen a Crisis Group eszkalációs térképe