Megoszlanak a vélemények Szlovákiában azzal kapcsolatban, milyen hozadéka lehet annak, hogy az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága hétfőn úgy döntött, napirenden tartja a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásával, illetve a benesi dekrétumok sérthetetlenségével kapcsolatos beadványokat.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a döntést jó üzenetnek és jelentős előrelépésnek tartja, Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke szerint viszont mindkét ügyet csak kétoldalú tárgyalásokkal lehet megoldani. Az EP petíciós bizottsága hétfői zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a vonatkozó két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke és Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike terjesztette elő.
A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly, a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt. Berényi József az MTI-nek azt mondta: jelentős előrelépésről van szó, mivel „a szándék az volt, hogy lesöpörjék az ügyet az asztalról”, és ez nem sikerült. Az MKP politikusa szerint a jogfosztások ügyében a képviselők meg tudták védeni azt az álláspontot, hogy nem két ország belügyéről van szó. Rámutatott: a benesi dekrétumok kapcsán kimondták, hogy szakbizottságok foglalkoznak majd az üggyel.
Elmondta: a brüsszeli döntés jelzésértékű, illetve jó üzenet Szlovákiának, és remélhetőleg meggyorsítja a szlovák állampolgársági törvény kapcsán 2011 őszén beadott alkotmánybírósági kereset elbírálását. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a döntés kapcsán az MTI-nek azt mondta: a múltban is és jelenleg is alkotmányellenesnek tartják a szlovák állampolgársági törvényt, és fontosnak tartják azt is, hogy a téma ne merüljön feledésbe. Ugyanakkor meggyőződése, hogy mind ezt az ügyet, mind pedig a pozsonyi parlament a benesi dekrétumok sérthetetlenségéről hozott határozatának kérdését csak kétoldalú tárgyalások útján lehet rendezni. Egy korábbi kezdeményezésükre utalva azonban hozzátette: ez a felvetés eddig nem talált érdemi fogadtatásra.
„Ha Orbán Viktor és Robert Fico tárgyalóasztalhoz ül, akkor nem a két ország közti jó viszonyt kellene hangsúlyozni, hanem megoldásra váró kérdésekről kellene tárgyalni. Én legalább két ilyen kérdést tudnék mondani” – hangoztatta a Most-Híd elnöke. Az EP petíciós bizottságának zárt körű ülésén született döntésről kedden nem számolt be a szlovák média. A beadványok ügyével egyedül a TASR közszolgálati hírügynökség foglalkozott, amely – Jaroslav Paska nemzeti párti EP-képviselő nyilatkozatára hivatkozva – szlovák diplomáciai sikerként értékelte, hogy sikerült elérni, hogy a bizottsági ülés zárt legyen.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elnökének megkopott varázsáról ír publicisztikájában a The Economist.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
A baloldali többség megint eldöntötte, mit szabad és mit nem.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
