Fizessen a fejlett világ Afrikának? – itt az új klímacsúcs

A napokban rendezik meg Kenya fővárosában, Nairobiban az első afrikai klímacsúcsot, amelyen az afrikai országok vezető mellett többek között António Guterres ENSZ-főtitkár, a következő ENSZ-klímacsúcsnak otthont adó Egyesült Arab Emírségek innovációs és technológiai minisztere, Szultan Ahmed al-Dzsaber, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vesz.

A hétfőtől szerdáig tartó háromnapos eseményen azért gyűlnek össze az 54 afrikai ország vezetői, hogy közösen megoldást találjanak a klímaváltozás problémájára, ami az egész kontinenst érinti. A cél egy olyan program kidolgozása, amely mögé közösen be tudnak állni a november végi ENSZ klímacsúcs-találkozón, és felhívják a fejlett országok figyelmét: fontos Afrika támogatása, és szerintük elsősorban ők felelősek azért, ami a kontinenssel történik a globális felmelegedés miatt.

Tömeges gyerekhalál a szárazság miatt

Az éghajlati adottságok és a fejletlen infrastruktúra miatt Afrika sínyli meg a leginkább a klímaváltozást. Egy 2022-es ENSZ jelentés szerint a kontinens évente átlagosan 7-15 milliárd dollárt veszít a klímaváltozás miatt. Több tízmillió afrikai tapasztalja meg napi szinten a saját bőrén a felmelegedéss hatásait a forróságon, a szélsőséges időjárási jelenségeken és az egyre gyorsabban terjedő fertőző betegségeken keresztül.

A csúcstalálkozó első napján kiadott UNICEF-jelentés szerint a gyerekeket az afrikai országok 98 százalékában súlyosan érinti a klímaváltozás. A klímaváltozás miatt a 49 vizsgált országból 48-ban magas vagy extrém magas a szélsőséges időjárási viszonyok, szennyezés, betegségek és természeti károk kockázata. A legveszélyeztetettebb országok közé sorolható a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Szomália és Bissau-Guinea. Szomáliában tavaly 20 ezer ötévesnél fiatalabb gyerek halt meg a szárazság következtében, Csádban az öt év alatti gyerekek 40 százalékának fejlődését érinti a klímaváltozás.

Míg a kontinens északi részén elsősorban a vízhiány és a levegő szennyezettsége okoz gondot, a kontinens nyugati és keleti területein a gyermekek jobban ki vannak téve a fertőző betegségeknek, a hőhullámoknak és a folyók áradásaival járó kockázatoknak.

Így küzd Afrika a klímaváltozás ellen

Az évek múlásával pedig a helyzet egyre csak romlik. A fejlett országok továbbra is pazarolják az energiaforrásokat, Afrika népessége pedig folyamatosan nő. Afrika ezért úgy döntött, saját kezébe veszi a sorsát, és megrendezik az első afrikai klímacsúcsot, az Afrikai Klíma Hetével egy időben. Az eseményt szeptember 4-e és 6-a között rendezik Nairobiban, a mottó pedig a következő:

William Ruto, a házigazda Kenya elnöke az esemény előtt többször kiemelte, Afrika zöld átállásának szorgalmazása mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy felhívják a fejlett országok figyelmét: ők a felelősek az Afrikát érintő klímaváltozás jelentős részéért. 

– nyilatkozta az elnök még februárban; de hozzátette, Afrikának is mindent meg kell tennie azért, hogy önellátó és önfenntartó legyen, kihasználva a megújuló energiaforrásokat. Saját országának, Kenyának nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy 2030-ra 100 százalékban megújuló energiaforrások felhasználásával tartsa fenn magát.

Joseph Nganga, a találkozó főszervezője abban bízik, a konferenciával sikerül rámutatni: „Afrika nem csak áldozat, de egy dinamikus kontinens, amely képes olyan megoldásokat találni, amelyek akár az egész világ javát szolgálhatják”.

Az eseményre 30 ezren regisztráltak. Az előzetes programterv szerint a fő hangsúly az eddig kihasználatlan megújuló energiaforrások becsatornázásán, a fiatal munkaerő alkalmazásán és a természeti erőforrásokon lesz. Ezeknek pedig nincs híján a kontinens,

amelyek létfontosságúak az akkumulátorok és a hidrogén üzemanyagcella létrehozása szempontjából.

Afrikáé a legkisebb felelősség, mégis ők isszák meg a levét

Bár a kontinensek közül Afrika rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal, vagyis a globális szennyezés mindössze 2-3 százalékáért felelős, mégis őket érinti a leginkább a klímaváltozás. A kontinens ezért szép lassan kezdi felismerni, hogy ha el akarja kerülni a katasztrófát, nem szabad tovább kívülről várnia a segítséget, hanem saját magán kell segítenie. 

A csúcstalálkozó megnyitóján Ruto keményen fogalmazott: 

hogy elkerüljék a katasztrófát, és megmentsék az ott élő emberek életét.

Ennek ellenére több környezetvédelmi szervezet úgy gondolja, a kenyai elnök kettős játékot játszik, és a találkozó hátterében is nyugati érdekek, anyagi megfontolások húzódnak meg.

Több mint 400 afrikai civil szervezet közös nyílt levélben fordult Ruto elnökhöz, amelyben számon kérték: miként lehet, hogy bizonyos nyugati cégeknek ilyen nagy arányú szerepvállalása van az esemény megrendezésében? Szerintük egy ilyen találkozó a „Nyugat érdekeit helyezi előtérbe”.

Egységben az erő?

Ugyanakkor – pont a kiaknázatlan lehetőségek miatt – van esély a változásra. Bár Afrika rendelkezik messze a legmagasabb napenergia-forrással, 

Nemcsak a napenergia, de minden más megújuló energiaforrás is kiaknázatlan: a világ energiabefektetéseinek mindössze 3 százaléka valósul meg Afrika területén.

Az, hogy az összes afrikai ország pozitívan reagált a kenyai kezdeményezésre, sőt, még a kontinensen kívülről is sikerült sokakat odavonzani, azt mutatja, hogy a legtöbb állam felismerte a klímavédelem jelentőségét. Egy sikeres csúcstalálkozó után pedig Afrikának lehetősége lesz tovább kamatoztatni a Nairobiban elért eredményeket, hiszen az év utolsó harmadában egymást követik majd a fontosabbnál fontosabb nemzetközi találkozók.

Először még ezen a héten sor kerül Indiában a G20-as csúcstalálkozóra, majd szeptember végén az ENSZ Közgyűlésre. Az év zárásaként pedig november végén Abu Dhabiban fogják tartani a 28. ENSZ-klímacsúcsot, ahol egy egységesen fellépő Afrika akár komoly eredményeket is elérhet.

Nyitókép: Luis Tato / AFP