Nemzetközi befektetők ellenállásán bukhat el az uniós mentőcsomag

A Next Generation EU keretén belül az Európai Unió 750 milliárd euróval támogatja a tagállamok kilábalását a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Unió gazdasági helyreállítási zászlóshajó projektje több tagállamban – így például Németországban – is falba ütközött. Most Portugáliában ütötte fel a fejét egy újabb akadály, miután

Nemzetközi befektetők nélkül az Unió nem lesz képes biztosítani a mentőcsomag fedezetét, márpedig úgy tűnik, hogy egyes befektetői körök sem az uniós vezetéssel, sem pedig a soros elnökséget adó Portugáliával nincsenek megelégedve. Utóbbi esetében a rossz befektetői légkört a portugál központi bank 2015-ös döntése idézte elő, mely nyomán Portugália egyik legnagyobb bankját, a Banco Espírito Santot (BES) visszahozták a csőd széléről. A bank erősen megkérdőjelezhető üzleti modellje igen rövid idő alatt több milliárd euró veszteséget termelt, a bank bezuhanása az egész portugál bankszektort megingatta volna, amit az EU összes tagállama megérzett volna. 

A központi bank ezért 2014-ben 4,4 milliárd euróval segítette ki a bajba jutott bankot, azonban ennyivel nem érte be az állam. A BES-t ugyanis szétválasztották, és az állami forrás segítségével létrehoztak egy új bankot, a Novo Bancot. Mindez azonban azt is jelentette, hogy a BES-t, illetve annak veszteséges üzleti modelljét érintetlenül hagyták és a befektetői körnek sem nyújtottak mentőövet. 

2015 végén a központi bank úgy döntött, hogy a Novo Banco tőkeszükségletei miatt utólagosan és egyoldalúan beleszól a két bank kötvényeinek szétválasztásba, amit a nemzetközi befektetők élesen kritizáltak. A hivatalos álláspont szerint erre azért volt szükség, hogy a felhalmozott veszteségek ne az adófizetőket terheljék, így viszont egyes befektetők igazán rosszul jártak.  

A Recover Portugal úgy véli, hogy a központi bank döntése nyomán a BES-hez 2015-ben utólag visszakerülő kötvényeket a kötvénytulajdonosok állampolgársága határozta meg, vagyis a központi bank helyzetbe hozta a hazai befektetőket.

akik jogi útra terelték az ügyet, hogy több mint 2 milliárd eurót visszaköveteljenek az államtól.  

Az ügy több mint hat éve folyik, ami a Recover Portugal csoport szerint erősen megkérdőjelezi a portugál jogállam alapjait és az igazságszolgáltatás hatékonyságát, illetve azt is, hogy Portugália soros elnökként képes lesz-e ellátni az uniós helyreállítási alap forrásainak koordinálását. A befektetők ezért az Európai Bizottság közbeavatkozását próbálják elérni, mindezt pedig úgy, hogy a helyreállítási alap pénzügyi hátterének megvonásával fenyegetik az Uniót.

Az Unió ugyanakkor nehéz helyzetben van, hiszen nem teremthet olyan nem kívánatos precedenst sem, amellyel a jövőben a pénzügyi világ szereplői visszaélhetnek. Így legjobb lenne, ha az ügy végére nem uniós szinten, hanem Portugáliában tennének pontot.  

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP