Írország elszalasztotta az esélyt, hogy az EU digitális terének őre legyen

„Az elmúlt napokban sokan hangos üdvrivalgással fogadták, hogy megállapodás született a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről (DSA).  A DSA az online tartalmak, köztük a közösségi médiaplatformok és videómegosztó szolgáltatások szigorúbb ellenőrzését célozza. A DSA-t a jog győzelmeként mutatták be, ami megtestesíti a magélet védelme és az adatvédelem iránti uniós célkitűzéseket, és az Egyesült Államok szabálykörnyezetén is túlmutat. Ebben van is némi igazság, tény, hogy az EU a törvény kidolgozása során szembeszállt a technológiai óriások agresszív lobbitevékenységével. A DSA teljes története azonban összetettebb ennél (…).

Pozitívumként könyvelhető el, hogy a DSA néhány kiemelten fontos rendelkezést tartalmaz. Mostantól a tech cégek az átláthatatlan és veszélyes algoritmusokkal nem tudnak visszaélni. A vállalatoknak továbbá nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az online térben értékesített termékeik biztonságára. A képi alapú szexuális visszaéléseket pedig szigorúbban fogják büntetni.

De számos olyan problémás területet is céloz a törvény, amelyeket az EU által 2016-ban elfogadott és 2018 óta alkalmazott általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) kellett volna kezelnie. A GDPR szigorúbb betartatásával a Cambridge Analytica szerű célzott hirdetésekről most nem kellett volna újból szót ejteni. A félrevezető hozzájárulási kérelmek szintén jogellenesek voltak eddig is. Ennek ellenére az európai jogalkotók úgy érezték, hogy ezeket ismét törvényen kívül kell helyezni. Ennek részben az az oka, hogy az európai hatóságok – és különösen az ír adatvédelmi bizottság – nem alkalmazta elég szigorúan a GDPR-t a tech óriások esetében. 

(…)

A GDPR egy lehetőség volt Írország számára, hogy a digitális szabályozás kulcsfontosságú helyszínévé váljon és ezzel együtt a világ digitális gazdaságának központi szereplője legyen. Több mint egy évvel ezelőtt az Ír Állampolgári Jogi Tanács figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben az ír adatvédelmi bizottság nem képes 448 millió európai polgár jogainak biztosítására, az gazdasági és reputációs válságot idézhet elő Írország számára. 

A DSA kezdetben a GDPR-hoz hasonló mechanizmust tartalmazott, Írországot fontos jogkörökkel ruházták volna fel az online tartalmak ellenőrzésére az EU-ban. (…) Írország lett volna az online tartalmakkal kapcsolatos jogi kérdések központja, megszilárdítva ezzel Dublin helyzetét Európa digitális fővárosaként. De az előzetes tervet végül elvetették. Az Európai Bizottság közbelépett, és az a döntés született, hogy a DSA esetében a Bizottság fogja ellátni a tech óriások felügyeletét. 

(…)

Ugyan a digitális szolgáltatásokról szóló törvény megalkotása üdvözlendő, nem szabad elfeledni, hogy az Európai Bizottság kudarcot vallott az Unió első digitális szektort is érintő törvényének, a GDPR-nak az érvényre juttatásában. Hiábavaló a nagy felhajtás most, ha a DSA ugyanilyen jelentéktelenné válik, hiszen ha nincs ki betartassa, minden uniós szabályozás súlytalanná válik.”