Kevésbé vállalnák a felelősséget a gyűlöletkeltésért az online platformok

Jogalkotást várnak a nagy techcégek az Európai Unió részéről arra vonatkozóan, hogy a platformok mentesüljenek a felületeiken közölt gyűlöletbeszéd jellegű és egyéb illegális tartalmakért való felelősség alól.

A jelenlegi szabályozás csak akkor enged kibúvót a felelősség alól, ha a platform bizonyítja, hogy nincs tudomása arról, hogy felületén tiltott tartalmat tettek közzé. Ha viszont a felhasználó mondjuk kártékonyként jelöl meg egy tartalmat, onnantól kezdve a felület üzemeltetője köteles a lehető leghamarabb gondoskodni a káros tartalom eltávolításáról.

A cégek ennek kapcsán attól tartanak, hogy a későbbiekben jogi vélelem szól majd amellett, hogy minden, a felületeiken közzétett tartalomról tudomásuk van; ha ugyanis ez ily módon rögzülne,

A techcégek aggodalmát erősítheti, hogy az uniós jogalkotás irányai pontosan a közösségimédia-vállalatok felelősségének erősítése irányába hatnak. Ennek megfelelően épp, hogy olyan szabályok léphetnek majd életbe, amelyek eredményeképpen a techcégek közel teljes körű felelősséggel tartoznak majd a médiafelületeiken közzétett tartalmakért.

Az Európai Bizottság előtti javaslat szerint ugyanis a techcégek bírsággal sújthatók, ha a nem tesznek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolításra kerüljenek a médiafelületekről. Ráadásul,

Mindemellett megkülönböztetett figyelem irányulna a kiemelt eléréssel rendelkező felületekre, amelyeknek a jövőben átlátható szabályokat kell alkalmazniuk a moderálási és marketing-tevékenységeikre vonatkozóan. A javaslat értelmében a fenti szabályok kikényszerítése érdekében az Európai Unió központi testületet állítana fel, amely aktívan segítené a nemzeti hatóságokat a jogkövetés monitorozásában.

Az Egyesült Államokban a jövő hónapban esedékes a Facebbok és a Twitter vezetőinek szenátusi meghallgatása a cégeik által alkalmazott tartalommoderálási politikát illetően.

Hogy a fenti szabályoktól eltérően, számukra „kényelmesebb” szabályozási környezetben működhessenek, a nagyobb techcégeket – így például a Googlet, az Amazont és a Facebookot is – tömörítő Edima nevű szervezet maga is előáll majd saját javaslatával.

Az uniós szabályok idén decemberben láthatnak napvilágot, de a hatályba lépésüket megelőzően még az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.